A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint novemberben az üzleti szektor kilátásai alig változtak, míg a fogyasztók kissé borúlátóbb várakozásokat fogalmaztak meg, mint októberben. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe szűk 1 ponttal csökkent, ami hibahatáron belüli változás.
A távmunka alkalmazásának a Covid-19 járvány hazánkban is jelentős lökést adott. A pandémia elmúltával ugyan visszaesés következett be, de az elmúlt két-három évben a home office elterjedtsége a korábbinál jóval magasabb szinten stabilizálódott. 2025 szeptemberében a GKI reprezentatív felmérésének eredménye szerint a munkavállalók 29%-ának van lehetősége otthonról is dolgozni. A közeljövő meghatározó trendje lehet Magyarországon is a fokozatos visszatérés az irodába, de az otthoni munkavégzés szerepe nem tűnik el – olvasható a gki.hu-n.
A felnőtt korú népesség 8,2 százaléka tervez részt venni az Otthon Start programban a következő fél évben, idén szeptember és jövő február között – derül ki a GKI Gazdaságkutató szeptember elején végzett reprezentatív felméréséből, tette közzé az MTI.
2025 eddig eltelt részében a magyarországi üzleti szektor több ágazatában is csaknem folyamatosan és érezhetően gyengültek az áremelési szándékok. 2025 júniusára ezek a várakozások nyolc havi mélypontjukra estek. Ugyanakkor az áremelési törekvések – az építőipar kivételével – minden szektorban saját hosszú távú átlaguk közelében maradtak. Azaz a várakozások szerint az infláció rövid távon továbbra is tartja magát, írja elemzésében a GKI.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest. A cégek foglalkoztatási hajlandósága nem változott az előző felméréshez képest, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás viszont lényegesen csökkent. Emellett romlott a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése.
A NAV adatai szerint 2023-ban a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 375 ezerről 356 ezerre, mintegy 5 százalékkal csökkent. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2650 milliárd forint volt, ami 13 százalékos növekedés 2022-höz viszonyítva. Ez az összeg azonban a 17,5 százalékos inflációval korrigálva már reálértéken csökkent, így elmondható, hogy 2023-ban nem csak a munka, de a tőkejövedelmek is reálcsökkenést mutattak. Az egy tőkésre jutó átlagos nettó tőkejövedelem így kb. 7,4 millió forint volt, míg egy lakosra vetítve ez az arány 267 ezer forintot jelent – írja elemzésében a GKI.
Az Intrum legfrissebb jelentése alapján stagnál az Intrum fizetőképességi index (IFI), amely a közelmúlt gazdasági helyzetét tekintve kedvező jelnek számít. Ugyanakkor a lakossági kamatkiadások tizennégyéves csúcsot értek el, ez elsősorban az elmúlt évek magas inflációjának és a jegybanki alapkamat-növekménynek köszönhető. Az alacsony jövedelmű háztartások nehezebben kezelik a megnövekedett költségeket, míg a magasabb jövedelműek a kamatbevételekből profitálnak, ezáltal tovább mélyítve a jövedelmi különbségeket.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint júniusban az üzleti szféra derűlátóbbá vált, de a lakossági kilátások nem változtak érdemben májushoz képest. A GKI konjunktúraindexe 2 ponttal emelkedett. A cégek foglalkoztatási szándékai nem sokat változtak, áremelési tervei – a májusi jelentős esés után – kissé emelkedtek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott az előző hónaphoz képest, olvasható a GKI honlapján.
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest. A GKI nem változtatott a 2024-re 2–2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette. A decemberben gondoltnál magasabb (5 százalék) a várt államháztartási hiány, s kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5 százalék körüli). A gazdaságpolitikában ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére kerül. Ettől a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását, olvasható a GKI Gazdaságkutató honlapján megjelent elemzésben.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint márciusban az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal tudott emelkedni. A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei valamelyest enyhültek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott az előző hónaphoz képest, olvasható a GKI honlapján.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest – írja elemzésében dr. Karsai Gábor és Petz Raymund a gki.hu-n.
Októberben a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, mg az üzleti kilátások valamelyest romlottak a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint. A GKI konjunktúraindexének értéke nem változott szeptemberhez képest. A cégek viszonylag kedvező foglalkoztatásra és árakra vonatkozó várakozásai sem módosultak érdemben az előző hónaphoz képest.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint augusztusban érezhetően javultak a magyar lakossági és üzleti várakozások, így a GKI konjunktúraindexe öthavi csúcsára jutott fel. Az év nyolcadik hónapjában a cégek viszonylag kedvező foglalkoztatási és áremelési szándékai érdemben nem változtak júliushoz képest, olvasható a GKI honlapján közzétett elemzésben.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. közzétette a 2023. márciusi előrejelzésének összefoglalóját, mely szerint 2023-ban éves átlagban 19 százalékos infláció, 400 forintos euró, valamint az irányadó és az alapkamat év végi összeérése várható.
Átlagosan havi 26 ezer forintos költségemelkedésre számítanak a válaszadók a rezsicsökkentési szabályok módosítása miatt, a legkisebb jövedelmű háztartások kiadásai több mint harmadával növekedhetnek, derült ki az Intrum felméréséből. A magyar háztartások háromnegyede ki tudja gazdálkodni az áremelés miatti plusz kiadást, de 161 ezer háztartást közvetlenül fenyeget a fizetésképtelenség.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték