A magyar GDP 2014-ben, a beruházás és a fogyasztás 2017-ben haladta meg a pénzügyi világválság előtti szintet. Az ipar 2015-ben, a kiskereskedelem 2016-ban, az építőipar 2017-ben érte el ezt, a pénzügyi szektor azonban még most is nagyon messze van tőle – írja a 2018/1. részletes összefoglaló jelentésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2017-ben a vártnál gyorsabban, 4%-kal bővült a magyar gazdaság. Ez jóval magasabb az EU 2,6%-os átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem – írja a GKI.
Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése – olvasható a GKI friss elemzésében. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21 százalékos növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a csok-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfát csökkentették 27 százalékról 5 százalékra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a csok feltételrendszerén.
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.
Új történelmi csúcsra került a GKI konjunktúraindexe decemberben, az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
A magyar gazdaság a 2017 szeptemberében jelzett pályán halad. A gazdasági növekedés az EU-támogatások kezdődő dagálya, valamint a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés következtében gyorsul, a 2016. évi 2,2 százalék után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalék lesz. Ez lényegesen meghaladja az EU átlagát, de a régióban az egyik legalacsonyabb, s ebben 2018-ban sem várható érdemi változás – jelzi prognózisában a GKI.
A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1, illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már körülbelül egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak, írja elemzésében a GKI.
A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés. Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az idén a külső és a belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ezek a folyamatok rövidtávon elfogadhatók.
A minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanis az úgynevezett adóoptimalizálók körében – akik vállalkozóként minimálbérre jelentették be magukat – 2 százalékkal, a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóknál 8,5 százalékkal, míg a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál 9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek 2016 decembere és 2017 májusa között – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet MTI-hez eljuttatott májusi lakossági felméréséből.
Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg – írja legfrissebb jelentésében a GKI.
A magyar gazdaság 2017 első negyedévében 4,2 százalékkal, senki által nem várt sebességgel bővült.
Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb havi prognózisában.
Az idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
Februárban – három hónapos emelkedés után – megállt a GKI konjunktúraindexének javulása. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak kismértékben romlottak. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, ennek januárhoz hasonlóan most is a felső részén található.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték