980 találat a(z) Illeték cimkére

Cikk

Egy kft. évek óta nem működik, végelszámolni szeretne. A kölcsön kizárólag abból keletkezett, hogy a járulékokat fizette maga után. Mivel tagi kölcsönnel nem lehetséges a végelszámolás, járható-e az az út, hogy vagy tőke- (eredmény-), vagy lekötött tartalékba helyezi a tagi kölcsönt? Vagy valóban büntetik még azzal, hogy illetéket és társasági adót is fizessen az elengedett kölcsön után? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Cikk

Ha valaki vagyontárgyat szerez (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás) vagy valamilyen közigazgatási, bírósági eljárást kezdeményez (peres, nemperes eljárások, fellebbezés), akkor illetéket kell fizetnie. Egyes – jogszabályban meghatározott – esetekben azonban kérhető a megállapított illeték törlése vagy visszatérítése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban csak akkor utal vissza illetéket, ha nem tart nyilván más tartozást. Ha van más tartozás, akkor az utalás helyett a tartozásra lesz elszámolva az illeték összege – hívja fel a figyelmet közleményében a NAV.

Cikk

Az öröklés kapcsán legtöbbször ingatlanokra, ingóságokra, pénzre gondolunk, amelyek közvetlenül a magánszemély örökös nevére kerülnek. Ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy az öröklés tárgya nem maga a vagyontárgy, hanem egy gazdasági társaság — például egy kft. vagy zrt. — amelynek a tulajdonában állnak az értékes eszközök, például ingatlanok. Ilyenkor szem előtt kell tartani, hogy további adókötelezettségek is felmerülhetnek, különösen akkor, ha a társaságot végelszámolják, és a vagyont kiadják a magánszemély részére. Cikkünkben ezeket a szabályokat vesszük sorra, különös figyelemmel az adózásra és az illetékfizetésre.

Cikk

A polgári peres eljárások egyszerűsítésével, továbbá az illetéktörvény módosításával két – június 19-én kihirdetett – törvény is könnyített az illetékeken. A változtatások részletei az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX., továbbá az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényben találhatók meg.

Cikk

Egy kft.-nek két tagja van, 90-10 százalékos üzletrészarányban. Eladja a kft. a 700 ezer forint könyv szerinti értékű ingatlanját a 10 százaléknyi üzletrésszel rendelkező tagjának, 700 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke 30 millió forint. Van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a piaci és a könyv szerinti érték különbözete után? Keletkezik-e 18% ajándékozásiilleték-kötelezettség, ha nem piaci, hanem könyv szerinti értéken adja el a kft. az ingatlanját a kisebbségi tulajdonosnak? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szobánkénti adó újraválasztása

Lepsényi Mária

adószakértő

Három gyermek utáni kedvezmény

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink