Tisztelt szakértő! Evás bt. katára szeretne áttérni. Megteheti-e ezt év közben vagy csak az év végén?Változik-e emiatt az adószáma? Vissza kell-e térnie emiatt a számviteli törvény hatály alá megszűnéskor? Milyen soron kívüli bevallási, adófizetési és beszámolási kötelezettségei lesznek az áttérés miatt? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné
Megszűnő szervezet esetén melyek azok az iratok, bizonylatok, amelyek 5 év után, illetve korlátlan ideig nem semmisíthetők meg, s milyen módon kell gondoskodni az elhelyezésükről? – kérdezte olvasónk. Kneitner Lea, okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
Közszolgáltatóhoz banki átutalással beérkező, beazonosíthatatlan tételekre vonatkozóan van-e, és milyen határidővel visszautalási kötelezettség, és ennek megfelelően a beszámolóban ezen tételeket hogyan kell bemutatni?
Tisztelt Szakértő! Egy adásvételi szerződésben az eladó részletfizetéseket határozott meg azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, akkor az adásvételi szerződés érvényét veszíti és utólag a kifizetett díjak bérleti díjaknak fognak minősülni. A nemfizetés bekövetkezett és annak a szerződésben rögzített hatása is. Az ügylet már lezárt beszámolót is érint. A számviteli törvény idei módosítása véleményem szerint az ilyen ügylet bemutatását is három oszlopos mérlegben kéri bemutatni (amennyiben a nagyságrendi feltételek teljesülnek), függetlenül attól, hogy ez nem tekinthető hibának, hisz az eredeti beszámoló készítésénél az akkori információk alapján helyesen lett bemutatva tárgyi eszköz beszerzésként az ügylet. Jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy adásvételi szerződésben az eladó részletfizetéseket határozott meg azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, akkor az adásvételi szerződés érvényét veszíti és utólag a kifizetett díjak bérleti díjaknak fognak minősülni. A nemfizetés bekövetkezett és annak a szerződésben rögzített hatása is. Az ügylet már lezárt beszámolót is érint. A számviteli törvény idei módosítása véleményem szerint az ilyen ügylet bemutatását is három oszlopos mérlegben kéri bemutatni (amennyiben a nagyságrendi feltételek teljesülnek), függetlenül attól, hogy ez nem tekinthető hibának, hisz az eredeti beszámoló készítésénél az akkori információk alapján helyesen lett bemutatva tárgyi eszköz beszerzésként az ügylet. Jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértők! Régi ügyfelem ügyvéd közreműködésével megszerezte egy kft. tulajdonjogát 2016. 07. hónapban. Az átvett társaság iratanyaga is megérkezett hozzám a könyvelés továbbvitele érdekében. Az alábbi problémákkal találtam szembe magam: - A 2015. évre beadott beszámoló nem a valódiság elve alapján készült, a 2014. év nyitó oszlopát tüntették fel 2015. év záró oszlopaként is. Az indok az volt, hogy "nem történt semmi 2015-ben". Ez nem igaz, rendelkezem az előző könyvelő által feldolgozott eredeti bizonylatokkal, valamint az ügyvezető részére megküldött pdf formátumú főkönyvi kartonokkal a 2015. évre. - A 2015. évi társaságiadó-bevallást is nullásan készítették el, a mérlegsorokat a 2014. évi bevallással egyezően küldték meg. - 2013-2015. évekre 2016.01.02 -és 01.03-án a 08-as bevallásokat önellenőrízték ezzel eltüntetve a NAV-nál felgyülemlett 1,6 milliós adótartozást. - Az önellenőrzés a könyvviteli nyilvántartásokban nem lett lekönyvelve, valamint az önellenőrzés társasági adó vonzatát is figyelmen kívül hagyták. A kérésem az, hogy ügyfelem védelme érdekében mi a helyes követendő eljárás, milyen eszközökkel lehet elérni azt, hogy a folytonosság elvét a számvitelben biztosítani tudjuk?
A 2015. évi beszámoló letétbe helyezése egyik cégünknél elmaradt. A NAV bírságot szabott ki. Van ilyenkor valamilyen kötelezettsége a hatóságnak, hogy felhívja az adózó figyelmét a hiányosságra?
„A” és „B” cég (ahol „A” az anya-, „B” a leányvállalat) beszámolóit konszolidálni kell, mert elérték a törvényben előírt értékhatárt. Az első konszolidált beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint igen, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. év adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan „rendező” beszámoló, amely „A” és „B” cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek három jogi személy tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok: 40%, 30%, 30%. A szavazati arányok és a tulajdoni hányadok megegyeznek, nincs egyéb megállapodás a tulajdonosok között. Kérdésem, hogy 2016-tól az éves beszámoló melyik sorában kell feltüntetni: - a tulajdonosoktól kapott hosszú lejáratú kölcsön összegét, - a tulajdonos felé számlázott vevői követeléseket és - a tulajdonosok által számlázott szállítói kötelezettségeket? (Eddigi iránymutatás: 9/2010/Szt. 3. § (2)/ISZ)) Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2016-ban beolvadással megszűnt. Mikrovállalkozói beszámolót szeretnénk készíteni. Az elektronikus nyomtatvány 1.1-es verzió még mérleg szerinti eredménysort tartalmaz. Beküldhető-e így a zárómérleg? Esetleg van már fent adózott eredménysort tartalmazó beszámoló nyomtatvány is? Az hol található? Válaszukat köszönöm. Takácsné Anci
Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.
Tisztelt Szakértő! A könyvvizsgálónk az eurós beszámolónkat – amit két tizedesjegy pontossággal készítettük – euróra kerekítve kéri. Mivel az alapitó okiratban is két tizedesjegy pontossággal lett meghatározva (és a számviteli politikában is) a jegyzett tőke, a könyvelőprogramban használunk centeket, igy számunkra evidens volt a kerekitések elkerülése miatt is a két tizedesjegy használata a beszámolóban is. Kérdésem, hogy törvényileg elfogadható-e a két tizedesjegyű beszámoló vagy euróra kerekítve kell a beszámolót elkészíteni? Mire lehet hivatkozni ez esetben? Köszönettel.
100 százalékban külföldi tulajdonú kft. a 2015. évi beszámoló elfogadásakor nem hagyott jóvá osztalék-kifizetést. 2016 júniusában a tulajdonos hozott egy határozatot, hogy a 2015. évi mérleg szerinti eredményt – kiegészítve azt a szabad eredménytartalékkal – osztalékként felveszi. A számviteli törvény módosítása a 2016. évi üzleti évtől lépett hatályba, ez azt jelenti, hogy az új szabályokat 2017. évben kell először alkalmazni a 2016. évi beszámoló összeállításakor. Ebben az esetben osztalékelőlegként kell kezelni a kifizetést? (Ebben az esetben elfogadható a 2015. évi beszámoló, mivel a döntést 6 hónapon belül meghozták.) Vagy: már a 2016. évben osztalékfizetésként kezelhető a kifizetés? Köszönöm: Kovács Erzsébet
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték