Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a személyi kedvezmény 5 évre visszamenőleg történő érvényesítése alkalmazható-e a 335/2009. kormányrendeletbe 2019.01.01-től bekerült betegségekre? (A betegség 2014. óta áll fenn.) Válaszukat előre is köszönöm!
Január 15-éig dönthetnek a feltételeknek megfelelő vállalkozások, hogy szeretnének-e csoportos társaságiadó-alanyiságot választani. A cikk néhány szempontot villant fel a döntéshez, a teljesség igénye nélkül.
A 2018 őszén elfogadott adómódosítások között szerepelt az előadóművészeti szervezetek társasági adókedvezménnyel való támogatási lehetőségének megszüntetése, melyhez, továbbá a látványcsapatsport-támogatáshoz, illetve a filmgyártási támogatáshoz kapcsolódóan a december 27-én, a Magyar Közlöny 213. számában kihirdetett kormányrendeletek tartalmaznak előírásokat.
Úgy tűnik, sok cég – a 2019. január 1-jétől megváltozott szabályok ellenére – továbbra is megtartaná cafeteriajuttatásként vagy azon kívül az önkéntes pénztári befizetéseket. Több olvasónk kérdése utal arra, hogy nehéz eligazodni az e befizetésekre vonatkozó, meglehetősen bonyolult előírások között. Összefoglaltuk a tudnivalókat.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatása alapján a társasági adóban igénybe vehető adókedvezmény, illetve adójóváírásra jogosító adófelajánlás 2019-től megszűnik – figyelmeztet közleményében a NAV.
Ha egyéni vállalkozó ad támogatást kozhasznú alapitványnak, jogosult-e adókedvezményre?
Az ősszel elfogadott és a 184. Magyar Közlönyben kihirdetett 2018. évi LXXXII. törvény a társasági adóalanyok között nevesíti a csoportos társaságiadó-alanyt, de a létesítéséhez kapcsolódóan rendelkezéseket tartalmaz az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) is. A rendelkezések helyenként ellentmondanak, másutt értelmezésre szorulnak. A cikk azokat a kérdéseket fogalmazza meg, ahol a végrehajtás problémásnak tűnik.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018 októberében 40 millió forintos megmunkálóközpontot vásárolt. Nem helyezte üzembe. 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a finanszírozáshoz visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette a bankja felé a termelőgépet, amit ugyanazon napon vissza is vásárolt. Ezután üzembehelyezte és aktiválta a gépet 2018 november végén. Érvényesíthető-e a 2018. évre a Tao. 7. paragrafus.(1) bekezdés zs) pontja szerinti kkv-s kedvezmény? Köszönettel: Kormosné
Cégünk saját napelempark-beruházását tervezi 2019-ben. Az építés várhatóan megkezdődik 2018 decemberében. A napelempark műszaki tartalma: • fém szerkezet (állvány) • kábelek • inverter • napelemcellák • transzformátor-állomás A beruházás építésiengedély-köteles, mellyel már rendelkezünk. A telek saját tulajdonban van. A finanszírozás önerő és hitel együtt. Ezzel kapcsolatban több adónemet érintő kérdés merült fel, melyek az alábbiak: 1.) Áfát érintő: a kivitelező cég által kiállított számla (előleg és rész-, illetve végszámla) fordított áfatartalmú lesz? 2.) Értékcsökkenést érintő: a számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés maximális mértéke hány százalék lehet ennél a beruházásnál? Ingóságnak vagy ingatlannak minősül a beruházás? 3.) Adókedvezményt érintő: a kkv-adókedvezmény a felvett hitel kamatára vonatkozóan elszámolható-e? (Amennyiben kkv-státusza van a cégnek.)
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni, hogy a társasági és helyi adó kedvezménynél a K+F tevékenység tárgyévi közvetlen költségének meghatározásánál hogyan kell figyelembe venni az ezen tevékenység ki nem számlázott, de költséggel rendelkező részét, vagyis a befejezetlen termelés értékét. Az adott évben felmerült költségeket kell-e a befejezetlen értékkel csökkenteni? A válaszát előre is köszönöm.
A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve – állapítja meg a Policy Agenda, amely a munkajövedelemmel rendelkezők körében tapasztalható béregyenlőtlenséget vizsgálta, külön kitérve az adókedvezmények hatására.
Kínában a hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő mértékű lakossági adócsökkentést terveznek jövőre – mondta Ma Jun, a kínai jegybank egyik tanácsadója a Caixin című helyi pénzügyi lapnak.
Tisztelt Szakértő! Alábbiakban kérném segítségét: cégünknek idén még van korábbi évekről megmaradt fejlesztési tartaléka, melyet azonban év végéig fel kell használnunk. Idén már vettünk olyan eszközt, ami teljesen új és közvetlenül szolgálja tevékenységünket. Kérdésünk, hogy az eszközberuházási kedvezményt "keverhetjük-e" a megmaradó fejlesztési tartalékkal (azaz, ha ezt az eszközt a fejlesztési tartalékból fizetjük, elszámolhatjuk-e az eszközberuházás utáni adókedvezményeket)? Segítségét köszönöm!
Mennyit vesznek igénybe az elérhető kedvezményekből a kis-, közepes és nagyvállalatok – kérdezte Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője Tállai Andrástól, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárától.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném szíves tájékoztatásukat. Mezőgazdasági tevékenységet folytató családi gazdaság egyik tagja a nevére vett termőföldet az állami földértékesítés keretében. Ezen földre bérleti díjat kap, művelni nem áll módjában. A földvásárlást az MFB által nyújtott hitelből finanszírozta. Kérdés: a családi gazdaság bevétele-e a kapott bérleti díj, és vele szemben a felvett hitel kamatát elszámolhatjuk-e költségként? Amennyiben igen, a megfizetett kamat után adókedvezmény érvényesíthető-e? Szíves válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték