Gyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.
Az adózót kötelezően értesíteni kellene arról, ha az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálat során becslési eljárást alkalmaz, a mostaninál több időt kellene hagyni arra, hogy az érintett összeállítsa az úgynevezett teljességi nyilatkozatot. Egyebek között ilyen jogszabály-módosításokat javasol a Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportja.
A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ez alapján 11 százalék eho-val is terheli. Ez utóbbit már a most induló eljárásokban nem minden esetben alkalmazza az adóhatóság. A korábbi eljárásokban, illetve néhány regionális igazgatóságon azonban továbbra is felszámítja a 11 százalék eho-t. Az erre irányuló szándékot abból ismerhetjük fel, ha a „meghívón” nem csak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás adónem vizsgálatát is feltüntetik. Van-e jelentősége ennek a nyelvtani, matematikai okfejtésnek? Van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Vagyis hogyan spórolhatunk meg egy vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?
Mikor és milyen indokkal utasíthat vissza az APEH egy okiratot? Kinek kell bizonyítania? Marosi Andrea kommentálja az APEH vagyonosodási vizsgálat során alkalmazott becslési eljárását és az ezzel kapcsolatosan született bírósági ítéleteket.
A vagyongyarapodási vizsgálat során az APEH becsül, azaz a meglévő adatok alapján az adóalapot valószínűsíti, amellyel az eltitkolt jövedelmeket próbálja meg felderíteni. Ezt kétféleképpen teheti meg: vagy a bevételeket keresi meg, vagy a kiadások felől közelít, és forráshiányt keres. Az APEH az utóbbit használja a gyakorlatban. De hol a buktató?
Az Alkotmánybíróság (AB) másfél hónapja úgy határozott, hogy sem a társas vállalkozások 4 százalékosos különadója, sem az adóhatósági becslés nem alkotmányellenes, ezért nem kell megsemmisíteni azokat.
Amikor egy vizsgálat során az adóhatóság úgy dönt, hogy az iratok és a könyvelés nem támasztják alá a benyújtott bevallások adatait, továbbá, hogy ezen iratok nem alkalmasak az adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, a bevételeket becsléssel állapítja meg. Mit jelent ez az adózó számára és mire célszerű odafigyelni az eljárás során?
Milyen iratokra van szükségem egy APEH-ellenőrzés, és egy vagyonosodási vizsgálat alkalmával? Egy APEH ellenőrzést követően mikor indulhat büntető eljárás? Lehet egyezkedni a felszámoló-biztossal? Mikor dönthet úgy az APEH, hogy becsléssel állapítja meg az adóalapot? Kérdezzen Ön is!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték