5493 találat a(z) NAV cimkére

Cikk

Már az is könnyebbség a könyvelők számára, hogy a koronavírus-járvány miatt a cégek május 31. helyett ráérnek szeptember 30-áig benyújtani az előző éves beszámolójukat. Igazából azzal tudnak a könyvelők rengeteg időt megspórolni, ha az ügyfelektől papír helyett – élve a minősített elektronikus aláírás adta lehetőségekkel – digitális formában kapják meg a pénzügyi évzáráshoz szükséges dokumentumokat.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Szeretném megkérdezni, hogy a székhelyen kívüli, új telephely létesítését kötelező-e a társasági szerződésben is szerepeltetni, vagy elegendő csak a NAV felé bejelenteni? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Milyen rendelkezés vonatkozik a NAV részére benyújtott önellenőrzések nyilvántartására? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk "A cég" nagyértékű beruházást hajtott végre 2018-ban, melyet a tulajdonos egy másik cégén ("B cég") keresztül bonyolított le. A NAV a jelentős áfa-visszaigénylést tartalmazó időszakok tekintetében vizsgálatot rendelt el, melynek során a lebonyolító "B cég" által kiállított számlákat nem fogadta el valós gazdasági esemény hiányában, emiatt az általános forgalmi adót sem vonhatta le "A cég". Nem vonhatta le ugyanezen ok miatt a lebonyolító "B cég" sem a beszerzések után az áfát, mivel a NAV álláspontja szerint a megrendelő nem ő, hanem ténylegesen a beruházó "A cég" volt. Nem vitatottan a beruzázás megvalósult, a beszállítók teljesítettek, de jelenleg nem tudjuk, hogyan szerepeltessük az ügyletet a két cég könyveiben. "A" cég esetében, ha a "B" cégtől kapott, a ténylegesen megvalósult beruházás költségeit tartalmazó számla a NAV által fiktívnek minősült, hogyan tud bekerülni a tárgyi eszközök közé? "B" cég által befogadott külső cégek által kiállított és kifizetett (valós) számlák könyvelése hogyan rendezhető, illetve ezen tételek továbbszámlázását véleményünk szerint le kellene sztornózni, de ez esetben is torz a kép. Kérem tanácsukat, hogyan tudunk helyesen eljárni mindkét cég tekintetében. Köszönöm: Mikro

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelt cégünk adószámát a NAV 2015. évben törölte, adótartozás miatt. A cégbíróságon jelenleg is élő cégről van szó. A régi árukészletre valószínűleg van vevő, melynek eladása után a NAV-tartozást a cég rendezni tudja. Kérdésünk, hogy törölt adószám esetében az értékesítésről ki tud állítani számlát a partnerünk? Vagy előbb az adószámot kell visszaállíttatni a NAV-nál?

Kérdés

2018. évben évközben jóváhagyott a társaság osztalékelőleget. Kifizetésre csak 2019. év február és március hónapban került sor. Ez szerepelt a 1908 bevallásban, majd májusban a mérleg jóváhagyása után bevallásra került mint osztalékká vált előleg. A NAV a 2019. évi szja-bevallásban hiányként hozza az osztalékelőleg levont szja összegét. Az szja-bevallásban tudom javítani mint kifizető által levont előleget, de mit kellene még tenni, hogy helyesen járjak el

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak (nem katás) a csed alatt szünetelnie kell? Milyen nyomtatványt kell kitöltenie a NAV felé? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Adókedvezmények végkielégítésnél

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink