664 találat a(z) adókedvezmény cimkére
Adókedvezmény mértéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. évi adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban kérdezném – mivel a munkahelyemen nem fogadják el az indoklásomat –, hogy helyesen értelmezem-e a következőket az ismertetett példa analógiájára vonatkozóan? „Egy családban négyen élnek: apa, anya, a nappali tagozatos egyetemista fiuk és az apa húga, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt. 2016-ban az apa nem veheti figyelembe eltartottként az egyetemista gyermekét, így az eltartottak száma egy fő. Azonban a módosítás alapján 2017-től már az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő. Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa.” A családunkban a feleségem rokkantsági járadékban részesül. Két gyermekünk ebben az évben kezdte első egyetemi nappali szakon folyó tanulmányát. Mind a négyen egy háztartásban élünk, gyermekeink nem keresők. Esetünkben ki és milyen mértékben, hány személy után vehet igénybe családi kedvezményt? Értelmezésem szerint a családi kedvezmény a feleségem járadéka alapján jár és 3 személy, 3 eltartott után. Egy jogosult a járadék alapján és 1+2 eltartott személy a jogosult. Az eltartottak együttes száma háom. Tehát ez évre családi kedvezményként 12x3x33000 forint családi kedvezményt vehetünk igénybe? Válaszukat előre is köszönve tisztelettel: Dr. Tolnay Lajos
Több tízmilliárdos kompenzáció közép-magyarországi cégeknek
Cikk
Fejlesztési forrásokkal és adókedvezménnyel is élhetnek a főváros és Pest megye vállalkozói. Uniós forrásokból a Versenyképesség Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) egyebek közt támogatja az állam a versenyképesség javítását, a technológiai innovációt, az infokommunikációt, a turisztikát, a hatékonyabb energiafelhasználást. Hazai forrásból pedig Pest megyében kompenzálják a régió fejlettségéből adódó kevesebb uniós lehetőséget.
Egyéni vállalkozók: NAV-összefoglaló az adózási szabályok változásairól
Cikk
Számos ponton kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályok. Ugyanakkor bővült a költségként le nem vonható adófizetési kötelezettségek köre – olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett tájékoztatóból.
Gyermekkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a magánszemély részére mennyi gyermekkedvezmény jár, ha egy kiskorú gyermek van, aki emelt összegű családi pótlékban részesül, és van egy 20. életévét betöltött gyermek, aki OKJ-képzésben vesz részt. Köszönöm.
Hamarabb jut az adókedvezményekhez, ha már januárban nyilatkozik
Cikk
A magánszemélyek számára az a legkedvezőbb, ha már januárban nyilatkoznak munkáltatójuknál az általuk igénybe vehető adókedvezményekről – hívta fel a figyelmet szerdai sajtótájékoztatóján Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár.
Egyéni vállalkozók, itt az adóelőleg-fizetés határideje!
Cikk
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak és az átalányadózást választóknak is 2017. január 12-éig kell megfizetniük a 2016. évi negyedik negyedévi adóelőleget. Cikkünkben összefoglaljuk az előlegszámításra vonatkozó szabályokat.
Őstermelők, figyelem: fizetni kell a negyedéves szja-előleget!
Cikk
Január 12-éig kell teljesíteniük az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek a negyedik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettségüket.
Látványcsapatsport-támogatás pénzügyi teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk havi társaságiadóelőleg-fizetésre, illetve adófeltöltésre kötelezett vállalkozás. Látványcsapatsport-támogatás után adókedvezményt szeretne igénybe venni. Kérdésünk az lenne, hogy a támogatás elutalásának/pénzügyi teljesítésének mi a határideje abban az esetben, ha az adókedvezményt a 2016-os adóévre szeretnénk igénybe venni a 1629-es adóbevalláson? Válaszukat előre is köszönöm!
Műemlékfelújítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017. január 1-jétől lehetőség lesz a műemlékvédelem alatt álló épület felújítására fordított összeg kétszeresével csökkenteni az adózás előtti nyereség összegét. A felújításra fordított összeg ezen felül költségként elszámolható. A felújításhoz kapcsolt fél, hitelintézet, gyakorlatilag bárki nyújthat pénzügyi forrást. A kedvezményezett, ha nem tudja a kedvezményt igénybe venni, igazolást állíthat ki a pénzügyi forrást nyújtónak, aki az igénybe nem vett kedvezményt a saját bevallásában tudja érvényesíteni. Kérdéseim a technikai megvalósulára irányulnak. 1. Ha kapcsolt fél biztosít pénzügyi forrást, azt kölcsönként adja, vagy végleges pénzeszközátadás lesz? Ez esetben társaságiadó-növelő tétel lesz, mint minden más pénzeszközátadás? Vagy úgy kell kezelni, mint például a látványcsapatsport-támogatást, és nem kell az adóalap-korrekció? 2. Ha nincs összegben elszámolási korlátozás (pozitív nyereség 50 százaléka, mint a karbantartásnál), akkor az adózás előtti eredményem negatívba fordulása esetén lehetőségem lesz az elhatárolt veszteséget továbbvinni, felhasználni a következő években (természetesen a korlátozás figyelembe vételével)? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel.
Az adókedvezmény nem minősülne támogatásnak
Cikk
Az adókedvezmény nem minősülne támogatásnak a közbeszerzési törvényben az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön javasolt módosítása szerint.
Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy egyéni vállalkozó a 2013. évi adóbevallásban érvényesítette az 50 százalékos fejlesztési adókedvezményt, akkor ennek a fejlesztési tartaléknak az utolsó felhasználási éve 2016 vagy 2017. december 31.?
Egyesület adományozása
Kérdés
Közhasznú minősítéssel nem rendelkező egyesület gazdasági társaságtól adományt kap a működési költségek fedezésére. Hogyan kell ezt elszámolni az egyesületnél, és milyen adókedvezményt tud érvényesíteni az adományt nyújtó társaság? Felmerül-e áfafizetési kötelezettség? Az egyesület alanyi adómentes. Köszönöm válaszukat!
Műemlék-felújítás, társaságiadó-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Két magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő műemlék családi ház felújítása után igénybe vehető-e a 2017-től érvényesíthető társaságiadóalap-kedvezmény? 2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. A kft., amely a felújítást végezné, szintén ugyanezen két magánszemély tulajdonában áll, az épület nem a kft. tulajdona, nem szerepel a társaság tárgyi eszközei között, tehát ilyen módon nem alkalmazható rá a taotörvény 7. § ty) pontja. Ennek ellenére adózási cikkekben olvastam, hogy ebben az esetben is érvényesíthető a társaságnál a kedvezmény, és az ezáltal jövedelemhez jutó magánszemélynek az szja-törvény szerint nem kell adót fizetnie. Terheli-e az ügylet által bármelyik felet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel!
Kisgyermekes munkavállaló után járó adókedvezmény
Kérdés
Kedves Adózóna! Az alábbi kérdésem lenne kisgyermekes munkavállaló után járó adókedvezmény igénybevételével kapcsolatban. A munkavállaló gyed folyósítása alatt vissza állt munkába 2014.09.01-jén. Ettől a hónaptól kezdődően igénybe is vették utána az adókedvezményt igazolás alapján. A jogviszonya megszűnt 2015.02.28-án, tehát 6 hónapig vette igénybe a kedvezményt a munkavállaló. Ezt követően 1 évig nem volt állása 2016.02.29-éig. Az új jogviszonya 2016. március 01-jétől van, ahol a kedvezményt még nem vettek igénybe. A törvény értelmében 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig lehet igénybe venni a kedvezményt (2 gyerek esetén). - 2014.09.01-jétől kezdődik a kedvezmény igénybevétele, a 45. hónap vége pedig 2018.05.31.? - A három év ebben az esetben mikortól kezdődik és mikor van vége? - Számít-e hogy fél évet vett igénybe, a 45 hónap végéig van még neki 2,5 évnyi kedvezménye vagy 2017.08.31-vel megszűnik neki? - A kedvezmény 2017.08.31-vel vagy 2018.05.31-vel szűnik meg? Segítségüket előre is köszönöm!
Szociális hozzájárulási adókedvezmény (gyermeknevelési támogatás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 462/D. §-ban szereplő adókedvezménnyel kapcsolatos. Egy férfi munkavállalónk, aki 2013. XI. 4-től van munkaviszonyban a cégnél, van 3 családi pótlékra jogosító gyermeke és most igényelte meg a gyermeknevelési támogatást, 2016. XI. 11. naptól. Az ellátásról szóló igazolás kiállítását is most intézi. Eddig a munkáltató nem vett igénybe utána szociális hozzájárulási adókedvezményt. 2016. XI. hónaptól szeretnénk igénybe venni részére/utána szociális adókedvezményt. Kérdésem, hogy a 462/D. § (3)-ban leírtak szerint milyen mértékben lehet igénybe venni? Havi 100 ezer forint bruttó bérnél 27%-kal vagy 14,5%-kal lehet csak számolni (munkaviszonyban van 2013. XI. 4-dikétől)? Bár a 462/D. § (8) kitér erre, de számomra nem egyértelmű a meghatározás. Köszönettel várom válaszukat, Hoffmann Helga
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
