Az éves minimálbér növekedése miatt szükséges munkaszerződést módosítani, vagy elegendő a béremelési értesítők kiküldése? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
A civil szervezetekre vonatkozóan a 479/2016. kormányrendelet speciális számviteli szabályokat fogalmaz meg. A rendelet 7. §-a kifejezetten kiemeli, hogy ezekre a szervezetekre beszámolókészítési kötelezettség is vonatkozik, azonban annak formája eltérő lehet.
Az éves zárás még azon cégek számára is stresszel teli időszakot jelent, amelyek tevékenysége nem kötődik szorosan az ünnepi forgalom lebonyolításához. Mit kell még az idén lezárni, elszámolni, adminisztrálni? – sokan kezdik ezekkel a kérdésekkel a decemberi munkanapokat. Számukra gyűjtöttük össze azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekre feltétlenül sort kell keríteni, ha a 2023-as évet lendülettel szeretnék indítani – írja a Bankmonitor.hu.
Új cégek veszik át a felszámolás alatt lévő Tungsram Operations Kft. telephelyeinek és dolgozóinak egy részét; csaknem ötszáz, eddig a Tungsramnál alkalmazott munkavállaló továbbfoglalkoztatása várható a jövő év elejétől – értesült az MTI hétfőn.
2022. december 7-én az Országgyűlés elfogadta az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról" szóló T/1845. számú törvényjavaslatot, melynek értelmében 2023. január 1. napjával, a munka és magánélet összehangolását biztosító és 2022 augusztusa óta hatályos EU-irányelvekben foglaltakon felül is több új szabállyal bővül, jelentősen változik a munka törvénykönyve. Az elfogadott törvényjavaslat szerint egyes változások visszamenőleges hatályúak is lehetnek, és szinte minden munkáltató működését érintik, így felül kell vizsgálni a használatban lévő munkaügyi iratmintákat, és át kell gondolni a belső HR folyamatokat.
Dolgozói munkaviszonyának bejelentése helyett fiktív számlákat fogadott be egy mirelit élelmiszereket gyártó vállalat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezt megállapító vizsgálatának eredményeként több mint 22 millió forint folyt be az államkasszába – közölte az adóhatóság szerdán az MTI-vel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megnöveli a biztosítók által a hagyományos (nem unit-linked) életbiztosításoknál adható garantált kamat maximumát. Az ügyfelek így havi kis összegű életbiztosítási megtakarításokkal 4 százalék, egyszeri díjbefizetéssel 7 százalék garantált hozamot is elérhetnek. A szerződéses feltételek szerint általában az ügyfeleket illeti az efölötti további hozam döntő része is. Az MNB-rendelet módosítása a garantált kamatú konstrukciók reneszánszát, illetve a klasszikus biztosítási kockázatot tartalmazó termékek díjának csökkenését hozhatja el. Az emelés és az egyszeri vagy rendszeres díjas szerződések eltérő kezelése egyúttal piaci versenyt fokozó hatással is járhat – írja honlapján az MNB.
2023. január 1-jétől a helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény jelentős változást hoz az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása terén. Egészen 2022. december 31-éig eltérő egyszerűsítési szabályok vonatkoznak az átalányadózókra, a kisadózókra és a 8 millió forint nettó árbevételi értékhatárt el nem érő kisvállalkozókra. 2023. január 1-jétől viszont a kisvállalkozások egységes szabályrendszert alkalmazhatnak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására.
Olvasói kérdésben merült fel nemrégiben, hogy a néhány napja belépett munkavállaló esetében milyen időtartamra kell megfizetnie a táppénz-hozzájárulást a foglalkoztatónak. A választ vélhetően nem nyugtázta örömmel a kérdező, hiszen a kötelezettség – az egészen rövid jogviszony ellenére – a táppénz folyósításának egész tartama alatt terheli a céget. A vázolt ellentmondás kapcsán érdemesnek gondoltuk összefoglalni a dolgozó keresőképtelenségéből következő munkaadói kötelezettségeket, amelyek – a keresőképtelenséggel összefüggő adminisztrációs feladatokon felül – keletkeznek.
Az egekbe szökő energiaárak, a rég nem látott mértékű infláció miatt a társaságok költségei – ugyan eltérő mértékben – de biztosan nem tervezett módon és jelentősen megnövekedtek az utóbbi időben. Ez adott esetben a cégek fizetőképtelenségét, illetve tőkeszerkezetének nem kívánt átalakulását is eredményezheti. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben milyen többletkötelezettségek terhelik a tagokat?
Év vége felé sok cégnél szokás a dolgozóknak jutalmat, mikuláscsomagot, karácsonyra "pulykapénzt", vagy különböző formában ajándékot adni. Ám nem mindegy, hogy a juttatás után kinek, milyen közterheket kell fizetnie. Cikkünkben néhány fontos tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet.
A Mol sikeresen lezárta a PKN Orlennel és a Grupa Lotos-szal kötött megállapodást, ezzel több mint 410 lengyelországi töltőállomást vásárolt a 2022. január 12-én tett bejelentéseknek megfelelően – közölte a Mol szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) uniós forrásból 100 milliárd forint keretösszegű, nulla százalékos kamatozású forgóeszköz hitelprogramot indít újra – közölte a pénzintézet szerdán az MTI-vel.
Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyarországi kontaktlencse- és szemüveg-kiskereskedelem egyik meghatározó vállalkozásával, az eOptika Kft.-vel szemben, mivel valószínűsíthetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat honlapján és hirdetéseiben, például az árak feltüntetésénél – közölte a GVH.
Év végén 20 ezer forintos vásárlási utalványt szeretne adni a munkáltató dolgozóinak. Lehet-e ezt csekély értékű ajándéknak tekinteni? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték