89 találat a(z) behajtási költségátalány cimkére

Kérdés

A NAV honlapján megjelent iránymutatás szerint, ha a jogosult a Ptk. 6:46 §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás összegét kéri be a kötelezettől, és a főtartozás összegének beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként mutatja ki. Kérdésem a következő: Ha a kötelezett az év végi szállítói egyenlegközlőben a behajtási költségátalányt nulla összeggel szerepelteti, és a szállító által visszaigazolandó jogcímek között nem szerepelteti a behajtási költségátalányt, viszont az alábbi nyilatkozatszöveget tünteti fel az egyenlegvisszaigazoláson: "továbbá nyilatkozunk, hogy a fentiekben közölt követeléseken kívül további követelésünk nincs". vagy: "továbbá nyilatkozunk, hogy behajtási költségátalány jogcímen *követelésünk van / nincs *a megfelelő választ kérjük aláhúzni. Ha van, akkor összege a csatolt részletezés szerint:: ………………… Ft Fenti 1., illetve 2. nyilatkozatszöveg aláírása megfelel-e a behajtási költségátalányról való lemondás követelményének? Ha nem, akkor mit kellene a szállítói egyenlegközlőben szerepeltetni, ami alapján a kötelezett a behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként könyvelheti le? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Kérdésem: a behajtási átalány elszámolását végre kell-e hajtani kötelezettként függetlenül attól, hogy belföldi, vagy külföldi a jogosult? A jogosultakkal kell-e közölnünk ezt a kötelezettségünket, amikor folyószámláinkat egyeztetjük? Válaszukat előre is köszönöm: Antal Imréné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyesen járunk-e el, ha a 40 eurós behajtási költségátalányt az óvatosság elve miatt nem könyveljük? És ezt rögzítjük a számviteli politikában. Köszönettel: Léderer Györgyné

Kérdés

Közjegyzői iroda havonta több száz ügyfélnek számláz ki különböző munkadíjakat. Például hitelesítés, cégkivonat, aláírás hitelesítés stb. Ezek 10 ezer forint alatti tételek. A cégek átutalásos számlát kérnek, amit időben nem egyenlítenek ki. A behajtási költségátalányt hogyan érvényesítse a közjegyzői Iroda? Itt nincs szerződéskötés, ezek egyszeri munkák. Ráadásul 40 euró alatti eleve a díj! A behajtási költségátalány díja magasabb lenne. Kérdésem: az ilyen ügyletekre is vonatkozik a 2013 évi V. törvény 6:155. § (2) bekezdése? Itt nincs szerződéskötés a szó szoros értelmében. Köszönöm a szakértői választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalány késedelmenként és nem számlánként követelhető. Ez a fogalom nekem kicsit zavaros, és ebben szeretnék segítséget kérni, konkrét példán keresztül. Van egy cég, amely például 09.14-ei fizetési határidővel kibocsátott felénk 2 darab számlát. A számlákat csak több részletben tudtuk kifizetni (nincs részletfizetésre megállapodásunk). Fenti esetben hányszor kell a 40 euró költségátalányt könyvelnünk? Ha például három részletben fizettük ki, akkor háromszor? És mi a helyzet abban az esetben, ha a 2 darab számlát, amelyeknek ugyanaz a lejárata, ugyanazon napon fizetjük késve? Itt pedig csak egyszer kell a költségátalánnyal számolni, függetlenül attól, hogy hány számlát érint a késlekedés? Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Léderer Györgyné

Kérdés

Szeretném szíves segítségüket kérni arra vonatkozólag, hogy a nyilatkozat, amit a jogosult állít ki arról, hogy lemond a behajtási költségátalány összegéről, minden egyes számlához kell, hogy kapcsolódjon, vagy van-e lehetőség arra, hogy a jogosult a partnernek egyszeri alkalommal egy visszavonásig érvényes nyilatkozatot ad, hogy minden késedelmes fizetés esetén lemond a behajtási költségátalányról. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi

Kérdés

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy köteles vagyok-e kiállítani behajtási költségátalányról számlát, ha a cégem nem akar ilyet kiállítani a vevő felé? A saját cégem már többször is késett, például könyvvizsgáló cég felé (2 hónapot), vagy a telefonszámlával, de még senki nem állított ki felém ilyen számlát. Ebből arra következtetek, hogy nekem sem kötelező, ha nem akarok kiállítani a behajtási költségátalányról számlát. Köszönettel: Judit

Cikk

Tapasztalatok szerint kevesen élnek az új Polgári törvénykönyv által biztosított lehetőséggel, mely szerint behajtási költségátalányt lehet felszámítani a késedelmesen kifizetett számlákra. Ennek egyik fő oka a konkrét ismeretek hiánya arról, hogy pontosan mikor, és hogyan lehet követelni az összeget a késedelmesen teljesítőktől. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha késedelmesen teljesítő partnerétől be kívánja hajtani a tartozást, és az mikor, és milyen feltételekkel jár?

Kérdés

Az új Ptk.-ban nem találtam meg a késedelmi kamatra vonatkozó előírásokat, amiket az 1959.évi IV törvény 301-301/A-301/B paragrafusai tartalmaztak és 2013.07.01-én léptek életbe. Ami azt jelentette, hogy 40 euró behajtási költségáltalányt kell felszámolni, valamint a jegybanki alapkamat (megfelelő napi) + 8 % késedelmi pótlékot. A fent jelzett törvényt hatályon kívül helyezték. Az új Ptk.-ban nem találom ezen előírást? Köteles-e a cég minden késve fizetés esetén ezt felszámolni (jelen fizetési morál szerint örül, ha a tőkét kifizetik), s ha ezt nem teszi, akkor az milyen következményekkel jár?

Kérdés

A behajtási költségátalány már 1 nap késés esetén is "jár" az új Ptk. szerint. Kérdéseim: 1. Mi általában állami beruházásokban veszünk részt (jó néhány közbeszerzéses), tehát állami, költségvetési szervezetekkel állunk szerződéses viszonyban. Mivel szinte minden esetben késedelmesen teljesít az állam, felszámíthatom felé is a behajtási költségtérítést? 2./ Az alvállalkozóinkat az art. 36/A §. szerint csak akkor fizethetem ki, ha bemutat felénk 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást, vagy szerepel a NAV köztartozásmentes adatbázisában. Sok esetben nekünk kell jelezni felé, hogy ezt teljesítenie kell. Ilyen esetben nem lehet késedelmes kiegyenlítésről beszélni, mert más jogszabály kötelez erre. Van olyan vállalkozó, akit már (a többszöri telefonálás után) írásban szólítunk fel, mégsem reagál. A kifizetés húzódik. A másik eset, ha hátralékos és az adóhivatal fizetési meghagyást küld az őt megillető részre, még csak ezután fizethető a vállalkozónak a maradék összeg. Ilyen esetben mi az eljárás? Köszönöm.

Cikk

Aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tavaly július 1-jén hatályba lépett módosítása, amely szerint a késedelmesen fizető partnereknek kötelező késedelmi kamatot, s amellett minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt is felszámítaniuk. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek az olyan jóhiszemű vállalkozások, amelyek azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó – hívja fel a figyelmet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink