A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) arra kéri a Belügyminisztériumot: kezdeményezze az Országgyűlésben a szolgálati törvény módosítását, annak érdekében, hogy 2019 január 1. után is kifizethetőek legyen a túlórák a tűzoltók számára – mondta az érdekvédelmi szervezet elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
Tisztelt Szakértő! Az iránt szeretnénk érdeklődni, hogy készenlét alatt végzett munka díjazásakor azokra az órákra is jár-e készenléti pótlék, amelyeken munkát végez a kolléga, vagy arra csak az elvégzett munka díja jár-e neki?Konkrétan, ha egy kolléga egész nap készenlétben van és aznap dolgozik 4 órát, akkor 24 óra (20 százalékos) pótlék jár-e ugye neki + a 4 óra díja, vagy 20 óra pótlék és 4 óra túlóra? Előre is köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági, idényjellegű tevékenység esetén a munkáltató megállapíthat féléves munkaidőkeretet. Ezt megteheti év közben is, tehát válthat év közben a haviról? Ilyenkor a tényleges munkavégzéstől függetlenül a dolgozó megkapja a havi bérét, és majd csak a félév elteltével kerül elszámolásra az esetleges túlóra? Elég hetente előre kiadni a munkaidő-beosztást? Az előre kiadott beosztás változtatható extra pótlék nélkül, ha például esőnap van? Jól értem, hogy szombatra sem kell bérpótlékot fizetni, és a napi munkaidő lehet több mint 8 óra? Van-e valami korlát a heti foglalkoztatási órára idénymunkánál, vagy hány nap után kell pihenőnap? Munkaszüneti napra jár bérpótlék mezőgazdasági munkánál?
Tisztelt Szakértő! Kötetlen munkarendnél nem kell alkalmazni a túlóra és a heti munkaidő szabályozását. Viszont a munkáltató elrendeli a dolgozónak egy projektmunka miatt a hétvégi túlórát. Ennek megfelelően el kell számolni a dolgozónak a túlórát. Viszont szombatra 12 órára szeretnék behívni. Ebben az esetben kell figyelni arra a szabályra, hogy a heti 48 órát nem lépheti túl? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozók esetében a munkaidőkeret végén képződött plusz órák esetében van-e lehetőség arra, hogy az órákat átvigyük a következő keretbe, ahol kompenzálásra kerül vagy mindenképpen el kell számolni, és a képződött plusz órákat a keret végén túlóraként ki kell fizetni? Köszönöm a válaszát,
Tisztelt Szakértő! Bérszámfejtéssel kapcsolatban lenne két kérdésem: 1. Hatályon kívül helyezésre került az a szabály, amely szerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be? 2. Túlóra számítása: alap + pótlék, az alapot az aktuális hónap óraszámával határozom meg, míg a pótlékot a 174 órával? Sok munkáltatónál azt látom, hogy az alapot is a 174 órával számolják – így is helyes? Köszönettel: Filip Emese
Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm válaszát a fenti kérdésre. További kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban azzal kapcsolatban, hogy az Mt. 99. § (1) bekezdése szerint a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet? Ez a paragrafus nem érvényes arra az esetre, ha valakit berendelnek vasárnap két óra túlmunkavégzésre? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! A munkavállalót be lehet-e rendelni vasárnap 2 óra rendkívüli munkavégzésre? (A munkaideje hétfőtől péntekig, napi 8 óra.) Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató az órabéres díjazású munkavállaló munkaidejét 2 hónapos munkaidőkeretben határozza meg. Az első hónapban az általános munkarend szerinti törvényes munkaidő 176 óra, a második hónapban 160 óra. A munkáltató a munkavállaló munkaidejét – a munkaidőre-, illetve pihenőidőre vonatkozó szabályok megtartása mellett – az első hónapban 164 órára, a második hónapban 172 órára osztja be. A munkáltató az első hónap során elrendel – a 164 óra beosztás szerinti munkaidőn felül – 4 óra rendkívüli munkaidőt. Köteles-e a munkáltató a 4 óra rendkívüli munkaidő alatti munkavégzésre tekintettel az első hónap elteltét követően (de a munkaidőkeret lejártát megelőzően) a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó bérpótlékot fizetni a munkavállaló részére? Vagy a munkáltató a „túlórapótlékot” csak a munkaidőkeret lejártát követően köteles megfizetni, amennyiben a munkavállaló a munkaidőkereten (összesen 336 órán) felül végzett munkát? Jogosult-e a munkavállaló „túlórapótlékra” abban az esetben, ha az általa ledolgozott, beosztás szerinti munkaidő (első hónapban: 164 óra), valamint a rendkívüli munkaidő (első hónapban: 4 óra) együttesen nem haladja meg az első hónapra irányadó, havi általános munkarend szerinti törvényes munkaidőt (176 óra)? Köszönettel.
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Február hónapban bért emeltünk a munkavállalóinknak, melyet január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kapnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Havibérrel és heti 20 óra munkaidőkerettel foglalkoztatok. A decemberi hónapban váratlanul sok megrendelés érkezett, így a dolgozók a 19 napból 15 napot dolgoztak és 4 nap szabadságot tudtak kivenni. A 15 nap alatt ledolgozták a 19 napra jutó órát ( 19*4=76 órát) és ezen kívül még 15-20 óra többlet órát is dolgoztak. Hogyan értelmezhető a túlóra és a szabadság? Akkor most úgy kell gondolkozni, hogy a 4 nap szabadság akkor nincs is kiadva és túlórát kell adni? Kicsit elkéstem a kérdéssel, mivel holnap már a bérfizetés utolsó napja, de csak most gondolkoztunk el rajta. Válaszát előre is köszönöm.
A munkaidőkeret a munkáltató kezében egy eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a dolgozót, amikor a munkájára szükség van. Így nem arra kell figyelnie, hogy a munkavállaló minden nap 8 órát dolgozik-e, hanem a keret szerinti óraszámmal kell gazdálkodnia. Azért is előnyös, mert munkaidőkeret esetén a munkavállaló beosztható 5 egymást követő napra akár napi 12 órában is anélkül, hogy túlmunka keletkezne. A munkaidőkeret hatékonysága a jó munkaszervezésen múlik.
Tisztelt Szakértő! A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók teljes munkaidős bejelentés mellett – ami 12 óra, és a beosztás szerinti munkaidő is 12 óra – háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. A ledolgozott órájuk lényegesen több mint az 5/2-ben foglalkoztatott munkavállalók kötelező órája a háromhavi munkaidőkeret végén. Azt szeretném kérdezni, hogy ha havonta 240 órát dolgozik a munkavállaló, és lényegesen több órája lesz a keret végén, mint a kötelező óra, ők csak az órabérükre lesznek jogosultak, túlóra pótlék nélkül? Ezt a 12 órás teljes munkaidős bejelentés tenné lehetővé? Abban az esetben, ha a teljes munkaidős bejelentés napi 8 óra, és a beosztás szerinti munkaidő 12 óra, így keletkezik túlórafizetési kötelezettség a keret végén, ha több a ledolgozott óra. A felek közösen egyeztek meg a 12 óra munkaidőről. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Általános munkarendben (H-P 6-14-ig), heti 40 órában foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A megrendelői igények növekedése miatt elrendelhetünk-e a munkatársaknak rendkívüli munkavégzést minden szombatra 6-14 óráiig, az éves túlórakeret figyelembevételével? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték