Tisztelt Szakértő! Kft. rendszeresen támogat egy alapítványt. Leginkább azért, mert az ügyvezető gyermekei abba az iskolába járnak, ahol ez az alapítvány működik. Az alapítványhoz semmilyen rokoni, családi kapcsolat nem fűzi a kft. vezetőjét! Szabályos ez a havi készpénzes támogatás? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk egy díjat alapított, amelyet – a kuratórium döntése alapján – évente egyszer azoknak a magánszemélyeknek ad, akik önkéntesen végzett, az alapítvány cél szerinti tevékenységét segítő közreműködése kimagasló. A díjazott munkájának elismeréseként egy általunk készíttetett szobrot és pénzjutalmat kap. A díjazottak az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak. Hogyan adóznak a fenti juttatások? Megoldható-e, hogy a díjazottaknak ez ne járjon semmilyen adózási, bevallási kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy kft. az európai orvostechnikai szövetség tagja, így be kell tartania a szövetség etikai kódexének rendelkezéseit, mely előírja, hogy 2018. január 1-jétől a tagvállalatok közvetlenül nem támogathatnak orvosokat harmadik fél által szervezett szakmai kongresszusokra – ilyen jellegű támogatást kizárólag harmadik félen keresztül (alapítvány) tehetnek meg. A támogatást szerződés keretében nyújthatják – céltámogatásként, pontos és részletes elszámoláshoz kötve – ahol nem jelölhetik meg azt, hogy az alapítvány személy szerint kit választ ki kedvezményezettnek. A kft. belső vállalati szabályozás alapján részletes költségkalkuláció alapján fogadhat el kérelmet, és a szerződésben ugyancsak részletesen meg kell határoznia, hogy az alapítvány mire fordíthatja a támogatást, kérni fogja a támogatási összeg részletes elszámolását, az esetleges maradvány visszautalását. Jelenleg a kft. közvetlenül nyújt támogatást orvosok szakmai kongresszusi részvételéhez, amit üzleti ajándékként leadózik. Kérdésünk: – Amennyiben a továbbiakban alapítványnak regisztrációs díj, utazási költség és szállásköltség címen adunk támogatást szakemberek szakmai kongresszuson való részvétele céljára (és ez a cél természetesen szerepel az alapítvány céljai között), akkor keletkezik-e az alapítványnak vagy a kft.-nek adófizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor mire vonatkozóan és milyen formában? Milyen jogszabály rendelkezik erről? Ha keletkezik adófizetési kötelezettség, akkor a kft. átvállalhatja-e ennek megfizetését?
Nem közhasznú alapítvány magánszemélytől célja szerinti tevékenységére, zenei tehetségek támogatására kapott ingyen hegedűt. A hegedűt a zenei tehetségnek tanulás, gyakorlás céljából átadta. A megállapodásban szerepel: amennyiben megszűnne az alapítvány, a hegedűt a megjelölt zenei oktatási intézménynek kell átadni. Kérdés: hogyan könyvelje az alapítvány az ingyen kapott hegedűt? Mielőbbi válaszukat köszönöm. NLN Könyvelő Kft.
Az alapítvány célja fiatal tehetségek támogatása. Magánszemélytől kapott hegedűt, amit ingyenes használatba ad zenetanulásra, gyakorlásra. Ha megszűnne az alapítvány, a hegedű a zeneiskoláé lesz. A hegedűt könyvelhetem a nullás számlaosztályba érték nélkül? Adományként kell könyvelni valamilyen értéken? Könyvelhetem készletként, vagy tárgyi eszközként kell és értékcsökkenést kell elszámolnom? Köszönettel: NLN Könyvelő Kft.
Tudta ön, hogy 2017-től a köztartozásra átvezetett összeget is fel kell tüntetni a kiutalt támogatás felhasználásáról szóló beszámolóban? Cikkünkben az alapítványok kedvezményezetté válásának feltételeit, az átutalt 1% felhasználásának szabályait, illetve a beszámolás feladatait ismertetjük.
Közhasznú alapítvány a fenntartója, de önálló intézményként (2016 május óta, előtte nem volt önálló) működtet egy magánóvodát. Az alapítvány egy családi napközit tart fenn, nem önálló intézményként. Az alapítványnak sok a pénze, az óvodának kevés. Szeretném megtudni, hogy a fenntartó alapítvány milyen módon adhat át pénzt az intézménynek. Illetve lehet-e, hogy a szülők alapítványi befizetést tegyenek az óvoda javára, ha igen, ezt hogyan lehet átadni az intézménynek?
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány egyik célja a város első polgármestere síremlékének felújítása. A síremlék nem az alapítvány tulajdona. A kérdés: a síremlék felújítási összegét a 86. számlacsoportba vagy esetleg az 52. számlacsoportba kell könyvelni? NLN Kft.
Év végén gyakran merül fel, hogy a vállalkozások hogyan, milyen formában adhatnak támogatásokat, adományokat és ennek mi az adóvonzata. A jelen cikkben az alapítványok adózását, az adott támogatások, adományok adózásának általános szabályait tekintjük át.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: egy most bejegyzett induló alapítványnak milyen kötelező bejelentési kötelezettségei vannak a NAV vagy más hivatalos szerv felé? A tisztségviselőket be kell jelenteni? T1041? Minden érdekelne, ami induló alapítvány kötelezettsége. Köszönöm!
Számos ponton módosultak január elsejétől a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) cégautóadóra vonatkozó rendelkezései.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan történik egy alapítvány végelszámolása? A meglévő vagyonával mi történik? Megszűnés előtt célszerű-e alaptevékenység szerinti költségekre felhasználni a pénzösszegeket? Az alapítói vagyont vissza kell-e fizetni? Mindezeken felül milyen kérdések merülhetnek még fel végelszámoláskor, illetve milyen feladatok, bevallások, bejelentési kötelezettségek vannak, és hova? Kérem, hogy gyakorlatiasan szíveskedjenek a választ megadni, ne csak a jogszabályokra vonatkozó hivatkozással. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Magos Zoltánné! A fenti címen megjelölt kérdésemre Öntől kaptam választ, de nem egészen világos, amit írt. Ön szerint el kell különíteni a civiltörvény és az szja 1 százalékáról szóló törvényt, ez rendben van, de jelen pillanatban az alapítványnak nincs vállalkozási tevékenysége, csak alapcél szerinti tevékenysége. Viszont bevétele csak az adó 1 százalékából van (egyelőre nincs egyéb forrás, pályázatból vagy támogatásokból), mely bevételből költ az alapcél szerinti tevékenységekre, de ahhoz, hogy működjön, felmerülnek egyéb költségek. Ezeket is abból a kiutalt összegből fedezzük. Ezek szerint, ha az adott költséget nem tudom besorolni a működésibe és a marketingesbe, fogom és belerakom a cél szerinti tevékenység 65 százalékos részébe? Mert könyvelői szemmel a könyvelési díj működési költségnek tűnik, a tehergépkocsi (amivel szállítjuk az adományokat) fenntartási költségei is, irodaszer és takarítószer is kell a működéshez, az azokra fordított összeg mégsem cél szerinti költség. Ezért nem egyértelmű számomra mit hova pakoljak. Hallottam azt, hogy bevett könyvelői gyakorlat, hogy ami nem fér bele a 25 százalékba, azt a cél szerintiben mutatják ki. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány, amely a szakemberképzések támogatására alakult, átvállalhatja-e adó- és járulékmentesen a tanfolyam költségét, és a vizsgadíjat? A támogatottak kifejezetten az alapítvány célcsoportjába tartoznak, és nem áll fenn az összeférhetetlenség. Válaszát előre is köszönöm.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték