Tisztelt Szakértők! Kérdésem a bejövő számlák adatszolgáltatására vonatkozik. Ugyanúgy kell adatot szolgáltatni az áfabevallás keretén belül a bejövő számlák áfájára vonatkozóan, mint eddig? Ott is érvényes 100 ezer forintos határ (eddig 1 millió volt)? Válaszukat köszönöm.
Evaadóalany nem használ számlázóprogramot, számláit számlatömbből állítja ki. - Kell-e jelenteni, és mikor a NAV felé, ha a számlában szereplő áfa összege eléri a 100 000 forintot? - Összesítő jelentési kötelezettsége (a 100 000 forint áfát elérő vagy meghaladó számlákról) fennáll-e, és mikor kell teljesíteni? - A kapott, befogadott 100 000 forint áfát elérő vagy meghaladó számlákról milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van, és mikor? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Dr. Viszoki Gábor
Kedves Magos Zoltánné! Nagyon köszönöm kimerítő válaszát (amit lentre bemásoltam). Egyetlen kérdés maradt nyitott számomra: Amennyiben alkalmazzuk azt a verziót, hogy számlakiállítás miatt a pénztárgépbe nem ütjük be az adott értékesítést (ami egyébként számlánként nem éri el a 100 ezer forintnyi áfát!), ez esetben nem merüle-e fel a cégnek PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettsége? Válaszát előre is nagyon köszönöm! "Tisztelt Kérdező! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 159. § alapján főszabály szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa tv. 166. § (1) alapján, ha az adóalany a 165. § (1) b) pont alapján (nem adóalany vevő, készpénzes fizetés 900eFt alatt, és a vevő a számla kiállítását nem kéri) mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát kibocsátani. A nyugtakibocsátási kötelezettséget bizonyos – a 48/2013. (XI.15) NGM rendeletben szabályozott - tevékenységi körökben csak online pénztárgéppel lehet teljesíteni. A hivatkozott szabályokból következik, hogy egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kiállítani (számlát vagy mentesülés esetén nyugtát). Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenlegi jogszabályi háttér alapján nem merül fel, vagyis nincs olyan előírás, mely szerint a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kellene."
Tisztelt Szakértő! Evás vállalkozás vagyok, nem tartozom az Áfa tv. alá. Kérdésem, hogy nekem is van jelentési kötelezettségem a 100 ezer forintos adót meghaladó számlákra? Ha igen, milyen módon?
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozóként egy applikációt fejlesztettem, melyet a Google Play-en keresztül tölthetnek le világszerte a vásárlók. Ez elektronikus úton nyújtott szolgáltatás a részemről. A Google megállapodásban vállalta, hogy felszámítja, kiterheli az adott tagállam áfáját és be is fizeti az adott állam költségvetésébe. Részemre csak az áfával csökkentett ellenértéket téríti éppen ezért. Kérdés nekem mint fejlesztőnek milyen bizonylatot kell kiállítanom? Kell-e egyáltalán bármilyen számlát vagy más bizonylatot kiállítanom? Kérem, írják le azt is, hogy terhel-e engem mint fejlesztőt bármilyen adókötelezettség ezzel kapcsolatban? (Bizonylatkiállítás, adatszolgáltatás, bevallás, bármi más?) Köszönöm segítségüket
https://adozona.hu/kerdesek/2018_6_29_AFA_bevallas_teteles_adatszolgalt_bif Tisztelt Barta László, Megtenné-e nekem, hogy véleményezi a következő tájékoztatót? Köszönöm tételes jelentéstételnek nevezzük az M lap 4 és 5. sorába írt alap+ÁFA adatokat. Ide minden esetben az ÁTHÁRÍTOTT adó kerül (ha a számlán az áthárított adó eléri a 100 ezer forintot, biztos hogy ide kerül). Nem kerül azonban ide az a számla, amiből az adózónak nem keletkezik levonható áfája. Összevont adatszolgáltatásnak nevezzük az M lap 6. sorát, ahol csak áfaadat van. Ide csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha (egy szállítótól) összevontan a LEVONT adó eléri a 100 ezer forintot (és egyik számla sem tartalmaz a fentiek szerint ÁTHÁRÍTOTT 100 ezer forint adót). Köszönettel CsK
https://adozona.hu/kerdesek/2018_6_29_AFA_bevallas_teteles_adatszolgalt_bif Tisztelt Adózóna! Szeretnék visszatérni a fenti url kérdésre. A válasz azt jelenti, hogy csak azokról a számlákról adok tételes adatot (M lapon) amelyek áfáit levonásba helyezem, de ezen számlák teljes áfaösszegét feltüntetem az adatszolgáltatás során? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: a fordított adó alá eső számlákról kell-e adatot szolgáltatni, ha az áfa összege (ha fel lenne tüntetve a számlán) elérné a 100 000 Ft-ot? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy cég 100 ezer forintos áfatartalom feletti kimenő számlájának beküldésekor visszaérkező üzenet a "TELJESÍTVE (HIBÁS)", a hiba leírása pedig a következő: "Hibás ÁFA kód (vevő) (érték=4).". A vevő adószáma szintén 4-es. Mit jelenthet a hibaüzenet? Mit lehet tenni a probléma elhárításának érdekében? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Néhány ügyfelemmel szakmai vitába keveredtem annak kapcsán, hogy bizonyos bevétel beütendő-e a pénztárgépbe vagy sem. Emiatt kérném szíves segítségét: Fodrászkellékeket forgalmazó cég (s a másik kérdéses cég is kereskedelemmel foglalkozik) 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó készpénzfizetési számlát (amely egyébként bruttó 1,5 millió forint érték alatti) állít ki ügyfelének. A gyakorlatban az történik hogy besétál hozzá a partnere és megvásárol tőle például két fejmosó tálat bruttó 650 ezer forintért (online számlázás /5 napon belüli adatszolgáltatás rendezve). Ügyfelem úgy gondolja, hogy ezt az összegű készpénzfizetési számlát NEM kell a pénztárgépbe beütnie, mivel a 100 ezres áfát meghaladó adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz/tett. Véleménye szerint, ha ő ezt az online pénztárgépbe beüti, úgy dupla bevétele/adatszolgáltatása keletkezik. Én viszont azt gondolom, hogy a két online adatszolgáltatásnak semmi köze egymáshoz. Ön szerint a fent levezetett esetben be kell-e ütni a pénztárgépbe a nevezett bevételt? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Kell-e már most adatot szolgáltatni az olyan számlákról, melyek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, a számla kelte július, de a teljesítés ideje június havi? Megpróbáltuk a számlát rögzíteni, de a rendszer nem fogadta, és nem tudjuk, hogy mi csináltuk rosszul, vagy ezeket a számlákat még nem érinti az adatszolgáltatás.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk évente 2-3 alkalommal állít elő saját rezsis beruházás keretében olyan eszközöket (például pódiumot) vásárolt alkatrészekből saját munkaerő hozzáadásával, melyeket tárgyi eszközként fog nyilvántartásba venni. Ezt technikailag úgy oldjuk meg, hogy a tényleges költségek (anyag plusz bruttó munkabér, plusz munkáltatói járulékok) összegyűjtése után az üzembe helyezés napjával kiállítunk saját magunknak egy vevőszámlát (így kerül be a tétel a fizetendőáfa-analitikába). Majd ugyanezt a kimenő számlát könyveljük a szállítószámlák közé (így kerül be a tétel a levonhatóáfa-analitikába). A vevői követelés – szállítói kötelezettség egymást nullázza, egymást ergo kompenzálják a számlák, a folyószámlákat rendezzük. Kérdésem az lenne, hogy, ha a jövőben is ezt az eljárást követve számláznánk ki a saját rezsis beruházásunkat, akkor – a kimenő számla kiállításakor le kell-e jelenteni automatikusan teljesítve az online adatszolgáltatást, ha annak áfatartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot? – Mivel a tételt szállítószámlaként is könyveljük, azt a tételes belföldi összesítőben be kell vallani? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték