Tisztelt Szakértő! Autóbontással foglalkozó vállalkozás a fémhulladékot, melynek tömege a 2500 kilogrammot meghaladja, elszállíttatja.K érdésem, hogy a vállalkozást terheli ilyen esetben a bejelentési kötelezettség? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A cég, amelynek könyvelek, internetes kereskedelemmel foglalkozik. Megrendelés, a termék árának átutalása és a termék összekészítése után küldjük ki a terméket, 90 százalékban az EU-ba, DHL vagy DPD szállítással. Van-e, keletkezik-e cégnek EKÁER-jelentési kötelezettsége? Vagy az a DHL és a DPD feladata? A válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A bejelentés alóli mentességi szabályt hogyan kell értelmezni a nem kockázatos termékek esetében? A „vagy” feltétel bármelyikének elég a mentességhez megfelelni? A nagy tömegű (biztos több mint 2500 kilogramm), de nem jelentős összeget képező (biztos olcsóbb mint 2 millió forint) egyéb feltételek fennállása esetében terheli-e bejelentési kötelezettség? „Mentes a bejelentési kötelezettség alól továbbá a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kilogrammot VAGY az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg”. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A PTGSZLAH nevű nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban lenne pár kérdésem: 1. Azokat a számlákat, amelyeknek a fizetési módja átutalás, nem kell jelenteni? Csak a készpénzest? 2. Ha egy számlát átutalásosnak állítok ki, és a vevő végül a fizetési határidő lejárta előtt készpénzben kifizeti, ezzel mi a teendő jelentési szempontból? A fizetési határidő lehet 60 nap is, azaz a jelentés már megtörténik, mire kiderül hogyan fizet. 3. Abban az esetben mi számít a készpénzátvétel helyének, ha a számlát a budapesti központunkban állítjuk ki, sofőr elviszi az árut, a számlát, a szállítólevelet például Debrecenbe, és amikor visszahozza apénzt, azt a kasszába bevételezzük. Mi minősül ebben az esetben készpénzátvételi helynek: Debrecen vagy Budapest? Kell-e külön lapszámon jelenteni?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: van-e bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha "A" részvénytársaság képviseletre jogosult tagjai "B" tagjai, alapítói, illetve felügyelő bizottságának tagjai, de nem ügyvezető elnökei (azaz nincs döntési jogkörük)? Válaszát előre is köszönöm!
Nyomdaipari termékeket gyártunk. A napokban az egyik cég 2000 darab sorszámozott számlatömb gyártására adott megrendelést. Kinek kell a NAV-hoz bejelenteni a szigorú számadású nyomtatványokat: a nyomdának, vagy a megrendelőnek? Ki minősül ebben az esetben nyomtatvány-forgalmazónak?
Egy belföldi "A" cég zöldséget, gyümölcsöt vásárolt fel. A felvásárolt termékeket továbbszámlázza a belföldi "B" cégnek. A termékeket az "A" cég raktárából a 'B" cég vevőjének belföldi telephelyére szállítják. A szállítólevélen "B" cég szerepel, mint szállító, viszont a fuvarozás díját "A" cégnek számlázzák, mivel a megállapodás így történt, és az "A "cég által kiszámlázott érték tartalmazza a fuvarköltséget. Ki az EKÁER -ejelentésre kötelezett a fenti esetben?
Tisztelt Szakértő! Kft. közbenső mérleg alapján december utolsó napjaiban osztalékelőleget fizet ki a tagjainak. A tagok kizárólag belföldi magánszemélyek. Az osztalékelőleg nettó összege magánszemélyenként meghaladja a 2 millió forintot és a kifizetés készpénzben pénztárból történik. Kérdésem, hogy jól értelmezzük az Art. 17. § (9) bekezdését, miszerint ebben az esetben – bár a kifizetés készpénzben a 2 millió forintot meghaladja – nem kell jelenteni az adóhatóság felé a kifizetés tényét, mivel az osztalékelőlegben részesült magánszemélyek ebben a minőségükben vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek? Köszönettel: Szabóné S. Ildikó
Cégünk magyarországi székhellyel és telephelyekkel rendelkezik. Nagykereskedelemmel foglalkozunk, s az árut Romániában vásároljuk fel. Szeretnénk egy román állampolgárt munkaviszonyban foglalkoztatni, aki csak Romániában dolgozna (vásárolná fel az árut). Hogyan teheti ezt meg a cégünk? Telephelyünk nincs külföldön. A 1041-s nyomtatványon kellene bejelenteni, de akkor TAJ-szám és adóazonosító jel kiváltása szükséges? Ennek mi a módja? Előre is köszönöm válaszukat.
Hogyan dolgozhat ingyen a kft. tulajdonosa a cégben, és be kell-e őt jelenteni? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A könyvelő kollégák között nagyon megoszlanak a vélemények, ezért Önhöz fordulok a következő kérdéssel. A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A négy ember közül kettő ügyvezető. A két ügyvezetőnek nincs máshol biztosítási jogviszonya, személyesen csak az egyik közreműködik. Hány főt kell a 1041 nyomtatványon bejelenteni, és milyen jogviszonnyal? Akik nem működnek személyesen közre, be kell-e jelenteni őket akkor, ha az egyiknek van 36 órát meghaladó munkaviszonya, a másiknak nincs máshol biztosítása? Köszönettel: Bné
Tisztelt Adózóna! Egy amerikai állampolgár (belföldön nincs állandó bejelentett lakcíme) egy belföldi kft.-ben dolgozik az alábbi módon: A kft. 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa egy amerikai cég. Ez a cég foglalkoztatja ezt a magánszemélyt, azaz a fizetést Amerikában tőle kapja. Ténylegesen ebben a belföldi kft.-ben dolgozik, de egy – az amerikai cég és a belfödi kft. között kötött – megállapodáson kívül semmi nincs adminisztrálva. Az a kérdésem, hogy szabályos-e a magánszemély foglalkoztatása így? A magánszemély mindenképpen Amerikában akar jövedelmet szerezni, adózni, hiszen már nem fiatal, és nyugdíjalapja ott képződött. Milyen szerződést kell kötnie a feleknek, és van-e egyéb bejelentési kötelezettségük valamilyen intézmény felé, és melyiküknek? Egyáltalán az ilyen jellegű foglalkoztatásnak van már meghatározása? A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szakértő Ha az őstermelő számlát ad, melyen szerepel az őstermelői igazolvány száma és az adószáma (nem vállakozói), kell-e jelentést tenni a 1408-as bevalláson, jelölve, hogy őstermelő, és nem vonok tőle adót? Köszönettel.
Egy barkácsbolt a napi értékesítéseiről, ha a vásárló számlát kér, azt kiállítja, s az összeget beüti a pénztárgépbe. A NAV felé így jelentve van a napi bevétel. Kérdésem az lenne, hogy 2015. január 1-jétől az új törvény szerint a kiállított számlákról ez esetben is kell külön jelentést adni a NAV felé? Köszönöm válaszadásukat!
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy ha az ingatlanomat egy cég kiveszi bérleti használatba, akkor, ha én magánszemély vagyok, hogyan kell a NAV felé bevallani ezt az ügyletet abban az esetben, ha a cég fizeti a rezsiköltséget? Várom válaszát.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték