Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    89 találat a(z) behajtási költségátalány cimkére

    Cikk

    A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.

    Kérdés

    Behajtási költségátalány esetén ki minősül szerződő hatóságnak?

    Kérdés

    Tisztelt Szűts Veronika! Kérem, sziveskedjen értelmezni a 2015.10.06.-án megjelent cikkének alábbi mondatát: "a tartozás összegétől és késedelmes napoktól függetlenül késedelmenként – és nem szerződésenként vagy számlánként – kell számolnunk a 40 euróval". Üdv: Kuglerné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk általában a közüzemi számlákat késedelmesen, több részletben fizeti ki a szolgáltatónak, aki felszólításidíj-számlákat bocsát ki az 52/2013(IX.13.)NFM rendelet alapján. A számla kelte megegyezik a fizetési határidővel és a teljesítés keltével. A szolgáltató tájékoztatása szerint azonnali fizetési határidővel állítja ki és küldi ki a számlát, mert a felszólítási díj fizetési határideje az a nap, amikor elkészült a felszólításidíj-számla, ami megegyezik az eredeti számla fizetési határidejével. Társaságunkhoz a postai kézbesítés miatt már lejárt fizetési határidővel érkezik meg a felszólításidíj-számla, melyet többször visszaküldtünk, így nem fogadtuk be. Kérdésünk a következő: 1. Jogszerűen jár el a szolgáltató, és mely törvény, rendelet, szabályozza, hogy a számlán feltüntetett három határidő megegyezik. Kötelesek vagyunk befogadni ezeket a számlákat? 2. Társaságunk eleve fizetési késedelembe esik, esélyünk sincs a csekély összegű számla határidőre történő megfizetésére, mert a számla kézhezvétele későbbi, mint a fent említett három dátum, így a behajtási költségátalány (40 euró) megfizetésére kötelezettek leszünk? A törvény szerint, ha pénztartozásunk áll fenn, akkor a késedelembe esés napjától esedékes a 40 euró könyvelése. Válaszát előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szövetkezet vesz-elad terméket, papíron. Ugyanis az áru a beszállítója és a vevője között mozog, a szövetkezet csak számláz. Engedményezési nyilatkozattal a partnerek egymásnak fizetnek, és az ő kimutatásuk alapján tudja a szövetkezet kiegyenlíteni, illetve kompenzálni a vevői és szállítói követeléseket. Kérdés: ebben az esetben kell-e í szövetkezetnek behajtási költségátalányt felszámolnia, illetve jogosult lenne-e rá? Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése című (http://www.nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/A_behajtasi_koltsegat20140807.html) NAV-magyarázatot végigolvasva az alábbi kérdés merült fel a 40 eurós behajtási költségátalánnyal kapcsolatban a késedelembe esés napjára vonatkozólag. Idézet a linkelt tartalomból: " A behajtási költségátalány jellemzője, hogy annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; .... " A késedelembe esés napjának meghatározására a Polgári törvénykönyvben található válasz szerint 6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. ... " Ennek alapján az alábbi kérdés megválaszolására szeretném kérni Önöket: Ha a két fél között nem köttetett szerződés, vagy a megkötött szerződés nem tartalmaz megfelelő információt a fizetési határidővel kapcsolatban, akkor igaz-e, hogy a késedelembe esés napja a jogosult számlájának kézhezvételétől számított harmincegyedik nap (a számlán lévő fizetési határidőtől függetlenül)? A NAV-nak nem állt módjában megválaszolni ezt a kérdést, mivel nem adójogszabályra vonatkozik. Tisztelettel: Előfizető

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérném segítségét, válaszait: – Külföldi vállalkozásoktól kapott számlák esetében is alkalmazni kell a behajtási költségátalány intézményét? Mi a teendő, ha nem adnak lemondó nyilatkozatot? – Hogyan kell eljárni a késett számlákkal, amiket a fizetési határidő lejárta után kapunk kézhez? A jogosulti késedelem kizárja a kötelezettit? – Káresemény alkalmával a javítási számla ellenértékéből a vevő csak az önrészt és az áfát fizeti, a többit a biztosító téríti. Ilyenkor csak a cég által fizetendő részre kell vizsgálni a határidőre való fizetést? – Egyes szolgáltató cégek (például Tigáz, E.On) nem adnak nyilatkozatot. Válaszuk szerint rájuk nem vonatkozik a Ptk. ezen paragrafusa. Valóban vannak olyan cégek, amelyek nem tartoznak a Ptk. kapcsolódó szabályozása alá? – Van még más is, akire nem vonatkozik a behajtási költségátalány szabálya? – Visszáru-/sztornószámlákra (visszatérítendő összeget tartalmaznak) is érvényes a szabályozás? Köszönettel: Rózsa Krisztina

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk 2008-tól bérel egy ingatlant. A bérleti díjat a tulajdonos számlázza, a közművek pedig még akkor át lettek írva a nevünkre, így a közműszámlákat mi fizetjük. Kérdésünk az, hogy 2014. évre a 40 euró behajtási költségátalányt elő kell-e írni a közműszolgáltatókkal szemben, ha késve fizettük a számlákat, illetve a közműszolgáltatók ezt a 40 eurót követelhetik-e tőlünk? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A Tigáz ügyfélszolgálattól a behajtási költségátalány lemondó nyilatkozatra azt a választ kaptam, hogy a földgáz egyetemes szolgáltatási szerződés miatt az új Ptk. 6:155 paragrafusa rájuk nem vonatkozik. Valóban így van, mert nem találtam erre vonatkozó passzust? Köszönettel: Szabados Tamás

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha a cégem tartozik a másik vállalkozásnak, és az a másik vállalkozás nem küld bekérőt, értesítőt, stb., akkor is saját magamnak a könyvelésben be kellene állítanom a 40 eurós összeget, mint rendkívüli ráfordítást? Aztán, ha a másik vállalkozás elengedi a behajtási költségátalányt, akkor pedig a rendkívüli bevételt? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vállalkozó és a központi állami finanszírozású intézmények között létrejött szerződés, késedelmes fizetés esetére az "intézmény a Ptk. 6:155. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerinti késedelmi kamatot fizet a szállítónak" megfogalmazással került elfogadásra és aláírásra. Ebben az esetben élhet-e a szállító a behajtási költségátalány beszedésével vagy sem, tekintettel arra, hogy a Ptk. a vállalkozások egymás közötti szerződései esetében fogalmaz meg előírásokat? Válaszát előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media