Online számlaadat-szolgáltatás: mit kell küldeni, és mit nem szabad?

Megosztás Tetszik

Több ponton is bizonytalanok az adóalanyok a július elsején hatályba lépő online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítése miatt. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelni a felkészülés során.

Véglegessé vált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kötelező online számlaadat szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi környezet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletének európai uniós elfogadása nyomán.

A jogszabály szerint a 100 ezer forint áfaértéket meghaladó, belföldi adóalany számára, számlázóprogram alkalmazásával kiállított számlák adatait azonnal, automatikusan be kell küldeni a NAV számára, azonban fontos, hogy az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a belföldi magánszemély vagy külföldi adóalany számára kiállított számlák adatait. Ha ez mégis előfordul, az adatszolgáltatásra kötelezett figyelmeztetést kap az adóhatóságtól.

A számlakiállítás fogalma azt az állapotot jelöli, ami után már semmilyen változtatásra nincs lehetőség a számla adattartalmában, a jogszabály tehát ettől a ponttól teszi kötelezővé a számlaadatok megküldését a NAV számára – emeli ki Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője a Deloitte témát feldolgozó podcastjában. A szakember hozzátette, hogy a szabályozás szerint a küldés megkezdésére vonatkozik az azonnaliság. Fontos, hogy a rendelkezés előírja a folyamatosságot is, vagyis az adatszolgáltató rendszer nem gyűjtögetheti a számlaadatokat. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az adóalany számlázórendszere a NAV-nak legfeljebb 100 számla adatait egybecsomagolva küldje el.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján komoly a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az online pénztárgépet használó adóalanyok esetében hogyan működik az új szabályozás. Az online kasszarendszereknél nem lesz változás, viszont az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség az azokat használó vállalkozásokra is vonatkozhat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlázóprogramnak automatikusan kell küldenie az adatokat a NAV felé, ha pedig kézi számláról van szó, akkor százezer forintos áfatartalom felett az adóalanynak kötelező gondoskodni az adatok feltöltéséről az adóhatóság rendszerébe, amire öt naptári nap áll rendelkezésre. Ez persze azzal járhat, hogy ugyanarról a gazdasági eseményről két forrásból is kap információkat a NAV, amire az adóhatóságtól kapott tájékoztatás alapján készülnek is a kockázatkezelésnél – ecseteli dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország áfacsoportjának vezetője.

Felmerülhet a kérdés, mi történik, ha a NAV rendszere nem képes fogadni az adatokat, illetve ha valamilyen rendkívüli esemény – például természeti katasztrófa – miatt nem tudnak információt továbbítani az adóhatóság felé. A tervezett leállásokról a NAV a honlapján ad tájékoztatást. A számlázószoftverek ugyanakkor továbbra is küldik az adatokat, és érzékelik, hogy az adóhatóság szervere nem fogadja azokat.

Ilyenkor az az elvárás a szoftverek felé, hogy addig próbálkozzanak, amíg sikeres nem lesz az adatküldés. Az adóalanyok felé pedig az, hogy ha probléma adódik, akkor próbálják meg kezelni azt. Speciális esetekben – mint például természeti katasztrófa miatti adatszolgáltatási mulasztáskor – a NAV mérlegeli a helyzetet, és ha az adóalany felelősségén kívül áll az adatszolgáltatás elmaradása, akkor nem szankcionál.

Az online számlaadat-szolgáltatás kapcsán adószakmai kérdésekben a NAV-tól lehet választ kapni a NAV erre dedikált felületén keresztül (https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/). Az új jogszabály informatikai kérdéseket is felvet, ezeket az adóhatóság kimondottan erre a célra létrehozott email címén lehet feltenni ([email protected]).

OLVASSA EL a témában megjelent cikksorozatunk írásait is!

Minden, amit tudni kell a számlák online adatszolgáltatásáról – 1. rész
Minden, amit tudni kell a számlák online adatszolgáltatásáról – 2. rész
Minden, amit tudni kell a számlák online adatszolgáltatásáról – 3. rész
Minden, amit tudni kell a számlák online adatszolgáltatásáról – 4. rész