Októberben a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, mg az üzleti kilátások valamelyest romlottak a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint. A GKI konjunktúraindexének értéke nem változott szeptemberhez képest. A cégek viszonylag kedvező foglalkoztatásra és árakra vonatkozó várakozásai sem módosultak érdemben az előző hónaphoz képest.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint augusztusban érezhetően javultak a magyar lakossági és üzleti várakozások, így a GKI konjunktúraindexe öthavi csúcsára jutott fel. Az év nyolcadik hónapjában a cégek viszonylag kedvező foglalkoztatási és áremelési szándékai érdemben nem változtak júliushoz képest, olvasható a GKI honlapján közzétett elemzésben.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. közzétette a 2023. márciusi előrejelzésének összefoglalóját, mely szerint 2023-ban éves átlagban 19 százalékos infláció, 400 forintos euró, valamint az irányadó és az alapkamat év végi összeérése várható.
Átlagosan havi 26 ezer forintos költségemelkedésre számítanak a válaszadók a rezsicsökkentési szabályok módosítása miatt, a legkisebb jövedelmű háztartások kiadásai több mint harmadával növekedhetnek, derült ki az Intrum felméréséből. A magyar háztartások háromnegyede ki tudja gazdálkodni az áremelés miatti plusz kiadást, de 161 ezer háztartást közvetlenül fenyeget a fizetésképtelenség.
Az ingatlanos cégek áremelkedési várakozásai kissé gyengültek, a fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre; a használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet – derül ki a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös júniusi felméréséből.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) konjunktúraindexe május után júniusban is 5 ponttal, 15 havi mélypontjára csökkent. A GKI által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint júniusban az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest. Az emberek legutóbb a Covid-járvány kirobbanásakor voltak a mostaninál pesszimistábbak, olvasható a GKI oldalán.
Az Intrum és a GKI elemzése szerint jó esetben az év vége felé várható az inflációs adatok javulása, a forint árfolyamát és a fogyasztói árakat a következő években a költségvetés egyensúlyba hozása érdekében hozott állami intézkedések határozhatják meg. Idén már a cégek közel háromnegyede kényszerült áremelésre, ami a fizetések emelkedése mellett is csökkentette a magyar háztartások fizetőképességét.
Májusban az előző havinál pesszimistábbak lettek a vállalkozók és a lakosság is; a GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent, ami az áprilisi „hurráoptimizmus” után ugyan visszaesés, de továbbra is derűlátó várakozásnak számít – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
2022 első negyedévében tovább javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak. A Covid-válság hatása még kissé érződik, viszont a háború hatásai még nem gyűrűztek be egészen Magyarországra, emiatt idén várhatóan már nem áll vissza a járvány előtti jólét, olvasható az Intrum és a GKI közös elemzésében.
A téves módszertani ismeretekből kiinduló, az érzékelt inflációt a valóssal szembeállító kutatás alapján kritizálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációmérését a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) – írja a nepszava.hu.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal, ami részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza – közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a kutatóintézet az MTI-vel.
Áprilisban a GKI konjunktúraindexe a 2019 tavaszi, vagyis jóval a Covid-válság előtti szintjére ugrott, ezt azóta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel. Kiemelik: minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult, áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
Alig változtak az ingatlanfejlesztő és -közvetítő cégek kilátásai az idei első negyedévben, miközben a lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások – feltehetően az orosz-ukrán háborútól nem függetlenül – romlottak az előző negyedévhez képest, de alig változtak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, derül a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös márciusi felméréséből.
A GKI konjunktúraindexe idén márciusban a tavaly késő tavaszi szintjére esett vissza, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye; az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem – közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
A januári emelkedés után februárban hibahatáron belül, de csökkent mínusz 0,5 pontra 0,1 pontról a GKI konjunktúraindexe, amely a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték