Az utóbbi hetekben jelzések érkeztek az érdekvédőkhöz, hogy az ősz eleje óta egyre több, nem kizárólag autóipari cégnél kérdezik, vállalnák-e a dolgozók a 400 óra túlórát – írja a magyarhang.hu.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a túlóra elrendelésére hétköznap (rendes munkanapokon) kerül sor, az így ledolgozott idő egy az egyben (3 óráért 3 óra pihenőidő) megváltható pihenőidővel? Ebben az esetben semmilyen bérpótlékot nem kell elszámolni és kifizetni, amennyiben így egyeznek meg a felek? Nem hétvégi munkavégzésről van szó, kizárólag hétköznapiról. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az iránt érdeklődöm, hogy túlórának számít-e az a ledolgozott idő, amikor a munkavállaló azért túlórázik, mert szabadságra fog menni, olyan időszakban, amikor határidős munkája lenne. Hogy ez a munkája el legyen végezve, előre dolgozik, hogy mindent rendben hagyjon a munkahelyén. Jogos-e, ha ezeket a plusz órákat lecsúsztatja? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalók szerződés szerint munkaidőkeretben dolgoznak. A keret lejárta után a munkáltató elszámol, de csak egy részét fizeti ki a túlórának. A bérpapíron csak a rendezett túlóra alapja és összege, illetve az elszámolt munkaóra kerül feltüntetésre. A kérdés az, hogy meg kell-e indokolnia a munkáltatónak, miért maradt el egy rész elszámolása, ha igen, azt meddig kell megtennie és milyen módon, írásban vagy szóban is elegendő? Ha kifizeti a munkáltató, annak mi a rendezési határideje, vannak-e időbeli kötöttségei. Köszönöm előre is megtisztelő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm keresett meg, aki szállodában dolgozik, munkája díjazásaként a bérén felül felszolgálói díjban részesül. Munkáltatója bevezette azt a rendszert, ha büntetni akarja a dolgozókat, akkor a felszolgálói díjból vesz el 5-10 ezer forintot azért, mert például karba tette a kezét a felszolgáló a vendégtérben. Kérdésem ezzel kapcsolatban, alkalmazhat-e a munkáltató ilyen jellegű szankcionálást? Másik kérdés a következő: a dolgozók munkaidőkeretben vannak, a keret lezárásakor a munkáltató sokallta a túlóra összegét, ezért csak felét fizette ki. A dolgozók sem a visszatartás okáról, sem arról nem kaptak tájékoztatást, hogy az összeg rendezve lesz-e feléjük. Erről a munkáltatónak írásban vagy szóban kell-e tájékoztatni a dolgozókat, illetve mi az az időtartam, amíg a munkaadó húzhatja a kifizetést az elvégzett túlmunkáért? Köszönöm előre is a válaszát
Tisztelt Szakértő! A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalóval az évi 250 óra feletti önként vállalt 150 óra rendkívüli munkavégzésre. Kérdés: ezeket a túlórákat kell-e külön nyilvántartani, illetve más jogcímen számfejteni, mint az éves túlórákat? Köszönöm a válaszát.
Idén augusztus 10-én dolgozniuk kell az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, cserébe augusztus 17-20-a között élvezhetik a négynapos hosszú hétvégét. Áthelyezett munkanapra mikor adható ki szabadság, s hogyan rendelhető el túlóra hat munkanapos héten?
Tisztelt Adózóna! A címben jelzett tárgyhoz kapcsolódóan korábban feltettem egy kérdést, amire választ is kaptam: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Havi_dijas_dolgozo_tulora_dijazas_ssw, valamint egy korábban más által feltett kérdésre is tettem egy észrevétel, amire szintén érkezett válasz: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Tuloraalap_szamitas_cyw. Úgy érzem, a két válasz ellentétes egymással, mivel a rendkívüli munkavégzés alaprészének a megállapítására a kérdésemre adott válaszban az osztószám 174 óra, míg az észrevételemre adott válaszban az osztószám a tárgyhavi munkaórák száma. Kérem, segítsenek feloldani az ellentmondást! Köszönettel! Kovács László Gábor
Tisztelt Szakértő! Egy túlórával kapcsolatos tájékoztató készítése során az Mt-.ben érdekes dologra bukkantunk. A pihenőnapon és munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetén az 50 százalékos túlóra pótlék mellett szabadidő jár az Mt. 143. § (4) bekezdése alapján. A bekezdés alapján ott nem a ledolgozott órák alapján számolunk szabadidőt, hanem másik pihenőnapot kell biztosítani a munkavállaló számára függetlenül attól, hogy milyen hosszú a rendkívüli munkavégzés tartama. Ez számunkra rendkívül furcsa és nem életszerű, hiszen miért kellene azért esetleg egy egész munkanapnyi órát adni megváltásképpen, ha a kollégának esetleg csak egy-két órát kellett ledolgoznia? A 3. bekezdés teljesen korrekt és világos, miszerint nem adhatunk kevesebb órát, mint amit ledolgozott, azonban a 4-ben már azt írja, hogy „a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít”. Itt jól értem, hogy vagy pihenőnapot, vagy a zárójelben lévő pihenőidőt adhatjuk nekik? Létezik erre valamilyen bírói gyakorlat már esetleg? Kérem segítsenek. Köszönettel, Mária
"Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél" – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyve módosításának közjogi érvénytelensége ügyében előterjesztett utólagos normakontroll indítványról.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő alkalmazottat háromhavi elszámolású, átlag napi 4 órában (munkaidőkeret) foglalkoztat. A többi – heti 40 órás – foglalkoztatott esetében a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe (6 óra munkavégzés után 30 perc), nem fizetjük ki, így fél órát levonunk a napi munkaidőből. Jól gondoljuk-e, hogy a munkaidőkeretes dolgozónál, ha egy nap többet dolgozik 6 óránál, akkor neki is le kell vonni a fél órát? Ha a negyedévben többet dolgozott, mint az előírt napi átlag 4 óra, akkor – megállapodás esetén – kiveheti a túlórát szabadnapként a későbbiekben, vagy kötelesek vagyunk kifizetni neki 50 százalékos bérpótlékkal? Megfelelő-e az alábbi megfogalmazás a munkaszerződéshez csatolt munkáltatói tájékoztatásunkban: "A munkaközi szünet időtartama a napi 6 órát elérő és 9 órát meg nem haladó jelenlét esetén 30 perc, a napi 9 órát meghaladó jelenlét esetén 45 perc (30 perc, 15 perc), mely nem része a munkaidőnek." Vagy az Mt. 103. § (6) bekezdése szerint a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén is 20 percet kell biztosítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Gépkocsivezetőnk minden nap budapesti házhozszállítást végez Budapest környéki telephelyről. A megnövekedett forgalom miatt egyszerűen képtelen 8 óra alatt végezni, általában 9-10 órába telik a feladat ellátása. Hogyan járjunk el helyesen?
Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk rendelkezik kollektív szerződéssel, tehát eddig 300 óra túlórát tudtunk alkalmazni évenként, maximum 12 havi munkaidőkeretben. Tudjuk-e a 400 órát alkalmazni, ha a munkaidőkeretet nem növeljük 36 hónapra? Ebben az esetben megvan-e a kötelező pihenőidő? Tisztelettel.
A Magyar Suzuki Zrt. nem tervezi a túlórák számának növelését az esztergomi gyárban; a cég kommunikációs vezetőjének tájékoztatása szerint a rendelésállomány alapján a már évek óta érvényben lévő 250 órás éves túlórakeretet sem használják ki.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték