Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, be kell-e azt jelentenie az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek, illetve kaphatja-e ta ovábbiakban a gyedet?
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állásfoglalást adni: Egy virág-nagykereskedelemmel foglalkozó kft. vágott virágot hoz be Hollandiából saját útdíjköteles tehergépkocsijával. Az áruit a szigetszentmiklósi (bejelentett telephelyre), a nagybani virágpiacra szállítja, az ekáer-bejelentést megteszi, Hollandia és Szigetszentmiklós viszonylatában, több felrakodási címről egy átvételi címre. A kérdésem a következőképpen szólna: ha a fent említet autó, amely az árut hozza, útközben megáll Győrnél, és ott lead valamennyit a már Szigetszentmiklósig bejelentett virágból egy vagy több vásárlójának, a vásárló már rendelkezik a leadáskor egy forintos megrendelővel, a leadott áru értéke nem éri el sem a súly-, sem az értékhatárt vásárlóként (a vágott virág most még nem kockázatos termék, így 2500 kilogrammig és 5 millió forintig nem kell bejelenteni), a 5/2015-ös számú NGM rendelet 15. § 4-6. bekezdése értelmében kell-e külön ekáerszámot kérni, vagy csak elég az egy ekáerszám, amit a az induláskor kértem? Ha nem kell új ekáerszámot kérni, és tegyük fel, adok le virágot Győrben, és engem ellenőriznek Szigetszentmiklóson, és ott nem egyezik a mennyiség a számlával, mert leadtam belőle Győrben, akkor jár ez e valamilyen következménnyel? Vagy az 5/2015-ös MNG számú rendelet 6. bekezdés b) pontja esetében kell eljárni, és minden átvételi címet be kell külön-külön jelenteni?
Június elsejétől módosul az ekáer rendelet, így egyszerűsödik a gazdálkodók bejelentési kötelezettsége – közölte a NAV.
Kapcsolt vállalkozás elengedi követelését. A kötelezettnél rendkívüli bevétel, amit 10 százalék taóval le is adóz. A követelést elengedőnél rendkívüli ráfordítás, nem kell taoalapot növelni, csak az egyik cég fizet ezért adót. Mindkét vállalkozásnak ugyanazon tulajdonosai vannak, be kell-e jelenteni a NAV felé valamilyen formában, mert gyakorlatilag illetékmentes az ügylet? Köszönöm a válaszukat előre is.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalását, hogy mikor, mely esetben kell a cégbíróságon keresztül bejelenteni, ha egy cég telephelyet létesít, és mikor, mely esetben elég, ha a NAV felé kerül bejelentésre a telephely (Art. 178. § 27. pont), a T201T nyomtatványon keresztül? Köszönettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! A vasárnapi boltbezárás kapcsán az üzletem nyitva lehet. (Nem tudom fontos-e, de bt.-ként működünk.) Kérdésem, hogy – gyermekem dolgozhat-e helyettem az üzletben (kereskedelem/marketing szakos hallgató) – ha igen, akkor be kell-e jelentenem akkor, ha ezért ő fizetést nem kap? Köszönettel Rózsa Andrea Erő-Pár-27 Bt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem festéssel foglalkozó kft. Azzal a kérdéssel fordult irodánk felé, hogy milyen kötelezettségei vannak annak, ha ő az alkalmazottaival Franciaországban elvállalna egy fél évre szóló munkát. Három alkalmazottról és a tulajdonosról van szó. A megrendelő egy szintén magyar vállalkozás. A kérdés elsősorban az lenne, hogy áfa szempontjából ez a munka fordított adózású lenne vagy közösségen belüli szolgáltatás, kinek kell az áfát megfizetnie, és hogyan kell a számlát kiállítani? Illetve a fizetendő járulékok miatt kell-e valahová külön bejelentkezni vagy a magyar biztosítási jogviszony kiterjed-e erre a munkavégzésre is. Ha szükséges, milyen nyomtatványon kell a bejelentést tenni az OEP felé? Milyen jogszabályok alapján kell helyesen eljárni? Köszönettel: Benkő Eszter
Német állampolgár Magyarországon munkaviszonyban áll. Németországi lakását bérbeadja. Hol tudok utánanézni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak, mennyit kell adóznia, melyik országban kell bevallania, kell-e adószámot kérnie stb.?
Tisztelt Szakértő! Cégünk két, több hónapos megbízási szerződést kötött, amelyek egy április 30-án zárult projektre szóltak (az egyik megbízás 2014 novembere, a másik 2015 márciusa óta állt fenn). Ugyanakkor az ennek keretében elvégzett munkák átvételére, illetve a teljesítés igazolására, valamint a kifizetésre csak május 20. után kerül sor. A megbízási díjak várhatóan elérik a bejelentési kötelezettség értékét. Kérdéseim: a) Ebben az esetben is elegendő a T1041-es nyomtatványon a bejelentést a kifizetést (és/vagy a teljesítésigazolás kiállítását) követő napon megtenni? b) a bejelentést a projektzárásig tartó időtartamra (április 30-áig), vagy a kifizetésig terjedő időtartamra (május 21-éig) kell megtenni? c) a 2014. novemberétől fennálló jogviszony is bejelenthető a 15T1041-es nyomtatványon? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Be kell-e jelenteni a főfoglalkozású egyéni vállalkozót az OEP-hez a 1041-es nyomtatványon? Az egyablakos rendszerben nem működik ez automatikusan?
Tisztelt Szakértő! Korábbi levelemben érdeklődtem, hogy az igazolt és igazolatlan távollét esetén kell-e bejelentést tenni a T1041 nyomtatványon. Csak egy kérdésem lenne még, hogy az igazolt távollétet (amire nem fizet a cég bért, vagy távolléti díjat) is le kell-e jelenteni a NAV felé?! Előre is köszönöm válaszát!
Tisztlet Szakértő! Egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét. Úgy tudom, hogy ezt öt évig teheti. Ha letelik az öt év, és továbbra sem akarja folytatni a tevékenységét, hanem megszüntetné a vállalkozását, akkor a megszűnéskor érvényes-e a NAV elévülési ideje? Vagy a teljes vállalkozási időt ellenőrizhetik? Mi az eljárás megszűnéskor a NAV és az önkormányzat felé? Segítségét köszönöm. Ildi
Tisztelt Cím! 2015. 01. 27-én ugyanilyen című kérdésemre Széles Imre válaszolt, 04.07-én megjelent Károsodott az egészsége?... Winkler Róbert cikke az egészségkárosodással kapcsolatban. A rokkantsági ellátás jogosultsági feltételeit a 2011. évi CXCI. törvény tartalmazza:megváltozott munkaképesség, előzetes biztosítási idő, keresőtevékenységet nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül az érintett személy. Idézem: A harmadik jogosultsági feltétel vizsgálatánál, keresőtevékenység alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott tevékenységet kell érteni, azaz főszabályként minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki ... a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. A Ön válasza: „Nem kell bejelentést tenni. A rokkantsági ellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettsége a keresőtevékenységével kapcsolatban csak akkor áll fenn, ha nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme három egymást követő hónapban meghaladhatja a minimálbér 150 százalékát. A rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki a kft. ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek, ügyvezetői tisztségéért pénzt nem kap, elveszíti-e a rokkantsági ellátásra való jogosultságát, és, ha igen, mi módon, ha nem kell erről a tevékenységről (vezető tisztségviselő) bejelentést tennie sem a folyósító szerv, sem pedig a NAV felé? Köszönöm.
A székhelyén kívüli településen építtet lakásokat egy társaság, be kell-e jelentkeznie az adott településen az iparűzési adó hatálya alá? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Üdv Mindenkinek, Abban szeretnék segítséget kérni, hogy egyéni vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tag maradt, a 1458-as bevallásokat nem jól küldtem be, mert nem látszik sehol a járulébevalláson, hogy tag maradt. Hogyan kell helyesen a bevallást beküldenem, illetve miként jelzem a NAV felé, hogy ő tag maradt? Van erre rendzseresített nyomtatvány, amivel bejelentem a magánnyugdíj-pénztári tagság tényét?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték