Lecsúsztunk a dobogóról: infláció terén negyedikek vagyunk az EU-ban

Megosztás Tetszik

Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió éves fogyasztói árindexe 2024 augusztusában 2,4 százalék volt és így érezhetően csökkent a júliusi 2,8 százalék értékhez képest. Tavaly augusztusban az éves árindex még 5,9 százalék volt az EU-ban. Az euróövezetben az inflációs ráta 2,2 százalék volt augusztusban, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke, olvashat a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésben.

2024 augusztusában az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá (+1,9 százalékpont), amit az élelmiszer, alkohol és dohánytermékek (+0,5 százalékpont), valamint a nem energiaipari iparcikk termékkör (+0,1 százalékpont) követett. Az energiaárak csökkentek, ami 0,3 százalékponttal mérsékelte az indexet.

A legmagasabb éves inflációs rátákat augusztusban Romániában (5,3 százalék), Belgiumban (4,3 százalék), Lengyelországban (4,0 százalék) és Magyarországon (3,4 százalék) regisztrálták, azaz az EU-ban Magyarországon volt a negyedik legmagasabb infláció a múlt hónapban. Különösen szembetűnő a javulás az egy évvel előtti értékhez képest, ugyanis 2023 augusztusában még toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az infláció (14,2 százalék), jócskán megelőzve a második Csehországot (10,1 százalék) és a harmadik Szlovákiát (9,6 százalék). Ez utóbbi országok ugyanakkor – a magas bázisértékeknek és az infláció mérséklésére törekvő sikeres gazdaságpolitikának is köszönhetően – az elmúlt félév átlagában már bőven 3 százalék alatt tudták tartani a drágulás mértékét, szemben Magyarország március-augusztusi átlagos 3,7 százalékos rátájával.

Nemzetközi összehasonlításban jól látható, hogy hazánk fogyasztói árindexe 2022. nyár végétől tér el jelentősen a többi ország árindexétől, akkor, amikor a különadókat megemelték, illetve amikor új adókkal sarcolták a magyar vállalkozókat. Ez önmagában 8–9 százalékponttal emelte a hazai árindexet (miközben a különadók esetében hivatkozott energiaár-robbanás csak kis részben jelent meg a hazai árakban, szemben a vizsgált államokkal, vagyis ez eltérés még a jelzettnél is nagyobb).

A különadók nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az élelmiszerek árindexe is csúcsot döntött. Itt az elválás a régiótól már a Covid-járvány idején elkezdődött, de a nagy ugrás 2022 áprilisától vált látványossá. Beszédes, hogy míg 2024 augusztusában az élelmiszer-infláció Csehországban 14 százalék, Ausztriában 16 százalék volt 2022 áprilisához képest, addig nálunk 35 százalék. Ez arra utal, hogy a Kormány árleszorító intézkedései nem voltak túlságosan sikeresek, s a mostani, alacsonyabb áremelkedés is elsősorban a nemzetközi folyamatoknak köszönhető, nem pedig a kormányzati beavatkozásoknak.