Cégünk spanyol eladótól szerez be árut, és azt továbbértékesíti török partnerének. Az áru Spanyolországból egyenesen Törökországba lesz fuvarozva. A fuvart nem a magyar cég intézi, valószínű a spanyol eladó intézi. Kérdésem az lenne, hogy áfa szempontból a mi értékesítésünk tekinthető export értékesítésnek, a beszerzésünk pedig Közösségen belüli beszerzésnek?Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy Romániában bejegyzett vállalkozás végez magyar cégeknek szolgáltatást. A szolgáltatás szerszámgépek szervizelése. A szolgáltatás egy részének elvégzésével szeretnék egy magyar kft.-t megbízni alvállalkozásban. A magyar alvállalkozó részéről merült fel az a kérdés, hogy hogyan alakul a magyar alvállalkozó áfafizetése a fenti esetben. A román cégnek nincs magyar adószáma, csak Romániában van EU-s adószáma. A magyar alvállalkozó csak a román cég felé tudna számlázni, de azt milyen áfával teheti meg? Válaszukat ezúton is köszönöm. Ungár Győzőné
A hatékony bejelentővédelmet hiányolta Horváth András volt adóhivatali tisztviselő szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában azon a konferencián, amelyet Jávor Benedek (PM) magyar zöldpárti és Ingeborg Grässle német néppárti EP-képviselő szervezett az áfacsalások unió szerte tapasztalható jelenségekről.
A luxemburgi adókönnyítések után az Európai Bizottság most azt a belga gyakorlatot vette célba, amely lehetővé teszi a multinacionális cégcsoportokhoz tartozó vállalatok társasági adójának jelentős mértékű csökkentését. Margrethe Vestager versenyjogi biztos szerint aggályos, hogy a különálló és a helyi, belga cégek nem részesülhetnek ugyanebből a kedvezményből.
Hol és mikor kell megfizetni a külföldön vásárolt autó áfáját, regisztrációs adóját? Összefoglaltuk.
Nem könnyű eligazodni a támogatásnak minősülő kedvezményekről szóló uniós rendeletek alkalmazásában, különösen, ha a hazai jogszabályok későbbtől hatályosak. Segítünk.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egyszemélyes kft. ügyvezető finn állampolgár, és évtizedek óta állandó tartózkodási engedéllyel Magyarországon él, itt van a családja és vállalkozása. A társaság 2015-től nem tevékenykedik, 1 db számlát sem bocsát ki, felgyülemlett tartozásai miatt várja felszámolását, amit megnehezít banki hiteleinek vissza nem fizetése. 2014. december 31-éig megfizettük utána a minimum járulékot. 2015.január 1-jétől közölte, hogy Finnországban van bejelentve és utána ott járulékolnak. Kérdésem az, hogy mit kell kérni tőle ennek bizonyításául? Amennyiben kint biztosított, abban az esetben itthon el lehet-e tekinteni a járulékfizetéstől és a T1041-es nyomtatványon jelöljük meg, hogy 36 órás munkaviszonya van? Munkáját interneten tudja végezni, időnként kell csak kiutaznia. Tekintettel arra, hogy továbbra is állandó tartózkodási helye Magyarország, így a kinti biztosítása révén egészségügyi ellátásra jogosult-e, vagy meg kell fizetnie a havi 6930 forintos járulékot?
A cégvezetők és könyvelők többsége tudja, hogy a partnercégeket tanácsos szerződéskötés előtt ellenőrizni. Ennek elmulasztása esetén a NAV az adóvizsgálatok, főleg az áfaellenőrzések során könnyen rásütheti egy-egy ügyletre, hogy fiktív. Utánanéztünk, hogy az EU-s országoknak milyen hivatalos cégnyilvántartásai vannak és abból, hogyan szerezhetünk információt.
Újra beleköthet az Európai Unió abba a szabályozásba, amely januártól lép hatályba a magyar pálinkapiacon. A „pálinka szabadságharcot” egyszer már elbuktuk a korábban adott adómentesség miatt, de továbbra is gond lehet, hogy Magyarország a házi párlatfőzésnél az adómentes státust ezer forintos éves jelképes átalányadóval váltja fel, miközben 50 százaléknál kisebb adókulcs elvileg itt sem léphetne életbe. E szabályozással azt is kockáztatjuk, hogy egy újabb uniós eljárás végén a ma meglévő 50 százalékos kedvezményt is elvesztjük, így onnantól a bérfőzetésnél is teljes adót kellene fizetni – hívja fel a figyelmet az agrárszektor. hu-nak adott interjújában Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. tulajdonos-főzőmestere.
2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15 százalékát kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb összeg, mint egyhavi fizetendő áfa.
Jelentős többletteherrel kell számolniuk a jövő évtől azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldre nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat. Komoly adminisztrációs kötelezettséggel jár ugyanis a január 1-jén hatályba lépő uniós szabályozás, amely szerint a cégeknek a szolgáltatás megrendelőjének államában kell majd az áfát megfizetni például az interneten letölthető zenék, applikációk és játékok után. A növekvő bürokratikus terhek miatt számos európai országban ellenállást váltott ki az intézkedés, amely főként azokat a kisebb vállalkozásokat fogja sújtani, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt nemzetközi hálózattal.
Két jelentés elkészítésére is felhatalmazta az EP elnökök értekezlete a gazdasági és pénzügyi szakbizottságot az úgynevezett „Luxleaks” adóleleplezések folyományaként. Az egyik – saját kezdeményezésű – jelentés a tagállamoknak a cégekkel kötött adómegállapodásait veszi majd górcső alá, míg a másik konkrét javaslatot tesz majd a Bizottságnak egy jogszabály kidolgozására az adóelkerülés terén – írja a Bruxinfo.hu.
A raktárosok, logisztikusok és beszerzők számára komoly fejfájást jelenthet, hogy mit kezdjenek egy más EU tagállamból érkezett szállítmánnyal, ha annak indításáról előzetesen nem kaptak információt, így azt az EKAER-ben sem tudták bejelenteni – írja blogbejegyzésében Hegedüs Sándor (RSM DTM partner).
Tisztelt Szakértő! 2013-as kérdésem volt: "Van-e valamilyen teendő, tehát saját maga utáni járulékfizetés Magyarországon EU tagországban lévő egyetemen tanuló magyar diák EU hallgatói jogviszonya esetén?" Ezt a választ kaptam: "....Ha viszont az a helyzet, hogy Magyarországon nincs hallgatói jogviszony, csak az Eu-s tagállamban, akkor Magyarországon az esetben jogosult egészségügyi ellátásra, ha megfizeti a napi 222, havi 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez esetben Eu-s egészségbiztosítási kártyára is jogosult." A nagylányom azóta is fizeti önmaga után havonta - idén 6810 Ft - az egészségbiztosítási járulékot. A napokban (s lehet késve) figyeltünk fel egy alapproblémára: az adott tagországban is lett biztosítása a hallgatói jogviszonnyal. Holott nem dolgozik, s úgymond nem fizeti utána senki a járulékokat, adókat...Egy 2014. januári HVG cikk sok oldalról közelíti meg a témát: dolgozói, tanulói oldalról: http://hvg.hu/gazdasag/20140116_Kulfold_egeszsegugyi_biztositas_EU/ Számomra kacifántosnak tűnik, mert nagyon úgy néz ki, hogy innen már régen ki kellett volna jelentkeznie, s mint "külföldi" vehet igénybe itthon egészségügyi alapellátást itthoni tartózkodás idején kint igényelt EU-s kártyával, illetve előre finanszírozni kell a magasabb szintű beavatkozások árát, amit majd a külföldi biztosító később térít...stb. Egyetemi hallgatóknál jelenleg napjainkban mi a valóság? Ki kell váltani a kinti EU-s kártyát, a magyar rendszerből pedig kijelentkezni?
Tisztelt Szakértő! Szeretnék tanácsot kérni. Ha egy magyar kft. Szlovákiában építőipari tevékenységet végez magánszemélynek, a számlát hogyan kell kiállítani? Mivel union belüli tevékenységről van szó, úgy gondolom, hogy áfa nélkül kell számlázni és a számlára rá kell írni, hogy "áfatörvény területi hatályán kívüli".
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték