Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes ügyvédi iroda beszámolójának közzétételének mi a gyakorlati megvalósítása? ÁNYK-ban a NAV-hoz nem kell megküldenem csak a területileg illetékes ügyvédi kamarához? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Könyvelőnk az alábbiakról tájékoztatott: "A beszámolót és mellékleteit közzétenni a könyvelő már nem tudja, csak a cégkapunál regisztrált képviselő az obr. rendszeren keresztül." Kérdésünk az lenne, hogy meghatalmazást tudunk-e adni a könyvelőnek a feltöltésre az obr rendszerhez és ha igen, hol és milyen formában. Köszönettel!
Tisztelt Pölöskei Pálné Szakértő! Korábban feltett kérdésem a következő volt: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú alapítvány egyszerűsített éves beszámolót készít (PK-142). Mit kell tartalmaznia a kiegészítő mellékletnek ebben az esetben? Kell-e tartalmaznia a számviteli törvény által meghatározott dolgokat, mutatókat részletesen, vagy csak a támogatások bemutatását? Válasza alapján nem teljesen világos számomra, hogy az Ectv. és a számviteli törvényben leírt kiegészítő melléklet tartalmi követelményeit is szerepeltetnem kell a civil szervezet kiegészítő mellékletében? Vagy csak az Ectv. szerinti dolgokat? Köszönöm válaszát.
Kettős könyvvitelt vezető, csak alaptevékenységet végző viziközmű társulat milyen beszámoló készítésre kötelezett? Azt olvasom, hogy a 479/2016. kormányrendelet értelmében, hogy választhatja az egyszerűsített éves beszámolót, azonban van ahol az jelenik meg, hogy csak éves beszámolót választhatja. Köszönettel: Abelovszky Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2016-ban felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból, amit nem szeretett volna, ezért vissza lett könyvelve a jegyzett tőke 500 ezer forintra 2016. december 31-ével. 2017-ben nem változott a jegyzett tőke összege, 2018. márciusában lett felemelve 3 millió forintra tagi kölcsönből és pénztárbefizetéssel. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os közzétett beszámolót a 2017-es beszámolójában javítsam háromoszlopos mérleggel? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A beszámolónk könyvvizsgálata során merültek fel az alábbi költségek, ráfordítások elszámolásával kapcsolatos következő kérdések. Abban kérem a segítségüket, hogy mi a helyes elszámolás költségnemek vagy ráfordítások között: – az ásványvíz-beszerzésnek, ha az védőitalként szolgál és ha nem védőital – a tevékenység jellegéből eredő kötelező védőoltás megvásárlásának – a dolgozók ellátása érdekében beszerzett különféle gyógyszereknek (láz- és fájdalomcsillapító, kötözőszerek stb.) – a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás számlázott díjának – a társaság tulajdonát képező személygépkocsi után fizetendő cégautóadónak – a dolgozók év végi szja-bevallását készítő cég számlájának. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás bt.-t könyvelnénk, de a kezdő időszak előtti beszámolót közzétettük, amely 2017. 03. 31-éig tartott. A további időszakra 2017. 04. 01-2017. 12. 31-éig szóló beszámolót nem sikerül összeállítanunk, mert a tört időszak eredménykimutatás már szerepel az első negyedéves beszámolóban, ezért azt nem szerepeltethetem az év végiben. A programom nem kezel tört időszaki beszámolót, mindig csak aktuálisan a mérleget és eredménykimutatást. Ha 12. hó 31-én lekérek egy mérleget, ott a saját tőkében a teljes évi adózott eredményt mutatja, amiben már szerepel a első negyedévi, ha a 12. 31-én lévő eredménykimutatást korrigálom az első negyedévivel, összegszerűen jó lesz, de a saját tőke nem fog egyezni és így a mérlegfőösszeg sem. Pedig annak jónak kellene lennie a lekért 12. 31-ei adatok szerint! A kérdésem az, hogy ilyen esetben a beszámoló összeállításánál hogyan kellene eljárnom. Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017 05.02-vel társasági formát váltott, kkt.-ből bt.-vé alakultunk. Jogutódlással történő átalakulásunk során az adószámunk változatlan maradt. Ez okból (és a tagok változatlan összetétele miatt) nem készítettünk számviteli zárlatot, illetve nem nyújtottunk be beszámolót, hiszen folyamatosan működtünk tovább. Kérdésem, hogy mulasztást követtünk-e el? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2018. 05. 31-ei határidejű beszámolók beküldésével kapcsolatban azt az információt kaptuk, hogy az ügyvezető jogosult beküldeni az ügyfélkapu belépésével a beszámolóját. Ez ténylegesen így van-e? Mi könyvelőiroda vagyunk, nem rendelkezünk az összes ügyvezető ügyfélkapus belépésével, és nem is szeretnénk, mivel ezek személyes adatok. A könyvelő cég alá vannak beregisztrálva a cégek többsége. Be tudjuk-e küldeni a mi saját ügyfélkapus belépésünkkel, vagy ténylegesen az ügyvezető jogosult rá? Kérném megírni, hogyan lehet szabályosan beküldeni? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő, Kérdésünk, hogy azon magyar kft. esetén, amely 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik egy külföldi (uniós ország) gazdasági társaságban, alkalmazandók e a számviteli törvény alábbi előírásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a számviteli törvény 3. § 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a számviteli törvény 9. § (1) bekezdésének előírásából következően éves beszámolót kell készítenie. Az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont beszámolót készít-e vagy sem. A magyar kft. a nagyságrendi értékhatárokat nem éri el, és nincs magyar leányvállalata. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Elektronikus beszámoló beküldésekor, űrlapkitöltéssel kapcsolatban kérem szíves segítségét! Az online beszámoló űrlap kitöltésekor a fedőlap "benyújtóval kapcsolatos adatok" blokk 35. pontja taglalja a beadványt megküldőre vonatkozó adatokat. A konkrét kérdésem az lenne, ha a beszámolót egy könyvelő kft. (ugyebár ő a beadványt megküldő szervezet) alkalmazottja ügyfélkapus kódjával küldjük meg, ebben az esetben a 35. pont utolsó soránál: "képviselet minősége" ön szerint melyik alternatívát kell választani? 1:"Munkaviszonyban álló, képviseleti jogosultsággal rendelkező tag vagy alkalmazott", illetőleg 2: "Egyéb az Art. 7. § (2) bekezdése alapján képviseletre jogosult "-at? A NAV-hoz beküldött EGYKE Adatlap képviselet jogcíménél az 5. pontban a 15-ös "számviteli, könyvviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság vagy egyéb szervezet törvényes foglalkoztatottja-tagja" került kiválasztásra. Szíves válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértők! Egy zrt. beszámolójának összeállítása során van- e valamilyen különösebb elem, melyet egy kft. beszámolójának összeállítása során például nem szükséges figyelni, bemutatni? Ugyanez a kérdés a társasági adó megállapítása esetén is. Ha egy részvényese magánszemélyként kölcsönt nyújt a zrt.-nek, akkor az tagi kölcsönnek minősül-e? A jövedelem/nyereségminimum megállapításánál ezt figyelembe kell-e venni?
A bt.-t a tulajdonosok szeretnék megszüntetni, ügyvéd által el is indították a végelszámolást. Most jött egy végzés, mely szerint a társaság "végelszámolás alatt" van, változás időpontja: 2017.12.28, bejegyzés kelte: 2018.03.21, a létesítő okirat kelte: 2017.12.28. Szeretném kérdezni, hogy mi most a pontos tennivalója a könyvelőnek. Először is gondolom 2017.12.27 dátummal be kell adni egy beszámolót, ha igen, akkor ennek mi a határideje, illetve mi a további teendő? A végzésben az is szerepel, hogy a Cégközlönyben való megjelenéstől számított 40 napon belül a követeléseket jelenteni kell, de mikor jelenik meg a Cégközlönyben? Állítólag az ügyvéd azt mondta, hogy a többi a könyvelő feladata, de mire gondolhatott a beszámolón kívül?
Tisztelt Szakértő, Egy bt. jelentős összegű tagikölcsön-állománnyal rendelkezik, melyet hátrasorolt kötelezettségek között tart nyilván. Egyéb kötelezettségei (szállítók, adók) jelenleg nincsenek. Kérdésem az lenne, hogy jogilag és adózási szempontból van-e bármilyen akadálya annak, hogy ha a társasági szerződését úgy módosítja, hogy pótbefizetési kötelezettség legyen előírható, akkor egy taggyűlés által eszközölt pótbefizetés után visszafizesse a tagi kölcsönét, kikerülve ezzel a tagi kölcsön elengedés, elévülés miatt elszámolt bevétel utáni társasági adó és illetékfizetési kötelezettséget? Jól gondoljuk, hogy amennyiben kötelezettséggel nem rendelkezik, de a pótbefizetés kapcsán beszámolójában a lekötött tartalékban szerepel adat, a vállalkozás végelszámolással megszüntethető, és a pótbefizetés kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték