88 találat a(z) behajtási költségátalány cimkére

Szakértők: hiba a behajtási költségátalány szabályozásában Cikk

Várhatóan csak az új Ptk. módosításával orvosolható az a hazai cégek tízezreit érintő értelmezési hiba, amely a 40 eurós behajtási költségátalány felszámítására kötelezi a hitelezőket – állítja a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a hitelezők életét megkönnyítő uniós irányelvet, amely jogérvényesítési lehetőségként vezette be a költségátalányt, a hazai jogalkotók – az érintetteknek rengeteg felesleges adminisztrációs terhet jelentő – kötelezettségként adaptálták. A szakemberek szerint az uniós jog elsőbbségének elve alapján elkerülhetetlen a szabályozás átalakítása.

Behajtási költségátalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünktől kaptam egy "Behajtási költségátalány lemondási nyilatkozatot". Nem igazán értettem, mi ez, de személyes megbeszélésünkkor kiderült, hogy én nem vagyok eléggé tájékozott, ugyanis egy szállítói számla késedelmes fizetése esetében minden cégnek ki kell állítani egy 40 eurós behajtási költségátalányos számlát. Erről le is lehet mondani, ha nyilatkozik a cég, és akkor nincs semmi teendő. Viszont, ha nincs nyilatkozat, akkor ez kötelező. A mi esetünkben rögtön az jutott eszembe, hogy van még 2013. évi tartozás is felénk, amit nem tudok behajtani, akárhogy tárgyalok a céggel, viszont nem akkora összegek, hogy érdemes legyen jogi útra terelni a dolgot. De, ha az eredeti összeget ki nem fizető cégnek még 40 eurós számlát kiküldök, azzal csak saját magam alatt vágom a fát. (Lehet, hogy a tartozás maga nincs is 40 euró!) Van olyan cég is, aki tartozik, de az egyenlegközlő, felszólító levelet sem veszi át, akkor hogyan küldjek ki neki még behajtási költségátalányról 40 eurós számlát? Valóban foglalkoznom kell ezzel, vagy valamit én értek félre? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné

Behajtási költségátalány – hatóság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság vagyunk, amely szolgáltatást nyújtott az egyik területi ügyészségnek. Ők folyamatosan késedelmesen fizettek. Kérdésünk, hogy hatóságként értelmezhető-e az ügyészség? Véleményünk szerint jár nekünk a 40 eurós költségátalány, de a hatóság fogalmát tisztázni szükséges előtte. Köszönjük a választ!

Behajtási költségátalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több partnerünk azzal a kéréssel fordult cégünkhöz, hogy a meg nem fizetett behajtási költségátalányt "kifejezetten és visszavonhatatlanul, ellenérték nélkül engedjük el", s annak összegéről mondjunk le. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Köszönöm: G.Z.

Behajtási költségátalány számviteli elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakérő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatban már nagyon sok információm van, és tudom a jogszabályi hátterét is, mind a Ptk. mind az adójogi, mind pedig a számviteli oldalról, DE egy technikai lépéssel kapcsolatban szeretném a véleményét kikérni. Jogosult oldal: abban az esetben, ha a jogosult fél nem kéri a partnerétől ezt a költségátalányt, akkor már gondolom, a nullás számlaosztályban nem is kell szerepeltetni 2014-ben, jól gondolom? Illetve ennek a kezelésének kétféle módját látom: 1. Vagy minden késedelmesen fizetett partner részére küldünk egy teljes folyószámla-kimutatást, egy záradékszöveggel, mely szerint a Ptk.-tól eltérően a beérkezett összeget a főtartozásra számoltuk el, vagy 2. lemondó nyilatkozatot küldünk Nekik idén MÉRLEGKÉSZÍTÉS ELŐTT. A másodikkal csak az a problémám, hogy ha idén küldjük ezt ki, akkor a partnernél a lemondást csak idén tudják könyvelni. Jól gondolom? Vagy mivel még a tavalyi évhez kapcsolódik, a 2014-es évben tudják a kivezetést könyvelni? Ön szerint melyik a jó megoldás a kettő közül? Illetve ezzel összefüggésben: a kötelezett oldaláról a késedelembe esés napjával el kell ugyan számolni az egyéb ráfordítások közé a behajtási költségátalányt, de ha a partner lemond erről az idén, még MÉRLEGKÉSZÍTÉS ELŐTT, akkor a 2014-es évben ezt a kötelezettséget mi még kivezethetjük rendkívüli bevételként, vagy csak 2015-ben?

Behajtási költségátalány elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos a kérdésem. Az érvényes előírások alapján jár a jogosultnak, előre nem lehet lemondani róla. Viszont késedelem esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult nem követeli azt a kötelezettől. Ilyenkor milyen feladat vár a kötelezettre? Konkrétan: ki kell munkálni, hogy milyen összeget tesz ki az általa fizetendő költségátalány, le kell könyvelni ráfordításként, s amelyik partner aláírta az átalányról lemondó nyilatkozatot, olyan összegben sztornózható a ráfordításként elszámolt összegből? Vagy: ilyenkor is szerepeltetni kell ráfordításként a teljes összeget? Viszont, ha a partner nem tart igényt a megfizetésre, akkor nem keletkezik kötelezettség (a 86. számlaosztállyal szemben). Kérem segítségüket, mert ezzel kapcsolatban még nem találtam semmilyen állásfoglalást. Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Boskó Lászlóné

Behajtási költségátalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalány kötelezetti oldalánál gyakran előfordul, hogy a szállítói számla eleve a fizetési határidő napján vagy leginkább azt követően érkezik meg a kötelezetthez. Ilyenkor megítélésem szerint nem beszélhetünk késedelmes fizetésről, és így a behajtási költségátalány sem merülhet fel. Kérem szíves állásfoglalásukat.

Behajtási költségátalány – egyesületek Kérdés

Tisztelt Szakértő! A behajtási költségátalány vonatkozik az alapítványok, egyesületek, köztestületek és gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások közötti ügyletekre is? Az alapítványok, egyesületek, köztestületek is kötelezettek ennek megfizetésére? Válaszát előre is köszönöm!

Behajtási költségátalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cikkben a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az alábbi mondatban "Az elengedés (lemondás) következményeként a kötelezettnek rendkívüli ráfordítást kell elszámolni" helyett nem rendkívüli bevételt kell? Tisztelettel: Kalló Edit

Késve rendezi a számlákat? Nagyon ráfizethet! Cikk

Mikor kell behajtási költségátalányt fizetni, le lehet-e mondani róla, hogyan kell elszámolni? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Új Ptk. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az új Ptk. késedelmes fizetés esetére alkalmazott paragrafusához. 1. A törvény szerződésekre vonatkozik, de vonatkozik-e arra az esetre, ha csak számlázás történik? Például egy kereskedő cég esetében, ahol a vevő átutalásos számlával elviszi az árut (nincs szerződés, nincs megrendelés), de késedelembe esik a fizetéssel? Erre az esetre is vonatkozik a 40 euró behajtási költségtérítés? Ha az eladót ez nem zavarja (régi vevő, mindig fizetett, ha később is), marad minden a régiben? Vagy köteles-e valamelyik fél ilyen esetben tenni valamit? Lemondhat-e a szállító a 40 euróról, és keletkeztet-e a vevőnél ez valamilyen adó- vagy illetékvonzatot? Segítségét köszönöm. Ildi

Behajtási költségátalány felmentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban kivitelezhetetlennek, és aránytalan többletköltségnek/többletmunkának tartom, hogy néhány napos fizetési késedelem esetén a behajtási költségátalányt számolgassuk, nyilvántartsuk, levelezzünk, behajtsuk. Tegyük fel, a két üzleti partner írásban megegyezik abban, hogy a számlán szereplő fizetési határidő mintegy "irányzata, vagyis a jóváírás nem elvárt, hanem kért napja", de a számlán szereplő fizetési határidőtől számított 30 napon belüli fizetést NEM TEKINTIK KÉSEDELMESNEK a felek, akkor elkerülhető-e a behajtási költségátalány adminisztrációja? Ezen kívül: mit módosít a témán a számviteli törvény azon rendelkezése, hogy a költség-haszon elv alapján aránytalan többletköltséggel és többletkiadással jár a behajtási költségátalány alkalmazása? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Selymes Éva

Behajtási költségátalány késedelmes fizetés miatt Cikk

Milyen esetekben és hogyan kell alkalmazni a behajtási költségátalányt? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

Behajtási költségátalány Kérdés

A behajtási költségátalányt (40 eurót) a kötelezett a tárgyévi könyvelésében elszámolja ráfordításra és kötelezettségre. A jogosult nyilatkozatával ezt a követelését elengedi. Ha az elengedő nyilatkozat dátuma a tárgyév december 31-ei, vagy azt megelőző, akkor a kötelezettnél a ráfordítás és az elengedett kötelezettség miatti bevétel azonos üzleti évben jelentkezik. Mi a helyzet akkor, ha az elegendő nyilatkozat dátuma a tárgyévet követő évi? Lehetséges, hogy a ráfordítást és a bevételt ekkor nem ugyanabban az évben kell elszámolni? A számviteli törvény melyik paragrafusa lehet az irányadó utóbbi esetben?

Behajtási költségátalányról való lemondás Kérdés

A NAV honlapján megjelent iránymutatás szerint, ha a jogosult a Ptk. 6:46 §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás összegét kéri be a kötelezettől, és a főtartozás összegének beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként mutatja ki. Kérdésem a következő: Ha a kötelezett az év végi szállítói egyenlegközlőben a behajtási költségátalányt nulla összeggel szerepelteti, és a szállító által visszaigazolandó jogcímek között nem szerepelteti a behajtási költségátalányt, viszont az alábbi nyilatkozatszöveget tünteti fel az egyenlegvisszaigazoláson: "továbbá nyilatkozunk, hogy a fentiekben közölt követeléseken kívül további követelésünk nincs". vagy: "továbbá nyilatkozunk, hogy behajtási költségátalány jogcímen *követelésünk van / nincs *a megfelelő választ kérjük aláhúzni. Ha van, akkor összege a csatolt részletezés szerint:: ………………… Ft Fenti 1., illetve 2. nyilatkozatszöveg aláírása megfelel-e a behajtási költségátalányról való lemondás követelményének? Ha nem, akkor mit kellene a szállítói egyenlegközlőben szerepeltetni, ami alapján a kötelezett a behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként könyvelheti le? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink