Új lakások építése: visszafogottabb számok a kormány terveiben

Megosztás Tetszik

A kormány gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos pontja a lakásépítési számok megemelése. Ezt a célt ugyan már korábban is közvetetten (a CSOK-on, majd a babaváró hitelen keresztül) nagy összegű támogatásokkal szándékozott ösztönözni a kormány, a kimondott „tervszámokban” nagy változások történtek az utóbbi években. A miniszterelnök 2021-ben még évi 40 ezer lakás építését tartotta kívánatosnak (ez a szocialista kormányok idején, 2003-2005 között valósult meg utoljára). Ehhez viszonyítva a nemzetgazdasági miniszter évi 25 ezer új lakásról szóló terve már jóval visszafogottabb, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent elemzésében.

Ezt a kormányzati célt érdemes összevetni a korábban épített lakások számával. 2002 és 2004 közötti időszak növekedését követően 2015-ig szinte folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, amiben közrejátszott a 2008-as pénzügyi válság is. 2015-től a globális konjunktúra és a CSOK hatására növekedni kezdett az újonnan épített lakások száma, ami a Covid-válságot követően esett vissza (a vissza nem térítendő lakásvásárlási támogatások, a hitelkedvezmények dacára). Míg a 2002 és 2010 közötti átlagosan 34 600 lakást adtak át, addig 2010 után évi 15 200 lakás épült, ezen belül az utóbbi 5 évi 21 700. Így „mindössze” 15 százalékos növekedést kellene elérni a cél teljesítéséhez. A további növekedési lehetőség korlátja lehet azonban a már most is nagy lakossági ingatlan hitelállomány és a magas építési költségek, emelik ki a GKI Gazdaságkutató szakértői.

A kormány lakásépítési kritikája a fővárosi önkormányzat felé, miszerint az elmúlt 5 évben nem épültek önkormányzati lakások, valójában szinte minden önkormányzatra elmondható az elmúlt 15 évben. 2010 és 2023 között évi 101 (!) önkormányzati lakás épült országszerte, amelynek 34 százaléka a fővárosban épült. Ez egyrészről ellentmond a kormány kritikájának, hiszen Budapesten a település népességarányánál nagyobb százalékban épültek önkormányzati lakások, másrészről az önkormányzatok forráshiányának példái, hiszen a kivéreztetett önkormányzatok láthatóan nem képesek ilyen beruházásokat finanszírozni.

Összefoglalva elmondható, hogy a 2010-es években jóval kevesebb lakás épült, mint az azt megelőző időszakban, amin a 2020-as évekre sikerült valamelyest javítani. A kormány tervei azonban nem a 2000-es évekbeli számokat, hanem az elmúlt öt év átlagánál 15 százalékkal magasabb szintet célozzák meg. A fővárosi önkormányzat felé tett kritikát cáfolja, hogy népességarányánál nagyobb százalékban épült Budapesten önkormányzati lakás, mint az ország többi pontján. Az újonnan épült önkormányzati lakások alacsony számának oka az önkormányzatok forráshiánya, amit az iparűzési adó egy részének tervezett elvonása tovább súlyosbít – írják.