43 találat a(z) GKI Gazdaságkutató Zrt. cimkére
Az élelmiszerárak emelkedése, és ami mögötte van
Cikk
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek – különösen a tej és a tojás – árának emelkedése, amely a lakosság széles rétegeit érinti. A magas élelmiszerárak kialakulása összetett folyamat, amelyet számos belföldi és nemzetközi tényező befolyásol. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árakat befolyásoló intézkedések – például az ársapkák – hatékonysága kérdéses lehet, hiszen ezek egyes termékek esetében hiányt eredményeznek, miközben a piaci szereplők más területeken próbálják ellensúlyozni a kieső bevételeiket, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
2025-re ilyen béremelésekkel számolnak a cégek
Cikk
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A kérdőívet 1408 cég töltötte ki, ebből 1321 adott választ a bérekre vonatkozó kérdésre. A megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6 százalékkal (létszámmal súlyozva 6,3 százalékkal) tervezik emelni a béreket idén, ami 4,5 százalék körüli várható infláció mellett 2 százalékos átlagos reálbér-növekedést jelent ebben a körben, olvasható a GKI honlapján megjelent elemzésben.
A magyarországi cégek export árbevételének 80 százaléka külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik
Cikk
A kormány 2025-ös „repülőrajtjához” szükség lenne az export felfutására (a kivitel a GDP 77,4 százaléka, míg a nettó export a GDP 6,8 százaléka). Mindezt olyan körülmények között, amikor a nemzetközi kereskedelem lassul, és a látóhatáron már látszanak a „Trumpizmus” első jelei (pl. vámemelések). A hazai tulajdonú exportáló vállalkozások, jellemzően mikro- és kisvállalatok (nagyvállalat alig van közöttük [1 százalék]). A GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében az export árbevétel alapján vizsgálta meg a hazai vállalkozásokat.
Az ingatlanpiaci program nem tolja meg a kormány által tervezett „repülőrajtot”
Cikk
A 2024-es várhatóan 0,6 százalékos GDP-növekedést látva a kormány az új gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozásához kezdett, ami a 2025-ös „repülőrajtot” hivatott beindítani. A 21 pontot tartalmazó terv 10 pontja kötődik közvetlenül vagy közvetve az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
Borúlátóbbak a magyarok novemberben
Cikk
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint novemberben az üzleti szféra és a fogyasztók is valamelyest pesszimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe a július–októberi időszakban apró lépésekkel csökkent, s a novemberi 3 pontos visszaeséssel e mutató 13 havi mélypontjára esett. A cégek foglalkoztatási tervei nem változtak érdemben, a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága viszont lényegesen romlott az előző hónaphoz képest. Az üzleti szféra áremelési tervei és a lakosság inflációs várakozásai is számottevő növekedést mutatnak, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
Új lakások építése: visszafogottabb számok a kormány terveiben
Cikk
A kormány gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos pontja a lakásépítési számok megemelése. Ezt a célt ugyan már korábban is közvetetten (a CSOK-on, majd a babaváró hitelen keresztül) nagy összegű támogatásokkal szándékozott ösztönözni a kormány, a kimondott „tervszámokban” nagy változások történtek az utóbbi években. A miniszterelnök 2021-ben még évi 40 ezer lakás építését tartotta kívánatosnak (ez a szocialista kormányok idején, 2003-2005 között valósult meg utoljára). Ehhez viszonyítva a nemzetgazdasági miniszter évi 25 ezer új lakásról szóló terve már jóval visszafogottabb, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.
Fenntartható a mostani nyugdíjrendszer?
Cikk
A hosszú távú demográfiai folyamatok nemcsak az aktív korú népességre vannak hatással, hanem a majdani nyugdíjasokra is. Jelenleg Magyarországon 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas van, s ez szám a következő években nagy mértékben nőni fog. Hogyan hat ez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára? Ezt vizsgálja honlapján megjelent elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A lakosság inflációs várakozása 18 havi csúcsára emelkedett szeptemberben
Cikk
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is csak nagyon enyhén romlottak augusztushoz képest. Így a GKI konjunktúraindexének értéke a statisztikai hibahatáron csökkent. Sem a cégek foglalkoztatási tervei, sem a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott. Az üzleti szféra áremelési tervei szerényen csökkentek, ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása 18 havi csúcsára emelkedett, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
Lecsúsztunk a dobogóról: infláció terén negyedikek vagyunk az EU-ban
Cikk
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió éves fogyasztói árindexe 2024 augusztusában 2,4 százalék volt és így érezhetően csökkent a júliusi 2,8 százalék értékhez képest. Tavaly augusztusban az éves árindex még 5,9 százalék volt az EU-ban. Az euróövezetben az inflációs ráta 2,2 százalék volt augusztusban, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke, olvashat a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésben.
Augusztusban az üzleti szféra kilátásai júliushoz képest csak picit romlottak, de a lakosság kissé optimistább lett
Cikk
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint augusztusban az üzleti szféra kilátásai júliushoz képest csak hibahatáron belül romlottak, de a lakosság kissé optimistább lett. Így a GKI konjunktúraindexének értéke lényegében nem változott júliushoz képest. A cégek foglalkoztatási szándékai enyhén romlottak, áremelési tervei viszont nem változtak érdemben. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága határozottan csökkent az előző hónaphoz képest, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésben.
Idén globálisan gazdasági fellendülés várható, hazánknak azonban ez nem feltétlenül jelenti a nehézségek végét
Cikk
Magyarország gazdasági elszigetelődése és a költségvetési hiány miatt hozott intézkedések a befektetéseknek kedvezőtlen piaci helyzetet teremtenek. Bár az Intrum index növekedett az elmúlt negyedévben, az állami intézkedések közvetetten negatívan befolyásolják a háztartások fizetőképességét. Emellett a GDP-növekedés elmaradt a várttól az ipar gyengélkedése miatt.
GKI: az egy főre jutó GDP változása 20 év távlatában
Cikk
2004. május 1-jén tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján az egy főre jutó GDP változásának mutatója segítségével járja körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt.
A lakossági és az üzleti várakozások sem változtak érdemben áprilisban
Cikk
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban a vállalkozói szféra és a lakosság kilátásai sem változtak érdemben áprilishoz képest. A GKI konjunktúraindexe hibahatáron belül csökkent. A cégek foglalkoztatási szándékai csak nagyon enyhén javultak, áremelési tervei pedig viszont érezhetően csökkentek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága valamelyest romlott az előző hónaphoz képest, olvasható a GKI honlapján.
Ez a GKI legfrissebb előrejelzése 2023-ra
Cikk
A magyar gazdaságban az idei második negyedévben már negyedik negyedéve tartott a recesszió, ez az EU-ban Magyarországon kívül csak Észtországban következett be. A második negyedévben az EU-ban a magyar visszaesés volt a harmadik legjelentősebb (Észtország és Svédország után). A GKI várakozása szerint az idei harmadik negyedévben már véget érhet az előző negyedévhez viszonyított visszaesés, az előző év azonos időszakához képest azonban csak a negyedik negyedévben valószínű növekedés, olvasható a GKI Gazdaságkutató elemzésében.
Van fény az alagút végén – a lakossági és az üzleti várakozások is ezt tükrözik
Cikk
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeinek összefoglaló mutatója, a konjunktúraindex, a júniusi jelentős csökkenés után, júliusban érezhetően emelkedett, s ezzel visszatért az áprilisi szintre. Az üzleti és a fogyasztói kilátások is javultak. Júliusban a foglalkoztatási várakozás enyhén élénkült, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött júniushoz képest. A cégek áremelési törekvése alig változott egy hónap alatt, a fogyasztók inflációs várakozása enyhén emelkedett, olvasható a GKI honlapján megjelent elemzésben.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
