hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása

  • adozona.hu

A cég tulajdonosának lakásában működik a vállalkozás, amely bérleti díjat fizet az ingatlanhasználatért, továbbá rezsiköltséget is térít. hogyan kell a magánszemélynek ez után adóznia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

A cég tulajdonosának (magánszemély) lakcíme (lakóhelye) a cég telephelyéül is szolgál. A cég ténylegesen ott végzi a tevékenységét, illetve a magánszemély is ott lakik. A cég a magánszemélynek bérleti díjat fizet, levonva az szja-t, beállítva a '08-as bevallásba. Ha a használattal arányos rezsidíjakat is megtérítené a cég a magánszemélynek, akkor az is ugyanúgy adózna, mint a bérleti díj, és a magánszemély jövedelmének számítana, vagy nem, tekintve, hogy utána azt az összeget a magánszemély is továbbutalja a szolgáltatónak? Ha mégis bevétel származna ebből, akkor jobban járna a magánszemély a tételes költségelszámolással, amikor a bérleti díj adóalapjáról nyilatkozik? Ebben az esetben is arányosan kellene megállapítani az adott havi költségeket, amelyeket a bruttó bérleti díjból le lehet vonni, vagy a teljes rezsiköltséget figyelembe veheti az adóalap megállapításánál? A magánszemély nem számlaképes, a bérleti díjat havonta számfejti a cég, s a nettó összeget átutalja a magánszemélynek – olvasható a kérdésben.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 17. paragrafusának (2) bekezdése szerint az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Vagyis, ha a cég a rezsiköltséget megtéríti a magánszemélynek, azt is beszámítva kell az ingatlan bérbeadása címén önálló tevékenységből származó bevételt figyelembe venni. Így, ha a magánszemély a jövedelem megállapítására a 10 százalék költséghányad levonását választja, akkor a rezsire térített bevételrész is jövedelem (adóalap) lesz – szögezte le szakértőnk.

Ha a magánszemély tételes költségelszámolást választ, a rezsiköltség arányos térítése esetén költségként is csak a számla szerinti kiadások arányos részét lehet elszámolni.

Azt, hogy mely esetben jár jobban a magánszemély, a konkrét összegek alapján lehet kiszámítani.

Ha például a bérleti díj 100 ezer forint, a rezsitérítés (a számla szerinti kiadások arányos része) 50 ezer forint, az önálló tevékenységből (bérbeadásból) származó bevétel 150 ezer forint. Ebből

– 10 százalék költséghányaddal számolva 150 000×0,9=135 000 forint

– tételes költségelszámolással150 000-50 000=100 000 forint

a jövedelem (adóelőleg-alap).

A példából látható, hogy a magánszemély jobban jár, ha a tételes költségelszámolást választja.

Ha azonban például a bérleti díj 300 ezer, a rezsitérítés 20 ezer forint, akkor

– tételes költségelszámolás alkalmazásával 320 000-20 000=300 000 forint,

–10 százalék költséghányaddal számolva 320 000×0,9=280 800 forint

az adóelőleg-alap.

Vagyis ebben az esetben a magánszemély jobban jár, ha a teljes összegből a 10 százalék költséghányad alkalmazásával határozza meg a jövedelmet.

Amennyiben a magánszemély a szja-törvény 11. számú melléklete szerint a bérbe adott ingatlanterülettel arányos értékcsökkenést tud elszámolni, általában mindenképpen érdemes a tételes költségelszámolást választania.

Figyelembe kell venni továbbá, hogy a magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 10 százalék költséghányad alkalmazására vagy a tételes költségelszámolásra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.

Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történik, a magánszemély utóbb az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy ekkor a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti az adóbevallásban [szja-törvény 43. § (3) bekezdés].

Döntési szempont lehet még, hogy ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte (ide nem értve a szja-törvény szerint igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányad levonására vonatkozó nyilatkozatot), bevallási kötelezettségét az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével, vagy önadózóként benyújtott bevallással teljesítheti [szja-törvény 12/D és 13. §].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla utalása

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

NAV ingó árverése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Bizalmi vagyonkezelő

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink