A Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASB) a minap megjelentette a lízingekről szóló új IFRS-t. Ennek értelmében a lízingbe vevőknek – egyes kivételektől eltekintve – minden lízingügyletet ki kell mutatniuk a mérlegükben. Ez a rendelkezés leginkább a jelenleg is jelentős operatív lízingállománnyal rendelkező vállalkozásokat érinti (ingatlanbérlők, továbbá ipari berendezéseket, gépeket és a gépjárműveket lízingelők).
2016. január elsejétől bizonyos feltételek mellett a magyar vállalkozások is választhatják a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis az IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést – figyelmeztet Siklós Márta, a LeitnerLeitner, osztrák gyökerű adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője.
Az nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) alkalmazóknak a számviteli törvény alapján lehetőségük van arra, hogy bejelentsék az adóhatósághoz, hogy a nemzetközi standardok alapján készítik beszámolójukat – közölte a NAV.
A kormány tegnap beterjesztette az Országgyűléshez a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokról (IFRS) szóló törvényjavaslatot.
Jócskán akad papírmunk az IFRS-re való áttérést megelőzően. Ugyanez a helyzet, ha a cég önszántából vagy kötelezően visszatérne a számviteli törvény szerinti beszámolóra, továbbá ha átalakul vagy megszűnik.
Idén június közepén jelent meg az a kormányhatározat, amely jóváhagyja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását. Egyes társaságoknak kötelező lesz, mások számára pedig lehetőség nyílik a magyar számviteli szabályok helyett az IFRS alapján elkészíteni egyedi beszámolójukat. Ugyanakkor az IFRS-re áttérőknek továbbra is kellene magyar számvitel szerinti nyilvántartásokat és beszámolókat készíteniük. Cikkünkben táblázatokban is összefoglaltuk a két módszer közötti eltéréseket.
Az IFRS rendszere a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely jellemzően pénzügyi szemléletű, és főleg a befektetők számára lényeges információkat szolgáltat. Cikkünkben részletezzük, kiknek lesz kötelező alkalmazni az IFRS-t, kik választhatják, illetve kik nem választhatják azt egyedi beszámolóiknál.
Ellenőrizhetők és keményen bírságolhatók lesznek a könyvvizsgálók, szigorodnak a vizsgáikra vonatkozó előírások – ezeket is előírná az IFRS-törvény. A tervezet különböző adókra vonatkozó új szabályokat is tartalmaz.
Továbbra is kellene magyar számvitel szerinti nyilvántartásokat és beszámolókat készíteniük az IFRS-re áttérőknek. Táblázatokban foglaltuk össze a két módszer közötti eltéréseket.
Megszüntetve megőrződik a helyi iparűzési adó alapjának mostani számítása egy darabig még azoknál a cégeknél is, amelyek áttérnek az IFRS szerinti beszámoló készítésére. Ráadásul egy átmeneti szabály miatt anyagilag is rosszabbul járhatnak.
Már idén érdemes felmérni az átálláshoz szükséges erőforrásokat azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél üzleti szempontok indokolják a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) választását akár már 2016 elejétől – hívja fel a figyelmet a MAZARS. A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a többféle számviteli szabályrendszer szerint jelentő cégeknek, a pénzpiacokat megcélzó vagy külföldi tőkebevonást tervező társaságoknak is kifizetődő lehet az önkéntes váltás.
Az EY által készített friss felmérés eredménye szerint a pénzintézetek és a hazai vállalkozások többsége érdeklődést mutat a Nemzetközi Pénzügyi és Beszámolási Standardok (IFRS) hazai beszámolási célokra történő bevezetésével kapcsolatban. Várhatóan ez az érdeklődés tovább nő, miután a kormány 2015. június 12-ei határozatában elfogadta az IFRS egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását.
A napokban a teljes számviteli, pénzügyi szakmában hatalmas várakozásokkal övezett esemény történt, amely az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásait hozta elérhető közelségbe. 2015. június 12-én megszületett ugyanis a kormány 1387/2015. számú határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról (a dokumentum teljes terjedelmében elérhető a Magyar Közlönyben.) „A határozat szerint a bevezetés több lépcsőben történik meg, számos társaságnak már 2016-től választható, illetve 2017-től kötelező hatállyal” – hangsúlyozza Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
A néhány hete hatályba lépett elszámolási törvény adózási vonatkozásai, és az amerikai adózók azonosításának részletszabályai is fejtörést okozhatnak a hazai pénzintézeteknek. A Deloitte néhány jelentős, kifejezetten a szektort érintő jövő évi változást, és a legfontosabb nyitott kérdéseket gyűjtötte össze.
Alacsony mértékű egységes társasági adókulcsot, az iparűzési adózás rendszerének drasztikus átalakítását, a feketegazdaság elleni eszközök hatékonyabbá tételét szorgalmazza egyebek mellett a hazai és külföldi vállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték