Tisztelt Szakértő! Egy múzeum alkalmazottja heti 40 órás munkavégzésre van foglalkoztatva, hétfőtől péntekig. Amennyiben hétvégén túlórázik, jár-e neki a vasárnapi pótlék? A múzeum minden nap nyitva van és az adott munkavállaló vasárnap ügyeletes munkát végez a múzeumban, túlórában. Válaszát köszönöm
Kiküszöbölheti a munkáltató a hullámzó hatékonyságú foglalkoztatást, ha okosan átgondolva – és persze a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve – akkor veszi igénybe a dolgozót, amikor szükség van a munkájára. Erre ad lehetőséget a munkaidőkeret, amely ugyan rugalmas foglalkoztatási forma, ámde szigorú szabályokhoz is kötött.
Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak a dunántúli vegyipari cégnek az ügyében, amelynek a dolgozói évekig feketén kapták fizetésük egy részét – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.
Cégünk fő profilja a felnőttoktatás megszervezése és lebonyolítása. Problémám is ezzel kapcsolatos, A menedzserek végzik a tanfolyamokkal kapcsolatos minden feladatot, amelyhez az is hozzátartozik, hogy vidékre kell utazniuk. Ha a tanfolyam korán kezdődik, akkor korai az indulás is. Az ott töltött idő általában 3-4 óra, majd jön a hazautazás. Kérdésem az, hogy milyen módon lehet ezt jól kezelni, mivel napi 8 óra munkáról nincs szó, viszont a kezdés és a befejezés időpontja gyakran változik. Túlóradíjat fizetni nem szeretnénk, mivel a tényleges munkavégzés nem haladja meg a napi 8 órát. Hogyan lehet ezt a problémát helyesen és törvényesen kezelni?
Tisztelt Szakértő! Speciális eset vagyunk, mivel színházként működünk, és a munka törvénykönyvén kívül érvényes ránk az előadó-művészeti törvény is (2008. évi XCIX. törvény). Színészeink 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak, jellemző nálunk, hogy a pihenőnap hétfőre esik, természetesen betartjuk az Mt. szerint havonta egy vasárnapot. 1. kérdés: ha pihenőnapot adunk ki, kell-e számolni kötelezően azzal a kitétellel is, hogy 40 órának kell lennie a két munkavégzés között? 2. kérdés: A színészeknek egyenlőtlen a munkaidő-beosztásuk, ha a munkaidő-kiírás napi 4 óra, és én ezt például egy nappal korábban megváltoztatom 8 órára, de a négyhónapos munkaidőkeretben nincs meg az összes munkaidő, akkor ez a 4 óra túlórának számít vagy nem számít annak, hiszen alapból 8 óra a napi munkaidő? A túlórát kötelező-e a munkaidőkereten belül elszámolni, vagy csak a végén számoljuk el? És kötelező-e pénzben kifizetni vagy ki lehet-e adni munkaidő-csúsztatásban is? Ha megállapodás kérdése mindez, akkor ezt a munkaszerződésben kell megtenni vagy elég a tájékoztatásban leírni?
Tisztelt Szakértő! Egy gyárban 3*12 órát dolgoznak a munkavállalók, majd 3 nap pihenő következik. Az lenne a kérdésem, ha túlóráznak a 3 nap pihenő alatt, akkor az túlórának (100%+50%) vagy pihenőnapi túlórának (100%+100%) kell elszámolni? Amennyiben nincs sem az alapbérben külön bérpótlék, sem külön bérpótlék átalány nincs megállapítva. Úgy gondolom, hogy kell egy munkaidő-beosztás vagy munkaidőkeret, ahol a pihenőnapok jelölve vannak. Amennyiben a pihenőnapon végeznek túlmunkát, akkor pihenőnapi túlóra kerül elszámolásra. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a buszos személyszállítással foglalkozó cég alkalmazottjának bérét miként kell szabályosan kiszámolni az alábbi esetben. A munkavállaló többnapos kiküldetésre megy, mert buszkiránduláshoz rendelték meg a buszt. A sofőr szállását és élelmezését a megrendelő biztosítja. A kirándulás háromnapos. Kérdés: – Mivel a sofőr ellátása és szállása biztosított, kell-e neki napidíjat fizetni (akár belföldön, akár külföldön)? – A sofőr mindhárom nap 6 órát vezet, a köztes időben csak rendelkezésre áll. Kérdés, hogy amikor a munkaidejét számolom, akkor a munkaidőbe a rendelkezésre állási idő is beleszámít, vagy csak az, amit ténylegesen vezetéssel töltött? A rendelkezésre állásra 40 százalékos pótlékot kell számolnom, ha jól tudom. Éjszakára is számolnom kell ezt a pótlékot? Ha a munkaidőbe a rendelkezésre állási idő is beleszámít, akkor azt kiadhatom pihenőnapként a dolgozónak? Ez azért lényeges, mert így a munkaideje meg fogja haladni a havi munkaórák számát, és akkor még túlórát is el kell számolni. Válaszukat köszönöm!
A munkaidőkeret sokkal rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé a munkáltatók számra, mint, ha az általnos munkarendben foglalkoztatná a dolgozóit. Bevezetéséről szabadon dönthet a munkáltató, alkalmazására azonban szigorú szabályok vonatkoznak. Cikkünkben példákon keresztül részletezzük egyebek mellett a keret tartamára, a túlórára, a hétvégi munkavégzésre, a biztosítandó pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.
A magyar munkavállalók extra pénzért még többet túlóráznának – ez derült ki a Randstad Award kutatásából.
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2016. április 16-án hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. Az első hétvégén még nem volt általános a boltok nyitva tartása, ami abból is fakadt, hogy amennyiben a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el. Hogy milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni az érintetteknek az újranyitás kapcsán, azt a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői ismertették mai sajtóeseményükön.
Április 20-ára egész napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága. Milyen következményekkel járhat ez a pedagógusok bérére nézve? Elrendelhető-e a kieső tanórák pótlása?
Tisztelt Szakértő! Munkaügyi segítségre lenne szükségem. Cégünknél a túlórák kifizetése eddig elvileg úgy történt, hogy a dolgozó "csúsztathatott" – ha kérte –, ha egy-két túlórája volt az adott hónapban, ha elérte a nyolc óra túlórát, akkor meg kifizettük. Érdeklődnék, hogy ez így jó-e, illetve lehet-e halmozni a túlórákat például, ha 3 hónap alatt jön össze, a nyolc túlóra, az kifizethető-e? Válaszát előre is köszönöm.
Amikor a munkáltató túlórára kötelezi a munkavállalót, akkor a pihenőidejéből vesz el, melyet anyagilag és/vagy szabadidővel kell kompenzálni. Az éves plafon a törvény alapján 250 óra, az elrendelés folyamán vizsgálni kell a munkavállaló körülményeit, munkaszüneti napon pedig csak kivételes, extrém esetekben túlórázhatunk.
Tisztelt Szakértők! Az egyik munkaterületen a munkavállalók úgy dolgoznak, hogy az egyik nap 7-11 óráig, a másik nap 7-18 óráig, a harmadik nap pedig pihennek, ez a munkaidő-beosztásuk is, heti 20 órára, napi 4 órára vannak bejelentve. Mivel ez nem általános munkarend, kötelező munkaidőkeretet alkalmazni? Ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkáltató döntésén múlik, kötelező a munkaidőkeretben való elszámolás? Azokon a napokon, amikor a munkaidő-beosztás szerint 7-18 óráig dolgoznak, kell pótlékot fizetni, ha nem alkalmazunk munkaidőkeretet? A munkáltatón múlik, hogyan osztja be a munkavállaló a munkaidejét. Ha nem az általános munkarendben kívánja foglalkoztatni a munkavállalót, akkor ezt csak munkaidőkeretben teheti meg, vagy el lehet számolni az általánostól eltérő munkaidő-beosztással foglalkoztatott munkavállaló munkabérét munkaidőkeret alkalmazása nélkül is? A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot ugye a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben kell elszámolni, ha munkaidőkeret alkalmazása nélkül a munkavállaló munkaidő-beosztás szerint az egyik nap 11 órát kell, hogy dolgozzon, akkor erre jár pótlék vagy sem? Köszönöm szépen a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2 fő diákot szeretne munkaviszonyban foglalkoztatni nyáron, 2-3 hónap időtartamra. Mindkét diák betöltötte már a 18. életévét. Ebben az esetben őket napi 8 órában alkalmazhatja vagy számukra elrendelhet esetleg túlórát is? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték