1776 találat a(z) EU cimkére

Cikk

A magyar gazdaság növekedési üteme 2015. IV. negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, s több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát. A régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt. Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Cégünk személygépjármű-márkakereskedés, használt személygépkocsik értékesítésével is foglalkozunk. Főleg az új autót vásároló ügyfeleink beszámított autóit értékesítjük, de előfordul EU-ból beszerzett autók továbbértékesítése is. A használt személygépkocsik értékesítésére a különbözeti (árrés utáni) adózási módot választottuk. Kérdésem az, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetekben: • Az EU-ból cégtől (közösségi adóalanytól – viszonteladótól) továbbértékesítési céllal vásárolt személygépkocsit különbözeti áfásan értékesítsük-e? Az eladó normál közösségi adóalany, de viszonteladó. A számlán feltünteti ennek tényét. (§ 25a UStG.) A közösségi adóalany áfa feltüntetése nélkül számlázza az autót tehát felénk. Ebben az esetben cégünknek az A60-as nyomtatványon (összesítő nyilatkozat) a beszerzést nem kell feltüntetni a 02-es lapon, mint közösségi termékbeszerzést. • Ugyanakkor, ha EU-ból cégtől (közösségi adóalanytól) vásárolunk továbbértékesítési céllal személygépkocsit, azt Magyarországon áfásan fogjuk értékesíteni. Az eladó normál közösségi adóalany, de nem viszonteladó. Ez egy normál közösségen belüli termékbeszerzés. A közösségi adóalany áfa nélkül számlázza az autót, cégünk beszerzéskor ennek áfáját a 65-ös áfabevallásba beállítja fizetendő és levonható áfaként (az összesítő nyilatkozatban szerepeltetjük az EU-s beszerzésünket). Ugyanakkor 27 százalékos áfakulccsal értékesítjük itt belföldön a személygépkocsit. • EU-ból magánszemélytől (nem adóalany) vásárolunk továbbértékesítési céllal használt személygépkocsit, azt Magyarországon különbözeti áfásan fogjuk értékesíteni (szintén nem szerepeltjük az A60-as nyomtatványon, mint közösségi termékbeszerzést. Válaszukat várva.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két eset lenne, melyben kérném a segítségét a helyes eljáráshoz: 1. alanyi mentes egyéni vállalkozó szolgáltatást vesz igénybe, egy másik, közösségen belüli tagállambeli vállalkozótól, akinek van EU-adószáma. A magyar egyéni vállalkozónak eddig nem volt közösségi adószáma. A 2. eset, amikor egy Angliában bejegyzett társaság számláz egy magyar székhelyű, közösségi adószámmal nem rendelkező áfaalanynak üzletviteli tanácsadást, úgy, hogy az angol cégnek sincs közösségi adószáma, a számlán áfát nem tüntet fel (0 %). Mi a teendő, kérni kell-e a közösségi adószám megállapítását, milyen bevalláson történik az elszámolás, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, érvényesíthető-e levonási jog? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésben kérem a segítségét, hogy 2016-ban a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adó megfizetésekor. A külföldön belül pontosan mit is ért a törvény? Ügyfelem Németországba és Svájcba egyaránt fuvaroz, és bár Svájcban másként nevezik, de mindkettő a cég nevére szóló számla. A levonásnak feltétele az EU? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy futárszolgálati tevékenységet végző kft. EU-ból vásárol használt autókat. A gépkocsik beszerzéséről előlegszámla került kiállításra. Az előleget a cég elutalta, azonban a gépjárművek csak 4 hónap múlva érkeznek meg. Az időközben esedékes áfabevallásban a beszerzéshez kapcsolódó áfakötelezettséget bevallottuk. Első kérdésem: ez helyesen történt-e? Mivel a személygépkocsi áfáját nem vonhatjuk le, ezért be is fizettük. A számla mint szállítói előleg került könyvelésre a szállító számlával szemben. Másik kérdésem, hogy amennyiben helyes volt a fizetendő áf beállítása, hogyan kell ezt a kötelezettséget lekönyvelni? Esetleg egy függő számlára könyvelem, majd a járművek megérkezésekor innen vezetem át a beruházási számlára? Köszönöm válaszát!

Cikk

Vizsgálatot indítana az Európai Unió egyes nemzetközi nagyvállalatok és uniós tagállamok között létrejött adózási megállapodások kiderítése érdekében – közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos hétfőn Brüsszelben, a globális versenyjogi központ (GLCL) kétnapos rendezvényén újságírói kérdésre válaszolva.

Kérdés

T. Adózóna! A segítségüket szeretném kérni az alábbi ügyben. Adott egy kft., amely kereskedelmi célra árut vásárol. Az áruról a számlát egy Új-Zéland-i cég állította ki. Viszont az árut ennek az Új-Zéland-i cégnek az angol raktárából kaptuk. Az árut vámoltatnunk nem kellett. tehát maga az áru EU-ból jött, viszont hozzá a számla EU-n kívüli. A partner cégtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ők vámolták le Angliában, mielőtt feladták nekünk az árut. Kérdéseim: ezt áfa szempontból miként kell kezelnünk? EU-s beszerzésként, de ebben az esetben nincs EU adószámunk. Vagy 3. országos beszerzésként, de nincs vámhatározatunk. Ebben az esetben az Új-Zéland-i cég angol raktárának lennie kell EU adószámának? Ha igen, akkor annak rajta kellene lennie a kapott számlán? Válaszukat előre köszönöm.

Cikk

Az idén 2048 milliárd forint európai uniós forrást kell kifizetni Magyarországon – ismertette az erről szóló kormánydöntést Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján, az idei első kormányinfón.

Kérdés

Egy kft. egy külföldi EU-s partner megbízásából különböző termékeket gyárt. A gyártáshoz szükséges gyártóeszközöket a belföldi kft. saját részére beszerzi, majd továbbszámlázza azt az EU-s partner részére. A számlán eszközértékesítés van. Kiállítható-e számla vagy csak előlegnek minősül, ha tényleges birtokbaadás nem valósul meg? Ezen eszközöket nem adja át a partner részére, mert a termékgyártáshoz szükségesek, a gyártás ideje alatt továbbra is belföldön marad. A birtokbaadásra vélhetően csak a teljes projekt után kerül sor az EU-s partner részére, de ez akár 5-10 év is lehet. 1. Áfa szempontjából termékértékesítésről beszélhetünk-e, hiszen a birtokba vehető dolog átengedésére nem kerül sor, ugyanakkor a két fél megállapodása alapján a számla/előleg teljes kiegyenlítésekor a tulajdonjog átszáll az EU-s partner részére. 2. Ha a megállapodás úgy szól, hogy a tulajdonszerzés ténye a birtokbaadás időpontjában áll be, megvalósul a termékértékesítés vagy addig a kifizetett összeg előlegként kezelendő? 3. Mivel nem teljesül a 89. § azon kitétele,hogy igazoltan más EU-s országba kerüljön a termék, ezen értékesítés nem lehet közösségi adómentes értékesítés, így 27 százalékos áfatartalommal kell kiállítani a számlát? 4. Ha 5 év múlva megtörténik a birtokbaadás is, és így másik EU-s tagországba kerül a termék, az eredeti áfás számlát helyesbíteni lehet, hiszen már teljesül az adómentes közösségi értékesítés? Ilyen esetben mindig áfa-önrevíziót, illetve számviteli/könyvelési helyesbítést kell végezni?

Cikk

Lezárult pénteken a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó 118 tagállami vidékfejlesztési program elfogadásának folyamata. A magyar program finanszírozásához a hét év alatt 3,4 milliárd euróval járul hozzá az Európai Unió.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Devizás bér, külföldi költségtérítés forintosítása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Kényszertörlés a beltag halála miatt

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Könyvelői hiba miatti jogkövetkezmények

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink