14 találat a(z) Héa irányelv cimkére

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás Kérdés

Távértékesítés és szolgáltatásnyújtás az EU-ban: az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok Cikk

Korábbi cikkeinkben bemutattuk a távértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését egyszerűsítő és támogató egyablakos rendszereket, mostani írásunkban a platformokra vonatkozó szabályozást tekintjük át.

Javaslatcsomag a héa-szabályok módosításáról, 4. rész. Héa-regisztráció Cikk

Az Európai Bizottság 2022 végén terjesztette elő a HÉA Irányelv módosítására irányuló javaslatcsomagját. A cikksorozat első részében a javaslat előterjesztésének okait vizsgáltuk, majd a következő cikkekben elemeztük az új számlázási, illetve a platformokra vonatkozó szabályokat. Jelen írásban a héa-regisztrációval kapcsolatos rendelkezéseket ismertetjük.

Javaslatcsomag a héa-szabályok módosításáról – ezek a részletek Cikk

Az Európai Bizottság 2022 végén terjesztette elő a HÉA Irányelv (és két tanácsi rendelet) módosítására irányuló javaslatcsomagját. Cikksorozatunkban részletesen elemezzük a javaslatot. Jelen írásban rámutatunk annak okaira, hogy a Bizottság miért tartja szükségesnek az irányelv módosítását, és megnézzük, hogy melyek azok a főbb területek, amelyeket a módosítás érint.

Módosult a héa-irányelv – adókulcsokkal kapcsolatos szabályok Cikk

A Tanács 2022 áprilisában tette közzé 2022/542. irányelvét a 2006/112/EK és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról. A jogszabály a tagállamokra nézve tartalmaz kötelezettségeket – az irányelv rendelkezéseit 2025. január elsejétől kötelesek implementálni saját jogszabályukban. Írásunkban az adókulcsokkal kapcsolatos módosítást mutatjuk be.

Új EB-ítélet az adóalap-meghatározásról Cikk

A közelmúltban egy hazai vonatkozású ügyben (Boehringer) született közösségi bírósági ítélet, melyből két fontos általános következtetés is levonható.

Számlázási szabályok határon átnyúló ügyletek és azok önszámlázása esetén Cikk

A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Három részből álló cikksorozatunkban ezen kérdésekkel foglalkozunk.

Ki a fuvarozási ügy ura? Áfa többszereplős unión belüli értékesítésnél Cikk

Három uniós tagállamban lévő cég közötti ügylet, három eset, amelyek a fuvarszervező személyében térnek el egymástól. Olvasónk áfáról, háromszögügyletről kérdezett, Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Kereskedelmi célú vevői készlet 2020-tól Kérdés

Helyesen értelmezem-e a 2018/1910 számú Tanácsi irányelv a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosítását a vevői készlet tekintetében, ha azt gondolom, hogy 2020 január 1-jétől már a kereskedelmi célú készletekre is alkalmazható lesz a vevői készlet egyszerűsítés? Alkalmazható az egyszerűsítés például egy olyan esetben is, amikor egy magyar szállító úgy egyezik meg egy cseh kiskereskedelmi céggel, hogy az általa Csehországba leszállított áruk a kereskedő cég által történő értékesítésig a szállító tulajdonába maradnak? A magyar szállító a cseh kereskedő központi raktárába szállítja az árut, ahonnan a cseh kereskedő kiszállítja a boltjaiba országszerte és az értékesítéseiről tájékoztatja a magyar vevőt, aki a fogyás alapján időszakonként, például hetente számláz. Helyesen gondolom-e, hogy ebben az esetben 2020-tól nem kell majd bejelentkeznie a magyar szállítónak Csehországba, a szállítással kapcsolatban a magyar szállítónak fel kell tüntetnie a továbbítást a vevői készletnyilvántartásba, és az összesítő jelentésben is adatot kell szolgáltatni a cseh adóalany vevőről és annak adószámáról? A fogyás alapján a szállító a számláját közösségi értékesítésként áfa nélkül állítja majd ki, és ekképp vallja be.

Az uniós áfairányelv 2020-tól alkalmazandó előírásai – példával Cikk

Tavaly év végén fogadta el az Európai Unió Tanácsa a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló irányelv módosítását, amelyet az európai uniós tagállamok 2020. január 1-jétől kötelesek alkalmazni. Jelen cikkben az irányelv legfontosabb szabályait ismertetjük, mely rendelkezéseket minden bizonnyal hamarosan a magyar áfatörvény is be fog építeni.

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozóként földmunkát, mezőgazdasági szolgáltatást, így például szántást, vetést, trágyázást végez mezőgazdasági gazdálkodó szervezet részére. A szolgáltatást igénybe vevő gazdasági társaság a termőföldet magánszemély(ek)től bérli. Kérdésem: a szolgáltató, aki áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg, a gazdasági társaság felé kiállított számlájában köteles/jogosult-e az áfát felszámítani, figyelemmel a 2017. január 1. napjától alkalmazandó, az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások áfakezelésére vonatkozó Héa-irányelvre? Ugyanezen irányelv alapján egy külföldiek vadásztatását szervező gazdasági társaság a vadászatszervezésről mint egyéb sporttevékenységről (TEÁOR 9319) kiállított számlájában jogosult/köteles-e az áfa felszámítására? Köszönettel.

Adóelkerülés a jogalkotó és az adóhatóság közreműködésével? Cikk

Bevallom, kissé értetlenül álltam az utóbbi néhány hétben egy mind gyakrabban megtaláló áfa-értelmezéssel szemben, amely az általános 27 százalékhoz képest egyébként is mérsékelt áfafizetést eredményező árrés- vagy különbözeti adózás helyett nulla forint adófizetésre ösztönöz az alanyi adómentesség alkalmazásával.

Hiteles, sérthetetlen, olvasható – követelmények számlázásnál Cikk

Az uniós és a hazai jogrend is bőven tartalmaz előírásokat a helyes számlázás követelményeiről. Sorozatunk befejező részében elsősorban az elektronikus számlázás követelményeire és módszereire összpontosítunk.

Kell-e félni a fordított áfa bevezetésétől? Cikk

Rövid távon, mondjuk még ez évben vagy akár a jövő évben, semmiképpen nem. Hiába ugyanis a korábbi cikk-cakkok utáni most kinyilvánított kormányzati szándék a sertéságazatot illetően, a fordított adózás bevezetése nem egyszerűen törvényhozói döntés kérdése. Kicsit bonyolultabb, nehézkesebb ennek aprópénzre váltása, mint például manapság az Alaptörvény módosítása. Miről is van szó?