Munkaidőkeret: amit tudni kell a beosztásról, a távollétről, a túlóráról

Megosztás Tetszik

A munkaidőkeret sokkal rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé a munkáltatók számra, mint, ha az általnos munkarendben foglalkoztatná a dolgozóit. Bevezetéséről szabadon dönthet a munkáltató, alkalmazására azonban szigorú szabályok vonatkoznak. Cikkünkben példákon keresztül részletezzük egyebek mellett a keret tartamára, a túlórára, a hétvégi munkavégzésre, a biztosítandó pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Az általános munkarend a hétfőtől péntekig tartó, napi 8 óra tartamú munkavégzés. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a munkaidőt ehhez képest egyenlőtlenül osztja be, így a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegységen belül kell átlagban ledolgoznia. Ezzel a munkáltató kiküszöbölheti a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van. Ilyenkor a dolgozó napi 12 órára, de akár 4 órára is beosztható munkavégzésre. Sarkalatos pont egyebek között a munkaidő-beosztás kereteinek betartása, illetve a bérpótlékra jogosultság megítélése.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a keret meghatározására, tartamára, a munkavállaló távollétére, a túlórára, a szombati, vasárnapi munkavégzésre, a pihenőnapra, pihenőidőre vonatkozó szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.