Egyéni vállalkozó táskáját ellopták a napi bevétellel és 1 darab készpénzfizetési számlatömbbel, 1 darab nyugtatömbbel, melyben folyamatosan voltak kiállítva számlák illetve nyugták. Rendőrségen feljelentést tett a vállalkozó, eddig nincs eredménye a nyomozásnak. Mi a teendő, be kell-e jelenteni a NAV részére az elveszett tömböket?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alapításakor a cégbíróság négy tevékenységet jegyzett be. Az ügyvéd szerint a többit elég a NAV-hoz bejelenteni. A 14T201T nyomtatványon bejelentkezéskor azonban csak a cégbíróságon bejegyzett tevékenységek működési engedélyeinek adatait lehet bejelenteni. Véleményem szerint a NAV-hoz csak a cégbíróságnál bejelentett tevékenységek közül azokat kell bejelenteni, amelyek működési engedély kötelesek. Ha a kft. a bejegyzett tevékenységeken túl más tevékenységet is kíván végezni, akkor azt csak az alapító okiratának módosításával, a cégbíróság útján teheti meg. Kérdésem tehát az lenne, hogy a TEÁOR-kódok bejelentése lehetséges-e közvetlenül a NAV-hoz, vagy előtte a cégbírósághoz kell bejegyeztetni a végezni kívánt tevékenységeket? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Aggályos jogi megoldáson alapul az az előírás, amely szerint azoknak a vállalkozásoknak is eleget kell tenniük előzetes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyek nyugtaadás helyett számlával bizonylatolják az ügyleteiket.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkavállalója jelenleg gyeden van (2012.08.14-én született a gyermeke), most 2 napra gyed mellett visszajönne dolgozni (azonos munkakörben, virágkötőként és bolti eladóként foglalkoztatnánk a nőnap miatti többletmunka miatt). Kérdésem, hogy terhel-e minket ezzel kapcsolatban a NAV felé bejelentési kötelezettség, vagy csak hónap végén a 08-as bevallásban kell majd közölni a kifizetett bérrel kapcsolatos közterheket? Válaszukat előre köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Kérdésem agy magyar építőipari vállalkozás Horvátországban végzett munkájával kapcsolatos. Egy magyar építőipari cég Horvátországban hajók feldarabolására kivinne 40 magyar munkavállalót, horvát és a magyar cég között létrejött szerződés alapján. Mindkét cég az áfa hatálya alá tartozik. A szerződés alapján 2014. március végétől december végéig lenne a munkavégzés Horvátországban. A munkavállalók havonta járnának haza egy hétre. Kérdés: - Keletkezhet-e telephelye a magyar cégnek Horvátországban, ha igen, mi a teendő? - Hogyan kell eljárnia a magyar kft.-nek adózás és bejelentési kötelezettségeivel kapcsolatban, milyen teendői vannak hogy a jogszabályoknak megfelelően járjon el? - A magyar kft. munkavállalóinak csak a maximum 15 eurónak megfelelő összeget adhatjuk adómentesen? - Lehetséges-e, hogy a magyar munkavállalók minimálbér utáni jövedelmét Magyarországon szerepeltetjük jövedelemként a 08-as bevallásban, és a különbözetet pedig Horvátországban a horvát törvények alapján? Gondolom ez esetben horvát adószámot szükséges kérni, és horvát könyvelőt alkalmazni a horvát törvények miatt. Köszönöm a segítséget.
Egy magánszemély sok éve készített egy öntő szerszámot (beszerzési, előállítási értéke nem ismert). Most megvenné tőle egy társaság. Milyen adókat kell fizetnie a magánszemélynek, illetve a társaságnak levonnia, ha eladja a magánszemély a szerszámot? (A szerszám kb. 5,5 milliót ér, ennyiért meg is venné a cég.) Válaszukban kérem, térjenek ki az szja-n kívül egyéb fizetendő adókra, illetve járulékokra, és arra, hogy be kell-e jelentkezni adószámért? Válaszukat előre is köszönöm. Bordás Anna
Tisztelt Cím! Kérdésem az ingatlannal rendelkező társaság 14T201T jelű nyomtatványon történő bejelentésére vonatkozik. Ingatlannal rendelkező társaság fogalma szerint: A belföldi illetőségű adózó akkor minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, ha az alábbi három körülmény együttesen fennáll: – részesedését elismert tőzsdén nem jegyzik és – a beszámolójában kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan piaci értéke több mint 75 százalék és – a tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Egy magyar társaságot 2010. évben alapított egy Seychelles-szigeteken bejegyzett társaság, a tag olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt. A részesedését elismert tőzsdén nem jegyzik. A magyar társaság bérbeadás céljára épületet épített. Az épület 2013. 07. hónapban kapott használatba vételi engedélyt, ezen időponttól, illetve a 2013. évről készítendő beszámolóban kimutatott eszközök könyv szerinti értékéhez viszonyítva az ingatlan értéke több mint 75 százalék, azaz a 2013. évi beszámoló elkészítésekor mindhárom feltétel együttesen fennáll. Olvastam, hogy nem kell az adózónak a fentieket alkalmazni, ha az adózó külföldi illetőségű tagja sem idegenítette el, és nem vonta ki (részben sem) a részesedését a július 31-ei tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben. Az adózó külföldi illetőségű tagja sem idegenítette el, és nem vonta ki (részben sem) a részesedését az alapítástól kezdve, a tag részesedés az alapítás óta nem változott. Ennek ellenére nem tudom eldönteni, hogy be kell-e jelenteni az alábbiakat: – Be kell-e jelenteni az ingatlannal rendelkező társaságnak e minőségét a 14T201T jelű nyomtatványon? – Ha be kell jelenteni, kérdésem: a 14T201T- B03. lapja 13. sora szerint: bejelentjük, hogy a TAO. tv. 4. § 18.8 a) pontja értelmében ingatlannal rendelkező társaságnak minősültünk az alábbi időszakban: tól-ig, és az adóévet is ki kell tölteni. Milyen kezdő dátumot és milyen adóévet kell beírni a fenti adatok alapján? – Külföldi tag által részesedés-elidegenítés nem történt, kérdésem: ki kell-e tölteni a 11. számú pótlapot? – Ha ki kell tölteni a 11. számú pótlapot, az elidegenítés időpontja sorba nem írok, mivel nem történt elidegenítés, beírható a tag illetősége, ki kell-e tölteni a részesedés névértéke rovatot, (-----------/----------), ha igen, mit kell beírni? Válaszát előre is köszönöm. Maksai Ágnes
Bár régi szabály, hogy a készpénzes értékesítést, szolgáltatást jelenteni kell a NAV-hoz, időnként felmerül a kérdés, hogy ezt kinek és milyen esetben kell megtennie. Olvasói érdeklődésre dr. Verbai Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kaptam egy megbízási szerződést, amely hostess munkáról szól. A szerződésben rögzítve van, hogy a kifizetőt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. § -ában meghatározott jogviszonya alapján már biztosított (Art. 16. § (8) bekezdésére hivatkozva). Úgy tudom, hogy ha a minimálbér 30-ad részét eléri a megbízási díj, akkor biztosítottá válik, tehát be kell jelenteni, függetlenül attól, hogy máshol már biztosított. Segítségét szeretném kérni, hogy a fent leírtak alapján be kell jelenteni vagy nem? Köszönettel: Exp&Saldo 2009 Kft
Tisztelt Szakértő! Cégünk Romániában biztosított személyt szeretne foglalkoztatni megbízási szerződéssel. Amennyiben E101-es nyomtatványon igazolja, hogy Romániában megfizetik utána a járulékot, akkor kell-e nekünk járulékot levonni, illetve 27 százalékos szochot megfizetni, tekintve, hogy a megbízási díja meg fogja haladni a minimálbér 30 százalékát? Ha nem kell levonni, illetve megfizetni utána járulékokat, akkor T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonyt?
Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozásának kiváltása múlva 15 napon belül nem jelentkezik be az önkormányzathoz iparűzési adókötelezettségre. Választani szerette volna a bejelentő nyomtatványon a Htv. 39/B (3) bekezdés szerinti egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást iparűzési adóban, de azt a tájékoztatást kapta az önkormányzattól, hogy a bejelentkezésre szánt 15 nap jogvesztő, és mivel kifutott az időből, így nem választhatja, csak a rendes adózási módot. Igaz ez?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2013.12.08-ig keresőképtelen, 2013.12.09-én fizetés nélküli szabaságon volt, 2013.12.10-től dolgozott egész hónapban. Időközben elindította a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényét. A benyújtott igényének elbirálása megtörtént, melyről 2014.01.20-án kapott határozatot, ami alapján 2013.12.09-től megállapítottak a rokkantsági ellátást. Kérdésünk, hogy a 2013.12. havi 08-as bevallással kapcsolatban van-e tennivalónk? A fenti ellátás mellett történő foglalkoztatása esetén a munkavállalót terhelik az egyéni járulékok /10+7+1,5/, valamint a munkáltatót a 27 % szociális hozzájárulási adó? 1041-en kell-e valamit bejelenteni a NAV-hoz? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Cégünknél 3 éve munkavállalóként dolgozó francia állampolgár lakcím-, adó-, és TAJ-kártyával is rendelkezik. Idén 04. 30-án végleg elhagyja az országot, visszaköltözik Franciaországba. Azt szeretném kérdezni, hogy mi ilyenkor a teendő? Mely hatóságokat kell értesíteni, milyen formában, illetve a 2014-es szja-bevallását mikor kell benyújtani ilyen esetben? Köszönöm.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) ma bemutatta a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások tanszékének (BME) szakembereivel együttműködésben fejlesztett új, Android és iOS platformokon elérhető EFO 2014 – Egyszerűsített Foglalkoztatás Bejelentés nevű ingyenes mobilalkalmazást.
Tisztelt Szakértő! Egy zeneszerző (magánszemély) kiadói szerződést köt egy egyesülettel, melynek keretében az egyesület vállalja a szerző albumának sokszorosítását és kiadását. A sokszorosított CD-k az egyesület tulajdonát képezik, a sokszorosításért az egyesület nem kér ellenszolgáltatást a szerzőtől. A kiadó egyesület vállalja, hogy a zeneszerző részére az eladott példányszámok után darabonként tiszteletdíjat fizet, amelyet havonta számol el a zeneszerzővel. Kérdéseim a következők lennének: 1. Be kell-e jelentenie az egyesületnek a zeneszerzőt a 14T1041-es nyomtatványon biztosítottként? 2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel a zeneszerző és az egyesület oldalán? 3. Milyen bevallási kötelezettség terheli az egyesületet és a zeneszerzőt? Köszönettel: VTM
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték