Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság az Európai Bíróságon, az Erzsébet-utalvánnyal és a SZÉP kártyával kapcsolatban – írja a pénzcentrum.hu.
Április 10-én hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt. Korábban kiszivárgott hírek szerint a bíróság „elmeszeli” a jelenlegi magyar szabályozást, vagyis az adómentes státus egyáltalán nem lesz fenntartható, illetve a mostani szabályozást jelentősen át kell majd alakítani –írja az agrárszektor.hu.
Az Európai Bíróság szerint uniós jogba ütközhet a kiskereskedelmi különadó számításának alapja, ám ennek végső kimondását a magyar bíróságokra bízta a testület. A bolti kiskereskedelmi adóval párhuzamot mutat a helyi iparűzési adó szabályozás is, ami szintén problémás lehet. Az NGM szerint nincs miért aggódni - írja a napi.hu.
Teljes egészében elutasította a múlt héten az Európai Bíróság azt a magyar fellebbezést, amit a Törvényszéknek a szlovák tokaji borok európai nyilvántartásba vételének módját helybenhagyó 2012-es ítéletével szemben nyújtottak be. A szlovák bornévnek a bejegyzése nem vitatható az uniós bíróságok előtt.
Az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése óta ketyeg az a 180 napos jogvesztő határidő, amelyen belül visszakérhetik a megfizetett áfát, illetve az esetleges adóbírságot és kamatot azok a hazai cégek, amelyeket érintett a magyar áfatörvény direktívaellenes szabálya – hívja fel a figyelmet a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: egyaránt érintett, aki nem tudta érvényesíteni az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt, és akiket erre a szabályra hivatkozva büntetett meg a NAV.
Az Európai Bíróság döntése egyértelműen a kiskereskedelmi különadóról szól, azaz a többi különadó tekintetében nem releváns. Az Európai Unió Bírósága a héten hozott ítéletet a Hervis-ügyben: a döntés szerint a 2010-ben bevezetett és azóta már megszűnt bolti kiskereskedelmi különadó akkor ellentétes az unió hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésével, ha a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többsége Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező társaságcsoportok hazai vállalata. Annak a felmérését és megítélését pedig, hogy ez a diszkriminatív helyzet valóban fennáll-e, az ügyet felterjesztő magyar bíróságra bízta az EB.
Felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál – döntött az Európai Bíróság. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.
Nyilván tudtak a döntés-előkészítők és -hozók arról az ügyről, amelyben az Európai Unó Bírósága (EuB) múlt év december 19-én hozott ítéletet (C-563/12. sz. ügy), különben nem módosították volna az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) termékexportra vonatkozó rendelkezéseit. Csakhogy úgy tűnik, hogy az áfatörvény módosításához képest később kihirdetett ítélet indokolása olyan okfejtést tartalmaz, amely további, azonnali törvénymódosítást igényel. Hogy ne beszéljünk rébuszokban, lássuk, miről is van szó.
Változnak január elsejétől az áfamentes termékexportra vonatkozó szabályok. A módosítás lényege, hogy ha a teljesítést követő 90 napon túl hagyja el a termék az országot, de 360 napon belül megtörténik a kiléptetés, akkor az adóköteles számlát utólag adómentesre lehet módosítani. A vállalkozások számára kedvező változás ellenére továbbra is kérdéses, hogy a vonatkozó szabályok mennyiben felelnek meg az európai uniós előírásoknak. A mai napon hirdette ki ítéletét az Európai Bíróság egy eddig kevés visszhangot kapott, releváns magyar áfaügyben.
Az adócsalók ellen használt teljes fegyver-arzenáljától nem fosztotta meg az Európai Bíróság a NAV-ot, de a korábbinál macerásabban tagadhatja meg az áfalevonás jogát az adózóktól.
Ellentétes a munkavállalók szabad mozgásának elvével az a magyar szabályozás, amely pénzbírsággal sújtja a külföldön regisztrált és munkáltatója által rendelkezésére bocsátott gépjárművet jogszerűen használó magyarországi lakosokat – állapította meg egy október első felében hozott és hétfőn nyilvánosságra került döntésében az Európai Bíróság.
Az Európai Bíróságnak nincs hatásköre a magyar közszférában történt indoklás nélküli elbocsátások megvizsgálására – ezzel a végzéssel hárította el az Európai Bíróság még október 10-én a hozzá korábban benyújtott megkeresést.
Tizenhét ügyben döntött úgy csütörtökön az Európai Bizottság, hogy új szakaszba lépteti az egyes tagországok ellen az európai uniós jog megsértése miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat. Ezek közül 12 esetben úgynevezett indoklással ellátott véleményt kaptak a kormányok, öt ügyben pedig az Európai Bírósághoz fordult a brüsszeli testület.
Kellő körültekintés hiányában vétlen adózóktól követelheti az adóhatóság az – egyébként adómentes – közösségi termékértékesítés áfáját. Mire kell ügyelnie, hogy ezt elkerülje? Az Európai Bíróság ítéletei alapján összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket.
A luxembourgi Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka szerint a Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós áfairányelvet - derül ki a bíróság által csütörtökön közzétett dokumentumból.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték