Hogyan értelmezi a magyar adóhatóság az Európai Bíróság döntését? Mire számíthatnak az áfa-levonási jog gyakorlásakor az adózók? Cikkünkben szó esik többek között arról, mi vár az adóalanyokra a jövőben, s arról is, mire lehet számítani az adóellenőrzés során.
Az elmúlt években az adólevonás jogszerűségének megítélése körében kialakult hazai (hatósági és bírói) joggyakorlat mind időben, mind térben meglehetősen heterogén képet mutatott azon ügyletek kapcsán, melyek közeli, vagy távolabbi környezetében valamilyen adókijátszási elem volt tetten érhető.
Két meghatározó magyar ügyben is döntött az Európai Bíróság. A LeitnerLeitner szakértői a történeteket és a döntéseket értelmezik.
Magyarországnak a Franklin Templeton Investments egyik cégével lett adóvitája, a per már az Európai Bíróság előtt van. A Templeton jó esélyekkel indul, és ha nyer, több más cég is pénzt követelhet Magyarországtól.
Megérkezett az Európai Bíróságra a magyarországi válságadókkal kapcsolatos első ügy - közölte csütörtökön a luxembourgi székhelyű igazságszolgáltatási fórum sajtószolgálata.
Az Európai Bíróság egy újabb Magyarországot érintő ügyben tartott tárgyalást. A pert a magyar állam kezdeményezte az Európai Bizottsággal szemben, mert a Bizottság kifogásolta, hogy hazánk az EU-alapokból kapott egyes támogatások elszámolásakor az áfát is az érvényesíthető kiadások közé sorolja. A tét jelentős összegre is rúghat, melyet pervesztesség esetén a központi költségvetésből kell majd kigazdálkodni.
Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert "a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat". A Bizottság egyelőre nem kéri semmiféle bírság kiszabását Magyarország ellen - jelentették be csütörtökön Brüsszelben.
Az Európai Unió Bírósága a C-274/10. számú ügyben hozott, 2011.
Az Európai Bíróság ítélete alapján visszajáró általános forgalmi adót külön kérelemre október 20-ig lehet visszaigényelni, de ez megtehető a rendes áfa-bevallásban is.
A kényszerű költségvetési kiigazítás, az idei és jövő évi adótörvény-változások, de még egy európai bírósági ítélet is egy halom pluszmunkát ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), amelyre a Nemzetgazdasági Minisztérium hű fegyverhordozójaként tekint.
Annak tudatában jelentették be végtörlesztési lehetőséget, hogy az borítékolhatóan jogellenes.
A kormány még az idei évben visszafizetné azt a 250 milliárd forintnyi áfa-visszatérítési tételt, amelyet az Európai Bíróság július 28-i határozata nyomán köteles teljesíteni - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az Európai Bíróság döntését követően rögtön megindult a találgatás: mekkora a költségvetési kihatása a döntésnek, melyik évre hat és mikortól? Felesleges találgatni!. Áfa- visszaigénylés esetén ugyanis az áfa- bevallásban meg kell adni a „85. Pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összege”-t.
Az Európai Bíróság 2011. július 28-ai ítélete szerint a magyar áfa szabályozás ellentétes az áfa-irányelv rendelkezéseivel. Megnövekvő visszaigénylésekre számíthat a költségvetés.
Meddig terjed egy ügyletben a vevő felelőssége, miként kell eljárnia kellő gondossággal, megilleti-e az adólevonás joga, ha egy "körhinta"-jellegű adókijátszási ügyeltbe keveredett, miként döntött az Európai Bíróság, s milyen érvei vannak a NAV-nak? Cikkünk egy konkrét példán keresztül mutatja be a problémát, annak tanúságait, és egy bírósági döntés következményeit.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték