Drágulás és keresetemelkedés: mást érzékelnek az emberek, mint amit a statisztika mutat

Megosztás Tetszik

Annak ellenére, hogy a reáljövedelmek bővülése évente átlagosan 4,2 százalékot tett ki az elmúlt hat évben, a háztartások háromnegyede nem érzi pénzügyi helyzete javulását, amit a GKI gazdaságkutató a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár-, illetve jövedelememelkedés eltérésével, valamint a magyar társadalom erősödő differenciálódásával magyaráz.

A GKI felmérésében megjegyzi, hogy a 2014-2019 közötti időszakban a nominális keresetek több mint 60 százalékkal, a reálkeresetek csaknem 50 százalékkal nőttek. Az emelkedés részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető. A nyugdíjasoknál  az aktív keresőkhöz képest jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.

A KSH jövedelemstatisztikája szerint a háztartások jövedelme a vizsgált hat évben összesen 28 százalékkal emelkedett, vagyis a kereseteknél sokkal kisebb mértékben. Összességében azonban ez az évi 4,2 százalékos reáljövedelem növekedés is imponáló, ha nem is kiugró a Visegrádi országcsoporton belül, vagy akár Romániához viszonyítva. Mint írták, mindezek alapján az lenne várható, hogy a háztartások túlnyomó többsége javuló anyagi helyzetben legyen, különös tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás szintje is rekordokat dönt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. havi ezer fős, reprezentatív lakossági felmérésének adatai alapján azonban az emberek jelentős része ezt nem érzi. Az elmúlt években a megkérdezett háztartásoknak csak 15-25 százaléka érezte úgy, hogy az előző évhez képest jelentősen vagy kisebb mértékben javult a pénzügyi helyzete. A háztartások háromnegyede az elmúlt hat évben rendre változatlannak vélte pénzügyi helyzetét.

A szakértők szerint a lakosság a 3 százalék alatti mértékben bővülő reáljövedelem-növekedést nem igazán érzékeli. Mivel az elmúlt években ennél több mint 1 százalékponttal gyorsabban emelkedtek a reáljövedelmek, a válaszok ilyen megoszlását meglepőnek nevezi a GKI.

Megjegyzik, hogy ebben szerepe lehet a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár-, illetve jövedelememelkedés eltérésének, és magyarázatot jelent a magyar társadalom erősödő differenciálódása is, ami a középrétegek statisztika által sugalltnál kisebb gyarapodására utal, emiatt a közérzetük ennél is kisebb javulását okozza.