Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett, az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként, a fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Jelentősen emelte több makrogazdasági mutatóra vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató márciusi előrejelzéséhez képest az első negyedéves robusztus GDP-növekedés hatására.
Pesszimistábbak lettek az ipari, építőipari cégek; kétéves mélypontjára esett áprilisban a GKI konjunktúraindexe.
A harmadik negyedévi 4,8%-os, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte (4,5%-ra) GDP-előrejelzését. Ugyanakkor fenntartja 2019-ben 3,2%-ra történő lassulást feltételező várakozását. Ennek oka, hogy az EU-transzferek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb, s érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása. Idén az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat.
Októberben a júliusi történelmi csúcsát követő augusztus-szeptemberi esés után kissé emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások javulásának köszönhető, a fogyasztói bizalmi index ugyanis némileg csökkent.
A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb, MTI-nek küldött reprezentatív kutatásából.
A lakásvásárlásra, építésre vonatkozó lakossági kilátások 2008 elején voltak utoljára olyan derűlátóak, mint most, ugyanis azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót 25 százalékpontos, a valószínű szándékúak körében pedig 43 százalékpontos növekedés következett be az előző negyedévhez képest – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérésében.
AA magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült, ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel vélhetően jelenlegi konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott – közölte legfrissebb előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható. A GKI azonban a vártnál kedvezőbb első negyedévi adatok alapján 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 4 százalékról 4,5 százalékra fogyasztási előrejelzését. Az olaj világpiaci árának emelkedése miatt 3 százalékra emelte inflációs prognózisát, s a gazdaságpolitika hangsúlyváltása alapján 2,2 százalékra mérsékelte a várható GDP-arányos államháztartási hiányt. Bár az eddigi élénkítő helyett egyensúlyközpontú gazdaságpolitika meghirdetése egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva történt, a váltásban legalább ekkora szerepe lehet az EU markáns, így a középtávú költségvetési céltól való magyar távolodást érintő kritikáinak – vélekednek a GKI elemzői.
Az első két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a gazdasági növekedés 2018-ban még megközelítheti a 4 százalékot, az év során azonban főleg az építőiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis miatt lassulás várható – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.
A magyar GDP 2014-ben, a beruházás és a fogyasztás 2017-ben haladta meg a pénzügyi világválság előtti szintet. Az ipar 2015-ben, a kiskereskedelem 2016-ban, az építőipar 2017-ben érte el ezt, a pénzügyi szektor azonban még most is nagyon messze van tőle – írja a 2018/1. részletes összefoglaló jelentésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2017-ben a vártnál gyorsabban, 4%-kal bővült a magyar gazdaság. Ez jóval magasabb az EU 2,6%-os átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem – írja a GKI.
Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése – olvasható a GKI friss elemzésében. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21 százalékos növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a csok-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfát csökkentették 27 százalékról 5 százalékra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a csok feltételrendszerén.
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték