Áfa-levonási jog: hogyan reagál az adóhatóság?

Megosztás Tetszik

Hogyan értelmezi a magyar adóhatóság az Európai Bíróság döntését? Mire számíthatnak az áfa-levonási jog gyakorlásakor az adózók? Cikkünkben szó esik többek között arról, mi vár az adóalanyokra a jövőben, s arról is, mire lehet számítani az adóellenőrzés során.

Az áfa-levonási jog érvényesíthetőségéről szóló cikksorozatunk első részében szó esett a közösségi jog Európai Bíróság általi értelmezéséről és a megszorítóan értelmező Kúriáról is - konkrét példák bemutatásán keresztül. Most az adóhatósági reakció bemutatásával folytatjuk.

A kiváró adóhatóság

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal első hivatalos reakciója a Mahagében Kft./Dávid Péter ügy ítélethirdetése után 7 nappal kelt, melyben a hivatal hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság ítéletében kizárólag az uniós jogot értelmezte, melyet majd a magyar bíróságok vonatkoztatnak a tárgyi ügyekre. A kérdéseket feltevő, az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező törvényszékek (pécsi, szolnoki) vonatkoztattak is, melynek kapcsán velős összegzésként elmondható, hogy az adóhatósági határozatokat az elsőfokú határozatokra is kiterjedően, új eljárás elrendelése nélkül hatályon kívül helyezték. A teljességhez hozzátartozik, hogy a Tóth Gábor ügyben kezdeményező Kúria határozatában új eljárás lefolytatását rendelte el. Hivatkozásként ennek kapcsán előadta, hogy „nem kerülhet sor arra, hogy a bíróság (értsd itt Kúria – a szerző) fogalmazza meg a keresettel támadott határozat törvényi rendelkezéseknek megfelelő indokait, mivel ebben az esetben a bíróság a törvényességi felülvizsgálat helyett átvenné a közigazgatási szerv hatáskörét, döntési jogosultságát…”.