Tisztelt Szakértő! Kft. esetében a 2016. évi beszámoló közzétételénél téves tartalmú határozat került beküldésre az osztalékdöntésről. Az elfogadott 40 millió forintos döntés helyett "adózott eredmény terhére osztalék nem kerül jóváhagyásra" határozat lett feltöltve. Van lehetőség a közzétett beszámoló javítására, hogy 2017-ben osztalék és osztalékelőleg kerüljön kifizetésre? Válaszát előre is köszönöm! Surányi Éva
Egy kft. a társasági adó hatálya alól átlépett a kiva hatálya alá 2017. április 01-gyel. Azt olvastam, hogy olyan beszámolót kell készíteni, mintha megszűnne a kft. Első kérdésem a határidőkkel kapcsolatos. A NAV telefonos segítsége alapján a beszámolót még nem adtam be, mert azt mondták, hogy az általános szabályok szerint, 150 nap áll a rendelkezésemre. Én úgy gondoltam, hogy a záró adóbevallást is – értelemszerűen – ezzel a határidővel kell benyújtanom. Most viszont kaptam egy levelet, melyben azt írják, hogy 8 napon belül pótoljam. Egy megerősítést szeretnék kérni a helyes határidőkre vonatkozóan. A másik kérdésem: Mi a teendőnk azzal a Németországba kiszámlázott kintlévőséggel, melyet 2016-ban számláztunk ki, s a mai napig nem fizette ki arra történő hivatkozással, hogy felszámolásba ment át a cég. Sajnos, itt nem jelentettük be a „hitelezői igényünket”. Leírhatom, illetve a kivára való áttéréskor le kell írni veszteségként? Természetesen a társaságiadó-alapot megnövelve ezzel az összeggel. Egy román cég tartozik egy 2015. évi számlánk összegével, melynek behajtásával megbíztunk egy romániai ügyvédet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a cég a felszámolás alatt is dolgozik, bevételei vannak, a felszámoló egy bírósági eljárás keretében elismerte jogos követelésünket. Elvileg valamikor utalni fogja. Gondolom céltartalékot nem képezhetünk erre a tételre. Leírhatom-e/le kell-e írnom áttéréskor veszteségként, illetve hagyhatom-e nyitott követelésként? Köszönettel:Boskóné
Szeretném kérdezni: ha egy kft. áttért 2017. 04. 01-jével a kivára és beszámolóval a kiva előtti időszakot le kell zárni, a 1771-es bevalláshoz el kell készíteni (2017. 01. 01. - 03. 31-éig) a beszámolót. A beszámoló előző időszak oszlopában a 2016. év adatait kell szerepeltetnem? Vagy készítenem kell egy beszámolót a 2016. 01. 01 - 03. 31-éig terjedő időszakra és azt kell beírnom? A 2017. évi év végi kiva beszámolóban mi az előző év adata? A 2016. év végi beszámoló adata, vagy a 2017. 03. 31-ei beszámoló adata? A kft. egyszerűsített éves beszámolót készít, kiegészítő mellékletet csatolni nem kell. Akkor az összehasonhíthatóság hogyan érvényesül?
Közzétehető-e a cég beszámolója, ha az 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagok egyike a beszámoló elfogadásáról készült taggyűlési jegyzőkönyvet nem írta alá? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd válaszolt.
2017-től új kormányrendelet szabályozza az egyéb szervezetek – köztük a lakásszövetkezetek és társasházak – beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét. Ismertetjük a legfontosabb jellemzőket és változásokat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. beszámolja elektronikusan közzétehető-e, beküldhető-e az ügyvezető (nem tag) által abban az esetben, ha az 50-50% tulajdoni hányaddal rendelkező tagok egyike a beszámoló elfogadásáról készült taggyűlési jegyzőkönyvet nem írta alá, mivel a taggyűlésen nem jelent meg? Szóban jelezte, hogy nem szándékozik a beszámolót aláírni, elfogadni. Megoldás-e erre az esetre pl., ha ezt a tagot kiértesítik azzal, hogyha az ismételten összehívott taggyűlésen sem jelenik meg, akkor elfogadottnak tekintik a beszámolót és ezután az ügyvezető elektronikusan beküldi/közzéteszi azt, az el nem fogadás tényének belefoglalásával együtt? Mi a helyzet akkor, ha ez a tag le is írja, miért nem fogadja el a beszámolót. Ebben az esetben hogyan tehető közzé a beszámoló, hiszen ez a cég további működésének feltétele, sőt bírságnak is néz elébe, hiszen nem teljesítette közzétételi kötelezettségét. Köszönettel: Királyné Trieber Anikó
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 169. §-a változott 2012. 01.01-től. 8 évre csökkent 10 évről a megőrzési kötelezettség. Kérdésem, hogy e 8 év visszamenőleg is érvényes-e, vagy csak első ízben a hatálybalépést követően leadott beszámolókra vonatkozik? Tehát például a 2006. évi beszámoló megőrzési ideje 2017. 12. 31. vagy 2015.12.31.? Ehhez kapcsolódó másik kérdésem, hogy valamennyi alapbizonylatra (bejövő számla, bankkivonat, pénztárbizonylat stb) vonatkozik a 8 (vagy 10) éves megőrzési idő, függetlenül az Art. szerinti 5 éves elévülési időtől? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A mérlegképes regisztráció szakirányaival kapcsolatos a kérdésem: mennyire számít, hogy valaki melyik területen regisztrált? Például egy vállalkozási szakirányon regisztrált mérlegképes könyvelő könyvelhet-e (és beadhat-e beszámolót) faktor-, vagyonkezelő, befektetési szolgáltató cégeknek, amelyekre vonatkozik a 250/2000 kormányrendelet, így másfajta a mérleg- és eredménykimutatásuk is? Tiltja ezt valami, azaz kötelező-e a pénzintézeti regisztráció (törvényi hivatkozás van-e), vagy csak a cég és a saját felelősség tudatára van bízva, és ha szakmailag képes rá, akkor csinálhatja? És a többi szakirány közti átjárás (például IFRS)? Melyik mire van korlátozva, vagy bármelyik képesítéssel bármilyen beszámoló beadható?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásom 2017.02.01 áttért a kiva szerinti adózásra. 06.30-án esedékes a 1771-es bevallás Kérdésem az lenne, hogy ugyanezen dátummal elektronikus beszámolót is kell-e küldeni? Válaszukat köszönöm
Sok vállalkozás szembesül azzal a napokban, hogy a beszámolója nem készült el határidőben. Ez történhet olyan okból, mert nem adott le minden dokumentumot a könyvelőjének, ezáltal ő nem tudta a beszámolót elkészíteni. Előfordulhat, hogy a könyvelő hanyagsága vezetett oda, hogy határidőben nem lett benyújtva a beszámoló. Bármi is volt a kiváltó ok, a mulasztáshoz adójogi, cégjogi, és polgárjogi szankciók egyaránt kapcsolódhatnak.
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák vállalkozás (GmbH) Magyarországon vásárolt telket, a rajta lévő épületekkel együtt. Bérbeadási tevékenységéhez a NAV-tól adószámot kért és kapott is, telephelye bejelentésre került. A témával kapcsolatos kutatás során mindenhol azt lehet olvasni, hogy ugyanúgy kell eljárni ebben az esetben, mint a „normál" magyar vállalkozások esetében, gyakorlatilag meg mégsem, mert például kamarai regisztrációra, illetve cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett (nincs alkalmazottja, illetve nem lehet), bizonyos bevallásokat sem kell a NAV felé küldeni. Köteles-e a GmbH a magyar számviteli szabályoknak megfelelő beszámolót készíteni? (Az Szt. 2. § (3) bekezdés alapján szerintem nem, de nem vagyok benne biztos.) Ha mégis, akkor szükséges-e könyvvizsgálói jelentés? Vagy adótanácsadói ellenjegyzés (mint utólag kiderült, a bejelentkezéshez adótanácsadó segítségét kérték, aki szerint kell beszámolót készíteni)? Milyen további bevallási kötelezettségei vannak a GmbH-nak Magyarországon? Ezen kívül az Art. 9. § értelmében a belföldi adókötelezettségek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Akkor ezek szerint nem kötelező? Segítségüket és tájékoztatásukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Felmerült egy kérdés, ebben szeretném kérni a segítségüket. A beszámoló késve történő beküldése miatt is kizárják-e a céget a köztartozásmentes adózói adatbázisból? Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter
2017.06.01-gyel indul a kft. végelszámolása. A záró beszámolóban egy gépkocsi, pénz és saját tőke lesz. A végelszámoló nyugdíjas, tagja a kft.-nek. Érdeklődöm, hogy ha a vagyonfelosztásban a személygépkocsit kapja az egyik tag, a többieket készpénzben fizeti ki a kft., és a saját tőke a jegyzett tőke alá ment, van-e a gépkocsi után valamilyen fizetendő közteher? Kérem, szíveskedjék tájékoztatni a végelszámolás alatti teendőkről, bevallásról, adatszolgáltatásról, egyebekről, amit a végelszámolónak meg kell tennie ahhoz, hogy a céget minél hamarabb töröljék a nyilvántartásokból, és megszűntnek tekinthető legyen. Köszönöm.
A 2016. évi közzétett beszámolóban a tao összege tévesen szerepel, viszont a taobevallás helyes összeggel lett beküldve, az adókülönbözet 2017-ben helyesen hová könyvelendő? Esetünkben tartozik a tao kötelezettség csökken, mi lenne az ellenszámla? Eredménytartalék? Köszönjük szépen a választ.
Tisztelt Szakértő! EU-s székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének működéséhez szükséges pénzt a létesítő külföldi vállalkozás bocsájtja rendelkezésre, amelyet projektjük megvalósításához befektetők útján szereznek. A fejlesztés Magyarországon történik, amelynek során költségek merülnek fel és áfa-visszaigénylés történik. A fejlesztés eredményeképpen létrehozott termék értékesítését az EU-s tagállamban bejegyzett vállalkozás végzi. Kérdéseim, amelyek megválaszolásában segítséget kérek: - a fióktelep rendelkezésére bocsátott tőkét milyen jogcímen kell nyilvántartani? - a fióktelep által végzett szolgáltatásról, termék előállításáról, szükséges-e számla kibocsátása az alapító külföldi vállalkozás felé és árbevétel-e a fióktelepnél? - hogyan kezelendő áfa szempontjából az egymás közötti tranzakció? - a fióktelep eredménye/vesztesége megjelenik a külföldi vállalkozás beszámolójában? Köszönettel a választ. Nyikos Gyuláné
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték