21 találat a(z) becslés cimkére
A nap kérdése: elveszett nyugtatömb, becsléssel megállapított bevétel – hogyan kell helyesen könyvelni?
Cikk
Hogyan kell helyesen könyvelni, ha adóellenőrzés során elvesztek a nyugtatömbök, becsléssel állapították meg a bevételt? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Becsléssel megállapított bevétel könyvelése
Kérdés
A negyedik negyedévben 0,2 százalékkal bővült a spanyol GDP
Cikk
Spanyolország bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal bővült negyedéves összevetésben 2022 utolsó három hónapjában, összhangban az előzetes becslésekkel – derült ki a spanyol statisztikai hivatal, az INE pénteken közölt végleges adataiból, tájékoztatott az MTI.
Ingatlan értekesítésénél számított jövedelem megállapítása
Kérdés
Nem tetszett az árrés az adóellenőrnek, kérhet-e a változtatást?
Cikk
Az adóellenőrök nem tartották életszerűnek a kocsmában alkalmazott árrést, ezért önellenőrzést szorgalmaztak a vendéglátóhelyet működtető egyéni vállalkozónál. Rendben van ez így? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Árrésellenőrzés
Kérdés
Az ipari termelés márciusi részletes adatait közli a KSH – előzetes
Cikk
Az ipari termelés márciusi részletes adatait ismerteti ma második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), tette közzé az MTI.
Céltartalék: mire és mennyit képezzünk? Példával
Cikk
Közeleg az év vége, így már most érdemes megvizsgálni, volt-e a cégnek olyan ügylete, amellyel kapcsolatban céltartalékot kell vagy lehetséges képeznie. Fontos kérdés, hogy milyen összegben határozza meg ennek összegét.
Adóellenőrzés 2018: alapszabályokat rejtett rendeletbe a kormány
Cikk
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air. 2017. évi CLI.) említés szintjén megjegyzi, hogy az adóellenőrzés részletszabályait egy kormányrendelet fogja tartalmazni. Nem gondoltuk azonban, hogy a legfontosabb szabályokat nem a törvényben, hanem a kormányrendeletben találjuk, amelyeket a 2018-tól induló, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ezzel a legfontosabb adójogszabályokat elég a kormánynak módosítania, nem kell hozzá az Országgyűlés. A rendeletbe kerültek át például a becsléssel kapcsolatos szabályok is.
A becslésről döntött a Kúria
Cikk
A felperesnél az adóhatóság 2015. augusztus 5-én közölt megbízólevéllel személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeképpen a 2016. január 13-ai közlés alapján becsléssel állapította meg a felperes adófizetési kötelezettségét. A felperes szerint a 2016. január közepén kelt határozatban már nem alkalmazhatta volna a NAV a becslést, mivel az év elején hatályba lépett jogszabályváltozás miatt arra már csak akkor lett volna mód, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült volna fel. A kérdésben a Kúria döntött.
Elgaloppírozta magát a NAV, a Kúria megismételteti az eljárást
Cikk
Túl alacsony költséghányaddal kalkulált a NAV egy elhunyt őstermelő elmulasztott adóbevallásait pótlandó hatósági eljárásban. Az örökös perre vitte az ügyet, a Kúria ismételt eljárásra kötelezte a hivatalt.
Ingatlan bekerülési érték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlan felújításáról nincsenek meg a számlák, viszont az ingatlan értékesítésre kerül jóval magasabb áron, mint az adásvételi szerződésen szereplő bekerülési érték, akkor egy értékbecslővel elvégeztetett felméréssel lehet-e igazolni az értéknövekedés tényét az ingatlanon annak érdekében, hogy magasabb legyen az adószámításkor a bekerülési érték? Válaszát köszönöm.
A60-as jelentés elmulasztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 5 éve működik, vegyes kiskereskedelmi üzletünk van (ajándék, papír-írószer). A NAV bekérte a teljes iratanyagot a 2013-2014 .évekre vonatkozóan. Minden rendben van, kivéve, hogy nevezett években 15 alkalommal vásárolt cégünk az EU három országában 3,5 millió forint értékben, és erről nem küldtük be az A60-as jelentéseket, valamint a számlákat sem szerepeltettük a könyvelésben. Ugyanis NEM MI vásároltuk a NAV által megnevezett dolgokat. Nem jártunk egyik országban sem. Most a NAV becsléssel kívánja megállapítani emiatt a cég bevételét. Mivel ugyanis a nevezett vásárlásokról szóló számlák nem szerepeltek sem a könyvelésben, sem a leltárban, így vélelmezik, hogy eladtuk a nevezett termékeket. Így az értékesítés miatti áfát, társasági adót becsléssel állapítják meg, és mulasztási bírság is várható a be nem küldött jelentések miatt. Kérdésem az lenne, hogyan bizonyíthatom, hogy ezen termékekről szóló számlák azért nem szerepeltek a nyilvántartásban, mert nem a cég vásárolta őket? nNm tudjuk, hogy ki ,és miért a mi cégünk nevére kért számlát, és azt sem, hogy miről. Mit tudunk tenni ez ellen? Milyen lehetőségünk van Ön szerint? Válaszát köszönöm.
Ezt tegye, ha a NAV túlbecsülte jövedelmét, cége bevételét
Cikk
Gyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.
Vagyonosodási vizsgálatok: a Kúria jogszabály-módosításokat szorgalmaz
Cikk
Az adózót kötelezően értesíteni kellene arról, ha az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálat során becslési eljárást alkalmaz, a mostaninál több időt kellene hagyni arra, hogy az érintett összeállítsa az úgynevezett teljességi nyilatkozatot. Egyebek között ilyen jogszabály-módosításokat javasol a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportja.