554 találat a(z) beszámoló cimkére

Kérdés

Tisztelt Pölöskei Pálné! 2018. 04. 19-én megválaszol egy kérdést a fejlesztési tartalék adójának könyvelésével kapcsolatban. Egyértelmű válasza alapján, hogy a tao-bevallást nem kell önellenőrizni. Jól értelmezem, hogy három oszlopos mérleget kell készíteni ebben az esetben? Változik az eredménytartalék, a lekötött tartalék, valamint a kötelezettség. A késedelmi pótlék tárgyévi kötelezettség lesz. A tárgyévi adatokat nem befolyásolhatja csak a késedelmi pótlék. Köszönettel: Mlinár Jánosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy egy végrehajtói iroda letéti számláját kell-e szerepeltetni a mérlegében vagy esetleg a kiegészítő mellékletében? Továbbá azt szeretném még tudni,hogy a kiegészítő mellékletének adattartalmára vonatkozik-e speciális előírás vagy ugyanazokkal az információkkal kell elkészíteni, mint egy kft.-ét, bt.t-ét? Köszönettel

Kérdés

Magyarországi cégnek Szlovákiában áfaraktára van, ott csak áfát vall be, társasági adót nem. A szlovákiai könyvelő vallja be az áfát Szlovákiában, könyveli a bizonylatokat, és év végén küld egy főkönyvi kivonatot. A beszámoló és a társaságiadó-bevallás elkészítésekor hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha nyereséges vagy veszteséges a szlovákiai áfaraktár?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét osztalékkifizetéssel kapcsolatban. Egy kft. 2018. 05. 24-én taggyűlési határozatában a 2017. évre vonatkozóan 1,6 millió forint osztalék kifizetéséről döntött (a kifizetés feltételei adottak). 2018. 05. 30-án kifizette az osztalékot, a járulékokat levonta, a 1808-ason 2018. 05. hónapban bevallotta. 2018.05.30-án közzétette a beszámolót. Az osztalékkifizetéshez a 2017. évi mérleg megfelelő, vagy a 2018.05.01-2018.05.29 (05.30) időszakra közbenső mérleget kellett volna készítenie? A közzététel időpontja jó a kifizetéshez, vagy hamarabb kellett volna közzétenni? A 1729-es társaságiadó-bevallás 1729-A-02-02 tájékoztató adatok 20. sorában "a 2017. évre jóváhagyott osztalék" viszont nem szerepel az osztalék 1,6 millió forintos összege. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást, vagy ez helyesbítés? A 1829-es társaságiadó-bevallás 1829-A-02-02 oldalán, a 40. sorban kell az 1,6 millió forintot, mint a 2018. évben kifizetett osztalékot feltüntetni? Köszönöm szépen a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban volt a könyvelőnek 10 éves megőrzési kötelezettsége az általa elektronikus úton beküldött beszámolók és a kapcsolódó iratok eredeti, aláírt példányára vonatkozóan. Amennyiben a könyvelőiroda az ügyfelek cégkapuján keresztül intézi a közzétételt, akkor is fennáll a megőrzési kötelezettség a könyvelőiroda részéről? Vagy így már okafogyottá vált a kötelezettség? Mely jogszabályi hely rendelkezik erről a kötelezettségről jelenleg? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Egy megrendelő szerződést kötött egy szoftver bevezetésére, fejlesztésére egy szolgáltatóval. Megállapodtak, hogy x millió forintot a jótállási időtartam alatt óvadék jogcímen visszatartanak, s abban az esetben kerül kifizetésre, ha a maradéktalanul teljesítette a jótállási kötelezettségeit és a jótállás kapcsán a megrendelőnek követelése nem keletkezik a szolgáltatóval szemben, valamint a support szerződést sikeresen megkötik, a support tevékenység sikeresen megkezdődik. Majd a jótállási időszak lejártát követően elszámolnak egymással. A projekt zárása megtörtént, a megrendelő visszatartotta az x millió forintot, a szoftvert üzembe helyezte a szerződés szerinti teljes nettó vállalási áron, a support szerződést megkötötték. Eltelt egy év, a jótállási időszak lejárt, az elszámolás viszont nem történt meg. A megrendelő viszont arra hivatkozva, hogy hibás teljesítés történt (bizonyos funkciók nem működnek, vagy hibásan), a jelzett hibák javítása a jótállási időszak alatt sem történt meg, nem kívánja a jelzett összeget kifizetni. Kénytelen lesz más vállalkozóval azt kijavíttatni, fejleszteni, Mi a teendő a megrendelő könyvelésében, ahol már üzembe helyezték a szoftvert, elkezdték az amortizáció elszámolását? Hogyan kell kezelni a hivatkozott – visszatartott – összeget, és az üzembe helyezett szoftver értékét a beszámolóban? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni, vagy a bruttó értéket módosítani?

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Mikrobeszámolót készítő vállalkozás 2019. 01. 15-én számlát kapott 2017–2018. év közvetítői jutalék címén. Ebben az esetben két évet érint a számla számvitelileg így el lehetne számolni 2018-évben, viszont a számla kiállítási és teljesítési dátuma 2019. év. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Köszönettel: Tislérné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaságot végelszámolással szándékoztak megszüntetni. Indult a végelszámolás 2017. 03.14-ével. Bementek a végelszámolást záró bevallások, beszámoló 2017. szeptember 10-én. A törlési határozat megszűnése előtt meggondolta magát a tulajdonos, eladta a céget és egyúttal kérték a végelszámolás visszavonását. A cégiratokban végelszámolás vége dátumként 2018.05.15. szerepel. Ez a dátum a tulajdonosváltás dátuma is. Hogyan néznek ki az üzleti évek, Milyen bevallást, beszámolót kell beadni, pótolni, hogy a 2018. évi zárást meg lehessen csinálni? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2019. január 1-jétől a társasági adóról áttért a kisvállalati adóra. 2018. évre a taggyűlés prémiumfeltételt írt elő, a prémium mértékét a társaság 2018. évi adózott eredményéhez kötötte. A prémium összege az éves beszámoló elkészítésekor válik véglegessé. Az elmúlt években a prémiumot és annak járulékait (szocho, szakképzési hozzájárulás) a költségek között elszámoltuk a passzív időbeli elhatárolással szemben. 2018 után az ügyvezetőt megillető prémium a beszámoló elfogadását követően, várhatóan 2019. április hónapban kerül kifizetésre. Helyesen járunk-e el a 2018. év zárása és a beszámoló elkészítése során, ha a prémium bérköltségként elszámolt összege után nem szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást számolunk el az 54-56-os számlacsoportban, hanem 13 százalékos kivát a 89-es számlán, mivel a prémium kifizetésekor már nem vagyunk a társasági adó alanya? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 9. § (2) bekezdése szerinti határértékeket kapcsolt vállalkozások tekintetében (anya-lánya) egybe kell-e számítani? A 117. § (1) bekezdése szerinti értékeket összesítve nem érik el a szervezetek. Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Társasházunknak üzlethelyiségek bérbeadásából és közös költségből van bevétele. Egyszeres könyvelésre vagyunk jogosultak. El kell készítenünk a számviteli törvény szerinti egyszeres éves beszámolót (egyéb szervezetek szerintit). Ezt be kell küldeni valahová? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. a következőkben kért segítséget. Adószámát 2016-ban törölték NAV tartozás miatt. 2014-ben a bankszámla-vezető bankja is felmondta a szerződésüket. Az utolsó beszámolója illetve bevallása 2012-ben került beküldésre. Most rendezte tartozását és szeretné megszüntetni a bt.-t. A kérdésem a következő lenne, hogyan lehetne megszüntetni a bt.-t így , hogy az adószáma 3 éve törlésre került? Kell-e pótolni az elmaradt bevallásokat, beszámolókat?

Kérdés

Ha kilépek a mikrogazdálkodói beszámoló készítése alól, mennyi idő után tudok visszatérni? 2017-ben léptem saját döntés alapján. A feltételek megvannak, hogy újra mikrogazdálkodói beszámolót készíthessek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgazdaság, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kárpátaljai magyar nyugdíjas tajszáma

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink