Visszatérő kérdés, hogy az áfa szempontjából hogyan kell megítélni fő- és mellékügyletekből álló értékesítéseket, szolgáltatásokat. Bemutatjuk, hogy milyen ismérveket kell figyelembe venni beazonosításukhoz.
A legutóbbi európai bírósági ítélet kapcsán, amely a kiküldöttekre vonatkozó minimálbérrel foglalkozik, a cikk szerzője említést tesz a belgiumi építőipari kollektív szerződésről. Érdeklődnék lehetne-e erről egy kicsit többet megtudni (feltételezve, hogy a cikk szerzője már találkozott a témával). Konkrétan az érdekelne, hogy a Belgiumban foglalkoztatott építőipari munkások után milyen kötelezettsége van a magyar munkáltatónak, lehet-e mentességet kapni a cikkben vázolt kötelezettség alól (konkrétan csak ez a szolidaritási alap érdekelne – ha jól tudom PDOK-nak hívják; angol nyelvű forrásmegjelölés is megfelelő lehetne). Segítségüket előre is köszönöm!
Számos problémát vet fel a gyakorlatban az adózás rendjéről szóló törvény egyik passzusának módosítása, amely arról szól, hogy az adóvizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti az adóhatóság adózónként eltérően. A módosítás ráadásul ellentétes az Európai Bíróság több ügyben hozott döntéseivel.
A reklámadót már eddig is heves támadások érték politikai szempontból és a reklámszakma oldaláról egyaránt. Az Európai Bíróság néhány héttel ezelőtt közzétett ítélete azonban arra is rávilágít, hogy a reklámadó – akár részben vagy egészben – a közösségi joggal ellentétesnek is bizonyulhat, mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Fontos, precedens értékű döntést hozott a luxembourgi Európai Bíróság, amikor keddi ítéletében jogosnak ismerte el a német hatóság azon szándékát, hogy megtagadja a szociális ellátórendszerhez való hozzáférést olyan más tagállambeli személytől, aki nem munkavállalási szándékkal költözött Németországba.
A Hervisnek adott igazat a bíróság az adóhatósággal szemben a cég különadó fizetéssel kapcsolatos, az EU bíróságát is megjárt perében.
A jogalkotók ráébredtek arra, hogy egyre több vállalkozás lát fantáziát a veszteséges (de egyébként tisztességesen működő) versenytársa felvásárlásában rejlő adócsökkentési lehetőségekben, és igyekeznek meggátolni, hogy egyesek csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később felhasználhassák.
A közbeszerzés keretében előírt minimálbér nem terjeszthető ki azokra a munkavállalókra, akiket egy másik tagállamban tevékenykedő alvállalkozó foglalkoztat a szerződés teljesítése során - mondta ki csütörtökön kihirdetett ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
Az Európai Bíróság egy nemrégiben hozott, magyar vonatkozású döntésében kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós áfa irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás és gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését olyan áfa összegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző hazai szabályozás miatt. Az Európai Bíróság megerősítette azt is, hogy az uniós jog megsértése miatt fizetendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a belső jog megsértése esetén járó kamat. Mindez a hazai vállalkozások számára akár több milliárdos tételt is jelenthet.
Késedelmi kamat is jár azoknak a magyarországi adóalanyoknak, akiket kár ért az áfa késedelmes visszatérítése miatt – döntött még júliusban az Európai Bíróság; az erről szóló végzést viszont csak tegnap este hozta nyilvánosságra. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy értelmezi az ítéletet, hogy a magyar bíróságnak kell döntenie a késedelmi kamatfizetés feltételeiről, esetleges mértékéről.
Június végén életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb számlarendelete. Bőven van még mit mazsolázni a márciusban hatályba lépett új Polgári törvénykönyvből. Folyamatosan érkeznek olvasóinktól arra vonatkozó kérdések, hogyan úszhatják meg a társaságok ügyvezetője, hogy sokszorozódjon a járulékfizetési kötelezettségük, ha különböző jogviszonyokban látják el a feladataikat.
Homályban tapogatóznak az adózók, amikor az adóhatóság elmarasztaló határozatai során arra hivatkozik, hogy üzleti partnereik ellenőrzésekor nem az elvárható gondossággal jártak el. Ennek kritériumairól ugyanis nincs hivatalos útmutató, ezért sokan a bíróságokon keresik igazukat; a perek elhúzódása viszont pénzügyileg is tönkreteheti őket. Összefoglaltuk, hogyan előzhetők meg az ilyen szituációk.
Befolyásolja-e az adott ügylet áfabeli megítélését, ha a tranzakció nem része a vállalkozás által az adóhatóságnak bejelentett tevékenységnek? – merült fel a kérdés több ízben olvasóink körében. Cikkünkben részletesen bemutatjuk hogyan kell értelmezni az áfatörvény erre vonatkozó passzusait.
A Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének „EU Bírósági esetek hatása a magyar áfa rendszerre” című konferenciáján a szakértők leszögezték, hogy az áfa valóban a visszaélések melegágya, de az is igaz, hogy a magyar adóhatóság sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi.
Németország pártját fogja az Európai Bíróság főtanácsnoka egy gyerekét egyedül nevelő román állampolgárságú anya ügyében, akitől a német állam megtagadta bizonyos, a hasonló helyzetben lévő németek által igénybe vehető szociális ellátás biztosítását. A főtanácsnok szerint a német törvény az uniós joggal összhangban szab gátat a szociális turizmusnak.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték