Előrehozott adó, határozott időre megállapított adómérték – ilyen új fogalmakat is bevezetett a tavaszi adócsomag a helyi adók rendszerébe. A különös és bonyolult új szabályok mellett akadnak egyszerűsítő és az IFRS-ekhez igazodó előírások, továbbá adóalapot növelők is.
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem az előző kérdésemre "Mérlegképes szakirányok" adott válaszát? Sehol, semmilyen jogszabályban nincs leírva, hogy melyik szakiránnyal milyen terület beszámolóját lehet beadni, csak az IFRS-nél? Konkrétan egy PÉNZINTÉZETI beszámoló (amire vonatkozik a 250/2000-res rendelet, tehát például más a mérleg- és eredménykimutatás felépítése), NEM IFRS esetén sima VÁLLALKOZÁSI szakirányos regisztrációval beadható? Nem szükséges a pénzintézeti szakirányú regisztráció?
Egy pénzügyi vállalkozás gépjármű kézizálog fedezete mellett ad hitelt (kölcsönt). Semmilyen más tevékenysége nincs. Négy fő dolgozik a cégnél, éves bevétele (kezelési díj, kamat stb.) kb. 60 millió forint. Eddig azt hittük, hogy a vállalkozásnak 2018-tól kötelező lesz az IFRS szerint vezetni a könyveit, beszámolóját az IFRS szerint kell összeállítani. A vonatkozó törvényi hivatkozást viszont most nem találjuk. Az alábbi törvényeket néztük meg: • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus feltételes módot használ • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (Természetesen a 2018-as időállapotot néztük.) Kérem, segítsenek megtalálni a megfelelő törvényi hivatkozást! (Ha egyáltalán létezik) Köszönöm Kurunczi Imre
Tisztelt Szakértő! A mérlegképes regisztráció szakirányaival kapcsolatos a kérdésem: mennyire számít, hogy valaki melyik területen regisztrált? Például egy vállalkozási szakirányon regisztrált mérlegképes könyvelő könyvelhet-e (és beadhat-e beszámolót) faktor-, vagyonkezelő, befektetési szolgáltató cégeknek, amelyekre vonatkozik a 250/2000 kormányrendelet, így másfajta a mérleg- és eredménykimutatásuk is? Tiltja ezt valami, azaz kötelező-e a pénzintézeti regisztráció (törvényi hivatkozás van-e), vagy csak a cég és a saját felelősség tudatára van bízva, és ha szakmailag képes rá, akkor csinálhatja? És a többi szakirány közti átjárás (például IFRS)? Melyik mire van korlátozva, vagy bármelyik képesítéssel bármilyen beszámoló beadható?
A jelentős összegű hibára, a fejlesztési célra kapott támogatás, illetve a származékos ügyletek elszámolására, a kreditpont-minősítési eljárásra, az IFSR-ek kötelező alkalmazására vonatkozó szabályok változtak egyebek között az Országgyűlés által június 13-án elfogadott adócsomagban módosított számviteli törvényben (Szt.).
Miképpen gondolkoznak a társaságok az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard) való áttérésről, és annak időzítéséről? Mely tényezőket tartják a legnagyobb kihívásoknak? Friss felmérésében a Deloitte ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.
Alapvetően könnyítésként és adóteher-csökkenésként értékelhetők a legújabb adócsomagban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításáról szóló javaslatok.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2016. január 1-jével hatályba lépett módosításával az Országgyűlés Magyarországon is megteremtette az eddigi magyar (HAS) helyett a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS-ek) egyedi szintű beszámolókban való alkalmazhatóságát –emlékeztet honlapján a jegybank.
Az őszi adócsomag egyik hangsúlyos eleme az IFRS szerint beszámoló társaságokra vonatkozó adószabályok pontosítása, az esetleges anomáliák és pontatlanságok orvoslása. A Deloitte adószakértője összefoglalja az IFRS átállást érintő leglényegesebb változásokat és az új szabályokat, egyben felhívja a figyelmet, hogy az esetleges adókockázatok elkerülése érdekében fokozottabb figyelemre lesz szükség az adózási-számviteli szakemberek részéről.
Több új kedvezményt vezetne be és korábbiakat tenne sokak számára érvényesíthetővé az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett adócsomag társasági adóról szóló fejezete. Ismertetjük a részleteket.
„Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Szeptembertől a Deloitte Magyarország irodájához csatlakozott igazgatóként Pankucsi Zoltán, aki az elmúlt három és fél évben a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkári pozícióját töltötte be, továbbá tagja volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítását előkészítő munkacsoportnak is.
Az Országgyűlés júniusban több adótörvényt módosított, amelyek közül egyes változások már július 1-jén hatályba lépnek – derül ki a PwC hírleveléből.
Kissé átszabta az IFRS-ekre vonatkozó előírásokat a kedden elfogadott adócsomag és módosultak a fióktelepek szabályai is. Néhány regula már az idén hatályba lép.
Bővül a kiegészítő melléklet és a könyvvizsgálói jelentés tartalma, haladékot kapnak a pénzintézeteknek az IFRS-ekre, sok pontosítás, az idei módosítások gyakorlatban felmerült kérdéseinek rendezése: címszavakban így foglalható össze az adócsomag számviteli részének javasolt módosítása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték