A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1, illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már körülbelül egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak, írja elemzésében a GKI.
A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés. Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az idén a külső és a belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ezek a folyamatok rövidtávon elfogadhatók.
A minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanis az úgynevezett adóoptimalizálók körében – akik vállalkozóként minimálbérre jelentették be magukat – 2 százalékkal, a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóknál 8,5 százalékkal, míg a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál 9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek 2016 decembere és 2017 májusa között – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet MTI-hez eljuttatott májusi lakossági felméréséből.
Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg – írja legfrissebb jelentésében a GKI.
A magyar gazdaság 2017 első negyedévében 4,2 százalékkal, senki által nem várt sebességgel bővült.
Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb havi prognózisában.
Az idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
Februárban – három hónapos emelkedés után – megállt a GKI konjunktúraindexének javulása. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak kismértékben romlottak. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, ennek januárhoz hasonlóan most is a felső részén található.
2017 januárjában immár harmadik hónapja javult a GKI konjunktúraindexe, mely ezzel megközelítette egy évvel ezelőtti értékét – közölte a gazdaságkutató.
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest lassú, bár az első félévhez képest gyorsulás valószínű. A GKI nem változtat 2 százalékos növekedési előrejelzésén. A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt.
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű – írja legfrissebb prognózisában a GKI.
Augusztusban – a jelentős júliusi emelkedés után - a GKI konjunktúraindexe érezhetően csökkent (-3,9-re), s ezzel visszatért idei mélypontjára.
Nyolc százalékkal többen vennének vagy építenének biztosan lakást a következő egy évben a három hónappal ezelőttihez képest, és az ezt valószínűsítők köre is 4 százalékkal nőtt – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felméréséből.
A tavalyi 2,9%-nál érzékelhetően lassabb idei növekedés előre látható volt az EU-támogatások – emiatt az állami beruházások – apálya miatt. A fékeződés azonban váratlanul látványossá sikeredik, mert erőteljesen kidomborodik a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték