Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda bérleti szerződést köt az egyszemélyes tulajdonossal (ügyvéddel) az egyszemélyes tulajdonos tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában. A kérdésem az lenne, hogy ezt is be kell jelenteni a NAV-nak? Mi történik, ha ezt a bérleti szerződést már 2 évvel ezelőtt megkötötték a felek, és a bejelentés nem történt meg? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-ban 3 tag van. Mindhárman személyesen is közreműködnek a vállalkozásban, és mindhárman vezető tisztségviselők. Két tag tagi jogviszonyban van, egyikük pedig munkaviszonyban. A munkaviszonyosnak a járulékbevallásban az alkalmazás minőség kódja: 20. Be kellett volna jelenteni őt társas vállallkozónak munkaviszony mellett? 35. kóddal még egy M-es lapon jelenteni kéne havonta? Lehetséges-e átminősíteni tagi jogviszonnyá a jövőben a tulajdonosok határozata alapján, hogy mindhárman tagi jogviszonyban legyenek, vagy mindhárman munkaviszonyban? Segítő válaszukat előre is köszönöm.
A 2014.04.30-i cikkükben - Tagi kölcsön többségi tulajdonostól... - leírtak alapján a kérdésem az lenne, hogy mikor lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a vállalkozás és a magánszemély között kapcsolt viszony állhat fenn? Tehát, ha pótoljuk a a NAV felé a bejelentést, visszamenőleg milyen dátumot kell figyelembe venni? 2009. évet, vagy 2010-et? Vagy a bejelentés dátuma a változás hatálybalépése?
Mennyi pénz lehet egy magyarországi kft. házipénztárában, lehet-e ennek összege 10, vagy akár 20 millió forint is, ami nagyjából egy évig parkolna a cégnél? Ha igen, milyen körülmények között szükséges tárolni a pénzt, hogy azt az adóellenőrök is elfogadják? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Az egyesületekre is vonatkozik a május 31-ei határidő a közhasznúság bejelentésében? Ha egy egyesület nem akar közhasznúként szerepelni milyen kötelessége van? Az alapítványok esetében milyen formában, nyomtatványon kell bejelenteni, ha továbbra is közhasznú kíván lenni? A közhasznúság feltételei között olvastam a 2013. évi beszámoló letétbe helyezését. Ennek a határideje, ha jól tudom. május 31., és a nyilatkozatnak is. Ha május 31-én mind a két dokumentumot elküldjük, az elfogadható?
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy szükséges-e új TEÁOR-számot bejelentenie egy kis ABC-nek (amely a 4711 tevékenységet végzi), amennyiben fornettit, gépi fagylaltot és jégkását kezd el értékesíteni? Az üzlethelyiségben nincs kialakítva étkezési hely, csak elvitelre lehet ezeket megvásárolni. Én úgy látom, hogy mivel elkészíti a terméket, ezért a 4711 kód alá sem tartozik, de mivel nincs helyben fogyasztás, az 5610 sem megfelelő számára. Segítségüket előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó táskáját ellopták a napi bevétellel és 1 darab készpénzfizetési számlatömbbel, 1 darab nyugtatömbbel, melyben folyamatosan voltak kiállítva számlák illetve nyugták. Rendőrségen feljelentést tett a vállalkozó, eddig nincs eredménye a nyomozásnak. Mi a teendő, be kell-e jelenteni a NAV részére az elveszett tömböket? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk egy élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedés, 1 darab online pénztárgépet működtet. Ennek meghibásodása esetére szeretne egy tartalék online pénztárgépet venni, amit csak időszakosan – a másik gép javításának idejéig – használna. Kérdésünk, hogy megteheti-e ezt? Ha igen, állandó üzemeltetési helyre kell a kódot megkérni? Üzembe, illetve üzemen kívül helyezéskor kell-e a NAV felé bejelentést tenni? Milyen nyomtatványon? Mivel a bolt napi forgalma igen nagy, nem kivitelezhető, hogy kézzel állítson ki nyugtát és a különböző áfakulcsú termékeket azon megbontsa. Válaszát előre is köszönjük.
Kedves Szakértő! Egy egyéni vállalkozó bejelentés-köteles tevékenysége kapcsán merült fel a kérdésem. A vállalkozó 4619 vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet kíván folytatni (egy megbízó cég speciális acéllemezeit kívánja ügynökként értékesíteni, az áru nem kerül ténylegesen a kereskedelem során a birtokába, az ügylet az acéllemezeket árusító megbízó és a belföldi vevő közt jön létre, mely ügyletek után a vállalkozó havonta jutalékrendszerben díjat kap). A tevékenység bejelentés-köteles, felvettük a kapcsolatot a székhely szerinti önkormányzat jegyzőjével, aki arról tájékoztatott, hogy egy idén februári törvénymódosítás értelmében a tevékenységet nem a székhely szerinti önkormányzatnál kell bejelenteni, hanem amennyiben országosan kívánja a vállalkozó a tevékenységet végezni, mind a 3200 önkormányzathoz bejelentést kell tenni (2005. 164. tv és 210/2009 kormányrendelet értelmében). Ennek oka, hogy a felvett kereskedelmi tevékenységet a kereskedelem végzésének helye szerinti önkormányzatnál kell bejelenteni. Az alábbi kérdéseim merültek fel: – Mi minősül kereskedelmi tevékenység helyének? – Ha telefonon zajlik le a konzultáció a vállalkozó székhelyén, akkor a vállalkozó székhelye vagy a partner székhelye? – Mi a helyzet, ha egy kávézóban találkoznak a vállalkozó székhelye szerinti településen és ott állapodnak meg egy későbbi szállításról? – Tényleg szükséges 3200 településen bejelentést tenni vagy elegendő a partner székhelye szerinti jegyzőnél a szerződéskötést megelőzően?
Cégünk kölcsönbe vesz munkaerőt. Eddig ezt nem jelentettük be a 14TMUNK nevű nyomtatványon. Nincs is pontos információnk, mikor, ki dolgozik, csak arról, hogy hány órát rendeltünk meg, azt a kölcsönbeadó cég teljesíti, a munkavállalók teljes azonosítását (adószám, születési hely, idő, lakcím, stb.) nem végezzük, cégünk vezetői a szakmai felügyeletet biztosítják. Mi várható a bejelentés elmaradásáért?
Tisztelt Szakértők! Hogyan lehet szabályosan munkaerőt kölcsönözni? Van-e a kölcsönző cégnek bármilyen jelentési kötelezettsége az adóhatóság felé, ha munkaerőt kölcsönöz? Mire figyeljünk oda munkaerő-kölcsönzéskor? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatómnak van egy más megyében lévő telephelye (üdülő), amelyet várhatóan rövid időn belül bérbe fog adni. Jelenleg saját munkavállalóink vannak itt alkalmazásban, akikre – úgy tűnik – a bérlő nem tart igényt. A határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottaink száma most 12 fő, de a félévre számított átlagos statisztikai állományi létszám sem haladja meg itt a 20 főt. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni, amennyiben fel kell mondanunk a dolgozóknak, ez csoportos létszámleépítésnek minősül-e, illetve milyen teendőink vannak ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó táskáját ellopták a napi bevétellel és 1 darab készpénzfizetési számlatömbbel, 1 darab nyugtatömbbel, melyben folyamatosan voltak kiállítva számlák illetve nyugták. Rendőrségen feljelentést tett a vállalkozó, eddig nincs eredménye a nyomozásnak. Mi a teendő, be kell-e jelenteni a NAV részére az elveszett tömböket?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alapításakor a cégbíróság négy tevékenységet jegyzett be. Az ügyvéd szerint a többit elég a NAV-hoz bejelenteni. A 14T201T nyomtatványon bejelentkezéskor azonban csak a cégbíróságon bejegyzett tevékenységek működési engedélyeinek adatait lehet bejelenteni. Véleményem szerint a NAV-hoz csak a cégbíróságnál bejelentett tevékenységek közül azokat kell bejelenteni, amelyek működési engedély kötelesek. Ha a kft. a bejegyzett tevékenységeken túl más tevékenységet is kíván végezni, akkor azt csak az alapító okiratának módosításával, a cégbíróság útján teheti meg. Kérdésem tehát az lenne, hogy a TEÁOR-kódok bejelentése lehetséges-e közvetlenül a NAV-hoz, vagy előtte a cégbírósághoz kell bejegyeztetni a végezni kívánt tevékenységeket? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Aggályos jogi megoldáson alapul az az előírás, amely szerint azoknak a vállalkozásoknak is eleget kell tenniük előzetes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyek nyugtaadás helyett számlával bizonylatolják az ügyleteiket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték