hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Drágulás és keresetemelkedés: mást érzékelnek az emberek, mint amit a statisztika mutat

  • MTI

Annak ellenére, hogy a reáljövedelmek bővülése évente átlagosan 4,2 százalékot tett ki az elmúlt hat évben, a háztartások háromnegyede nem érzi pénzügyi helyzete javulását, amit a GKI gazdaságkutató a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár-, illetve jövedelememelkedés eltérésével, valamint a magyar társadalom erősödő differenciálódásával magyaráz.

A GKI felmérésében megjegyzi, hogy a 2014-2019 közötti időszakban a nominális keresetek több mint 60 százalékkal, a reálkeresetek csaknem 50 százalékkal nőttek. Az emelkedés részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető. A nyugdíjasoknál  az aktív keresőkhöz képest jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.

A KSH jövedelemstatisztikája szerint a háztartások jövedelme a vizsgált hat évben összesen 28 százalékkal emelkedett, vagyis a kereseteknél sokkal kisebb mértékben. Összességében azonban ez az évi 4,2 százalékos reáljövedelem növekedés is imponáló, ha nem is kiugró a Visegrádi országcsoporton belül, vagy akár Romániához viszonyítva. Mint írták, mindezek alapján az lenne várható, hogy a háztartások túlnyomó többsége javuló anyagi helyzetben legyen, különös tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás szintje is rekordokat dönt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. havi ezer fős, reprezentatív lakossági felmérésének adatai alapján azonban az emberek jelentős része ezt nem érzi. Az elmúlt években a megkérdezett háztartásoknak csak 15-25 százaléka érezte úgy, hogy az előző évhez képest jelentősen vagy kisebb mértékben javult a pénzügyi helyzete. A háztartások háromnegyede az elmúlt hat évben rendre változatlannak vélte pénzügyi helyzetét.

A szakértők szerint a lakosság a 3 százalék alatti mértékben bővülő reáljövedelem-növekedést nem igazán érzékeli. Mivel az elmúlt években ennél több mint 1 százalékponttal gyorsabban emelkedtek a reáljövedelmek, a válaszok ilyen megoszlását meglepőnek nevezi a GKI.

Megjegyzik, hogy ebben szerepe lehet a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár-, illetve jövedelememelkedés eltérésének, és magyarázatot jelent a magyar társadalom erősödő differenciálódása is, ami a középrétegek statisztika által sugalltnál kisebb gyarapodására utal, emiatt a közérzetük ennél is kisebb javulását okozza.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalékelőleg osztalékká válása utáni szocho

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Iparűzési adó őcsg-tagoknak

Szipszer Tamás

adószakértő

FOSZK hallgató szochokedvezmény-lehívás

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink