Az Intrum és a GKI elemzése szerint jó esetben az év vége felé várható az inflációs adatok javulása, a forint árfolyamát és a fogyasztói árakat a következő években a költségvetés egyensúlyba hozása érdekében hozott állami intézkedések határozhatják meg. Idén már a cégek közel háromnegyede kényszerült áremelésre, ami a fizetések emelkedése mellett is csökkentette a magyar háztartások fizetőképességét.
Májusban az előző havinál pesszimistábbak lettek a vállalkozók és a lakosság is; a GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent, ami az áprilisi „hurráoptimizmus” után ugyan visszaesés, de továbbra is derűlátó várakozásnak számít – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
2022 első negyedévében tovább javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak. A Covid-válság hatása még kissé érződik, viszont a háború hatásai még nem gyűrűztek be egészen Magyarországra, emiatt idén várhatóan már nem áll vissza a járvány előtti jólét, olvasható az Intrum és a GKI közös elemzésében.
A téves módszertani ismeretekből kiinduló, az érzékelt inflációt a valóssal szembeállító kutatás alapján kritizálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) – írja a nepszava.hu.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza – közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a kutatóintézet az MTI-vel.
Áprilisban a GKI konjunktúraindexe a 2019 tavaszi, vagyis jóval a Covid-válság előtti szintjére ugrott, ezt azóta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel. Kiemelik: minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult, áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
Alig változtak az ingatlanfejlesztő és -közvetítő cégek kilátásai az idei első negyedévben, miközben a lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások – feltehetően az orosz-ukrán háborútól nem függetlenül – romlottak az előző negyedévhez képest, de alig változtak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, derül a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös márciusi felméréséből.
A GKI konjunktúraindexe idén márciusban a tavaly késő tavaszi szintjére esett vissza, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye; az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
A januári emelkedés után februárban hibahatáron belül, de csökkent mínusz 0,5 pontra 0,1 pontról a GKI konjunktúraindexe, amely a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Nagyon pesszimistán tekintenek a magyar gazdaság jövőjére az üzleti szféra szereplői, a fogyasztók viszont bizakodóbbá váltak – derül ki a GKI Gazdaságkutató EU-támogatással készített legfrissebb felméréséből.
A lakossági jövedelmek látványos emelkedése és a gyerekes vagy gyerekeket vállaló családokat célzó állami támogatások erősen ösztönzik a keresleti oldalt, ahol a felpörgő infláció miatt a befektetőkkel is számolni kell; Budapesten a használt lakásoknál 4–5, az újépítésűeknél pedig 7–8 százalékos áremelkedés várható – derül ki a GKI és a Masterplast közös szeptemberi felméréséből.
A harmadik negyedévben ismét emelkedett az otthonfelújítási program támogatási lehetőségei iránti érdeklődés, igaz, a lelkesedés mértéke nem tért vissza az év eleji szintre – derül ki a GKI és a Masterplast közös augusztusi reprezentatív felméréséből.
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások augusztusban is kissé javultak, a fogyasztóiak viszont július után augusztusban is némileg romlottak – közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.
A veszélyhelyzet alatt a kormány három hónap helyett akár öt hónapig is biztosíthatta volna az újonnan munkanélkülivé váló emberek ellátását – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből.
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték