hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása

  • adozona.hu

A cég tulajdonosának lakásában működik a vállalkozás, amely bérleti díjat fizet az ingatlanhasználatért, továbbá rezsiköltséget is térít. hogyan kell a magánszemélynek ez után adóznia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

A cég tulajdonosának (magánszemély) lakcíme (lakóhelye) a cég telephelyéül is szolgál. A cég ténylegesen ott végzi a tevékenységét, illetve a magánszemély is ott lakik. A cég a magánszemélynek bérleti díjat fizet, levonva az szja-t, beállítva a '08-as bevallásba. Ha a használattal arányos rezsidíjakat is megtérítené a cég a magánszemélynek, akkor az is ugyanúgy adózna, mint a bérleti díj, és a magánszemély jövedelmének számítana, vagy nem, tekintve, hogy utána azt az összeget a magánszemély is továbbutalja a szolgáltatónak? Ha mégis bevétel származna ebből, akkor jobban járna a magánszemély a tételes költségelszámolással, amikor a bérleti díj adóalapjáról nyilatkozik? Ebben az esetben is arányosan kellene megállapítani az adott havi költségeket, amelyeket a bruttó bérleti díjból le lehet vonni, vagy a teljes rezsiköltséget figyelembe veheti az adóalap megállapításánál? A magánszemély nem számlaképes, a bérleti díjat havonta számfejti a cég, s a nettó összeget átutalja a magánszemélynek – olvasható a kérdésben.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 17. paragrafusának (2) bekezdése szerint az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Vagyis, ha a cég a rezsiköltséget megtéríti a magánszemélynek, azt is beszámítva kell az ingatlan bérbeadása címén önálló tevékenységből származó bevételt figyelembe venni. Így, ha a magánszemély a jövedelem megállapítására a 10 százalék költséghányad levonását választja, akkor a rezsire térített bevételrész is jövedelem (adóalap) lesz – szögezte le szakértőnk.

Ha a magánszemély tételes költségelszámolást választ, a rezsiköltség arányos térítése esetén költségként is csak a számla szerinti kiadások arányos részét lehet elszámolni.

Azt, hogy mely esetben jár jobban a magánszemély, a konkrét összegek alapján lehet kiszámítani.

Ha például a bérleti díj 100 ezer forint, a rezsitérítés (a számla szerinti kiadások arányos része) 50 ezer forint, az önálló tevékenységből (bérbeadásból) származó bevétel 150 ezer forint. Ebből

– 10 százalék költséghányaddal számolva 150 000×0,9=135 000 forint

– tételes költségelszámolással150 000-50 000=100 000 forint

a jövedelem (adóelőleg-alap).

A példából látható, hogy a magánszemély jobban jár, ha a tételes költségelszámolást választja.

Ha azonban például a bérleti díj 300 ezer, a rezsitérítés 20 ezer forint, akkor

– tételes költségelszámolás alkalmazásával 320 000-20 000=300 000 forint,

–10 százalék költséghányaddal számolva 320 000×0,9=280 800 forint

az adóelőleg-alap.

Vagyis ebben az esetben a magánszemély jobban jár, ha a teljes összegből a 10 százalék költséghányad alkalmazásával határozza meg a jövedelmet.

Amennyiben a magánszemély a szja-törvény 11. számú melléklete szerint a bérbe adott ingatlanterülettel arányos értékcsökkenést tud elszámolni, általában mindenképpen érdemes a tételes költségelszámolást választania.

Figyelembe kell venni továbbá, hogy a magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 10 százalék költséghányad alkalmazására vagy a tételes költségelszámolásra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.

Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történik, a magánszemély utóbb az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy ekkor a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti az adóbevallásban [szja-törvény 43. § (3) bekezdés].

Döntési szempont lehet még, hogy ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte (ide nem értve a szja-törvény szerint igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányad levonására vonatkozó nyilatkozatot), bevallási kötelezettségét az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével, vagy önadózóként benyújtott bevallással teljesítheti [szja-törvény 12/D és 13. §].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed alatt felgyűlt szabadság

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Sztrájkalap mértéke

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alapítvány adó 1 százalék felhasználása

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close