566 találat a(z) beszámoló cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 50. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent." A kérdésem: az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaságokra vonatkozik-e ez a kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2015. év végi beszámoló adatait szeretném a 2017-es beszámoló nyitó adatai közé felvinni. Az átsorolás lesz a kérdésem. Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérlegben kimutatott rendkívüli bevételt és ráfordítást az egyéb bevétel és ráfordítás/eredménykimutatás soron kell kimutatni? Ha 2015-ben az adózott eredmény tegyük fel 1000 eFt volt, a mérleg szerinti eredmény viszont nulla (mert jóváhagyták osztalékként), akkor a 2016-os beszámoló előző évi sorában hogyan kell ezt szerepeltetni? Ráadásul a 2015-ben jóváhagyott osztalék nagy része kifizetésre is került 2015-ben, csak kis része maradt fenn a 2016. év eleji kifizetésre. Nem tudom, ez befolyásolja-e az átsorolást. Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ügyvédi iroda mint egyéb szervezet milyen típusú beszámoló készítésére kötelezett 2016. évben, és történt-e változás a könyvvezetési kötelezettségében 2017. évben? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 2017.01.01-től nem választhatta a kivát, mivel 550 eFt volt a netto bevétele. Azonban jelentős havi tao fizető, és úgy gondolom, hogy kedvező lenne, ha viszont februától bejelentkezne a kiva alá. Adóévet említ a törvény, azaz januárban nem lesz az összbevétele 41,6 millió Ft, a létszám is a kereten belüli lesz. Ha februártól bejelentkezünk a kiva alá, akkor törlik alapból a jelentős tao előlegeket. Viszont eltérő üzleti éves lesz és 71-est kell beadnom június 30-áig (ebben szakértőjük is megerősített már), a Beszámoló éve is 2017.01.01-től 01.31-ig (adóévet megelőző adóév), a kivás pedig 2017.02.01-2018.01.31. közötti időszak lesz? Van ennek buktatója Ön szerint, ha az előbbi gondolatsor helyesnek bizonyul? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hadusovzkyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. februárban alakult egy "A" nevű Kft., melynek két tagja volt. 2016. novemberben a társaságból kilépett az egyik tag, és a nevét is megváltoztatta a cég "Z"-re. A cég székhelye is megváltozott. Az adószám és a cégjegyzékszám változatlan maradt. A fentiek alapján milyen bejelentési kötelezettsége van a régi "A" néven szereplő és az új néven szereplő "Z" cégnek? Le kell-e zárni beszámolóval az "A" nevű céget november végével? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt szakértő! Evás bt. katára szeretne áttérni. Megteheti-e ezt év közben vagy csak az év végén?Változik-e emiatt az adószáma? Vissza kell-e térnie emiatt a számviteli törvény hatály alá megszűnéskor? Milyen soron kívüli bevallási, adófizetési és beszámolási kötelezettségei lesznek az áttérés miatt? Tisztelettel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné

Kérdés

Közszolgáltatóhoz banki átutalással beérkező, beazonosíthatatlan tételekre vonatkozóan van-e, és milyen határidővel visszautalási kötelezettség, és ennek megfelelően a beszámolóban ezen tételeket hogyan kell bemutatni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy adásvételi szerződésben az eladó részletfizetéseket határozott meg azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, akkor az adásvételi szerződés érvényét veszíti és utólag a kifizetett díjak bérleti díjaknak fognak minősülni. A nemfizetés bekövetkezett és annak a szerződésben rögzített hatása is. Az ügylet már lezárt beszámolót is érint. A számviteli törvény idei módosítása véleményem szerint az ilyen ügylet bemutatását is három oszlopos mérlegben kéri bemutatni (amennyiben a nagyságrendi feltételek teljesülnek), függetlenül attól, hogy ez nem tekinthető hibának, hisz az eredeti beszámoló készítésénél az akkori információk alapján helyesen lett bemutatva tárgyi eszköz beszerzésként az ügylet. Jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy adásvételi szerződésben az eladó részletfizetéseket határozott meg azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, akkor az adásvételi szerződés érvényét veszíti és utólag a kifizetett díjak bérleti díjaknak fognak minősülni. A nemfizetés bekövetkezett és annak a szerződésben rögzített hatása is. Az ügylet már lezárt beszámolót is érint. A számviteli törvény idei módosítása véleményem szerint az ilyen ügylet bemutatását is három oszlopos mérlegben kéri bemutatni (amennyiben a nagyságrendi feltételek teljesülnek), függetlenül attól, hogy ez nem tekinthető hibának, hisz az eredeti beszámoló készítésénél az akkori információk alapján helyesen lett bemutatva tárgyi eszköz beszerzésként az ügylet. Jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Régi ügyfelem ügyvéd közreműködésével megszerezte egy kft. tulajdonjogát 2016. 07. hónapban. Az átvett társaság iratanyaga is megérkezett hozzám a könyvelés továbbvitele érdekében. Az alábbi problémákkal találtam szembe magam: - A 2015. évre beadott beszámoló nem a valódiság elve alapján készült, a 2014. év nyitó oszlopát tüntették fel 2015. év záró oszlopaként is. Az indok az volt, hogy "nem történt semmi 2015-ben". Ez nem igaz, rendelkezem az előző könyvelő által feldolgozott eredeti bizonylatokkal, valamint az ügyvezető részére megküldött pdf formátumú főkönyvi kartonokkal a 2015. évre. - A 2015. évi társaságiadó-bevallást is nullásan készítették el, a mérlegsorokat a 2014. évi bevallással egyezően küldték meg. - 2013-2015. évekre 2016.01.02 -és 01.03-án a 08-as bevallásokat önellenőrízték ezzel eltüntetve a NAV-nál felgyülemlett 1,6 milliós adótartozást. - Az önellenőrzés a könyvviteli nyilvántartásokban nem lett lekönyvelve, valamint az önellenőrzés társasági adó vonzatát is figyelmen kívül hagyták. A kérésem az, hogy ügyfelem védelme érdekében mi a helyes követendő eljárás, milyen eszközökkel lehet elérni azt, hogy a folytonosság elvét a számvitelben biztosítani tudjuk?

Kérdés

A 2015. évi beszámoló letétbe helyezése egyik cégünknél elmaradt. A NAV bírságot szabott ki. Van ilyenkor valamilyen kötelezettsége a hatóságnak, hogy felhívja az adózó figyelmét a hiányosságra?

Kérdés

„A” és „B” cég (ahol „A” az anya-, „B” a leányvállalat) beszámolóit konszolidálni kell, mert elérték a törvényben előírt értékhatárt. Az első konszolidált beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint igen, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. év adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan „rendező” beszámoló, amely „A” és „B” cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EU-s értékesítés árumozgás nélkül

Bunna Erika

adótanácsadó

Közalkalmazotti 1 MFt-os támogatás könyvelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Vevői előleg

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink