IFRS: sokan szeretnék, de vannak hátráltató tényezők

Megosztás Tetszik

Miképpen gondolkoznak a társaságok az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard) való áttérésről, és annak időzítéséről? Mely tényezőket tartják a legnagyobb kihívásoknak? Friss felmérésében a Deloitte ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

A Deloitte 2017 első negyedévében, közel 70 társaság bevonásával készítette legfrissebb IFRS-felmérését, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett társaságok közel 60 százaléka 5 éven belül átállna az IFRS alapú beszámolásra és adózásra, miközben 9 százalék már áttért. Ezen belül is a megkérdezettek 41 százaléka következő 3 éven belül tervezi az áttérést.

Azon megkérdezett társaságok, amelyek jelenleg még nem terveznek átállni IFRS alapú beszámolásra, a legkomolyabb hátráltató tényezőként azt jelölték meg, hogy a meglévő beszámolási rendszerük jól működik, azon nem kívánnak változtatni. A második leggyakoribb indok az, hogy a vállalkozások inkább megvárják, amíg a cégek nagyobb tömegben áttérnek, hogy a rendelkezésre álló tapasztalat alapján mérlegelhessék az áttérést. Ugyanakkor a szabályozó folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel és a tanácsadókkal az áttért társaságok tapasztalatainak felméréséről és a szabályrendszer esetleges további javításairól. Ennek köszönhetően a tapasztalatok gyorsan terjednek, így nem feltétlenül indokolt azok hiányára alapozni az IFRS áttérés elhalasztását.

„Az áttérést tervező társaságoknál a fő mozgatórugót jelenleg az anyavállalati elvárás és a törvényi kötelezettség jelenti. És ugyan az áttérés az azt megelőző időszakban és az áttérés évében komolyabb erőforrásokat igényelhet, semmiképpen sem szabad megfeledkezni arról, hogy az áttérést követően, miután kialakultak az új könyvviteli és beszámolási folyamatok, jelentősen egyszerűsödhet és gyorsulhat a zárás folyamata és megszűnik a párhuzamos, a számviteli törvénynek és az IFRS-nek megfelelő könyvvezetés szükségessége is” – hangsúlyozta Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi osztályának partnere.

Az áttérés legjelentősebb hátráltató tényezői között a válaszadók továbbá a megfelelő számú, képzett IFRS szakember hiányát jelölték meg. Ez természetesen abból adódik, hogy Magyarországon csupán néhány éve került előtérbe az IFRS áttérés kérdése, így tömegesen csak 2016 során kezdődött meg a pénzügyekben jártas szakemberek IFRS ismeretének elmélyítése. Fontos ugyanakkor látni, hogy a könyvvizsgálói, tanácsadói oldalról érintett nagyobb piaci szereplők – így természetesen a Deloitte is – az elmúlt két évben rendkívül célzottan és tudatosan mélyítette a szakemberei IFRS-ekben való jártasságát: a szakemberek végigkísérték a jogszabályalkotás és -pontosítás folyamatát, és részt vettek az áttérő cégek felkészítésében számviteli és adózási oldalon egyaránt. Így már kialakult az a tanácsadói kör, ami mély gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a témában és mozgósítható az áttérési projektek, kérdések kapcsán.

A felmérésből továbbá kiderült az is, hogy a megkérdezett vállalatok mit tartanak a legfontosabb szakmai kihívásnak az áttéréssel kapcsolatban. A lista élén, nem meglepő módon, az IFRS beszámolóhoz kapcsolódó adózási kérdéseket találjuk.

„Tapasztalataink alapján a kapcsolódó adószabályok újszerűsége és bonyolultsága, valamint az IFRS jelentette sokszínűség miatt e terület a következő évek egyik olyan kérdésköre lesz, amelynél az esetleges adókockázatok elkerülése érdekében fokozottabb figyelem szükséges az adózási-számviteli szakemberek részéről. Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy a tavaly őszi jogszabály-módosítások révén kialakult adózási környezet már egy stabilabb és kiforrottabb szabályozási hátteret képvisel, így az adózási kérdéskör többé nem lehet akadálya az IFRS-re történő áttérésnek” – tette hozzá Veszprémi István.