hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így keresheti igazát a „mezei” adózó az EU-nál

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

Hogyan lehet az EU-hoz fordulnia az egyszerű magyar adózónak adóhatósági és bírósági eljárás nélkül, ha úgy érzi, hogy a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az EU szabályozással?

Azt mindenki tudja, hogy a nemzeti bíróságok fordulhatnak az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal végett, ha kétségük van az ügyben, hogy az adott nemzeti jogszabályhely összhangban van-e az uniós elvekkel és jogszabályokkal. Az eljárás azonban a nemzeti bíróságra bízza, hogy az adott ügy igényel-e előzetes EU véleményt, és az adózók maguk sohasem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz.

Abban az esetben, ha az adózó úgy gondolja, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabály nincs összhangban az EU szabályokkal, és az EU jogszabály eléggé világos és közvetlenül alkalmazható útmutatást nyújt, az adózó természetesen hivatkozhat közvetlenül az EU jogszabályra az ügylet adójogi megítélésénél. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy az adóhatóság majd az adójogi megítélést el fogja fogadni, sőt éppen az ellenkezője történik. Az adóhatóság a magyar jogszabály alapján ítéli meg az adókövetkezményt, akkor is, ha az adózó véleménye szerint az nincs összhangban az EU joggal. Az adózó természetesen fellebbezhet és a bírósági szakaszban a magyar bíróság az adózónak igazat adhat vagy az Európai Bírósághoz fordulhat előzetes véleményért. Ez az eljárás azonban sok évet vesz igénybe, amely alatt az adózónak már meg kellett fizetnie az adóhiányt, adóbírságot, és ráadásul semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy a bíróságok az adózónak adnak majd igazat.

Mit lehet mégis tenni, ha az adott nemzeti jogszabályhelyről azt gondoljuk, hogy EU ellenes, és ezt lehetőleg még az előtt szeretnénk megtudni, mielőtt az adóhatósággal szembe kerülünk az adott ügylet jogkövetkezményei miatt?

Az EU alapszerződése szerint (TFEU konszolidált változat, 258. Cikkely) a Bizottságnak kell felügyelnie azt, hogy minden tagállam az EU joggal összhangban hozzon és alkalmazzon nemzeti jogszabályokat. Bármely EU állampolgárnak, legyen az magánszemély vagy cég, joga van a Bizottság figyelmét felhívni arra, ha a nemzeti jogszabály valamely pontja nincs összhangban az EU joggal. A Bizottság saját hatáskörében dönt arról, hogy kivizsgálja-e az adott kérdést, és ha igen, megindul a párbeszéd, illetve a kötelezettségszegési eljárás.

Miért jó a kötelezettségszegési eljárás az adózónak?

Röviden összefoglaljuk az öt legfontosabb előnyét a dolognak:

  1. Bárki fordulhat a Bizottsághoz, a döntés nem a nemzeti bíróságon múlik;
  2. A bejelentő személye nem kerül nyilvánosságra, hacsak nem járul hozzá;
  3. Az eljárás gyors, amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy a panasz alapos, akkor egy éven belül kivizsgálja a kérdést és felhívja a tagállamot a jogellenes jogszabályhely megváltoztatására;
  4. A kötelezettségszegési eljárás a jogszabályhelyet vizsgálja, nem szükséges hozzá végbement ügylet, illetve adóhatósági/bírósági eljárás;
  5. A kötelezettségszegési eljárásnak nincs finanszírozási igénye.

A kötelezettségszegési eljárásnak természetesen lehetnek hátrányai is a bírósági úttal szemben. A Bizottság például nem kötelezhető arra, hogy egy adott kérdéssel foglalkozzon, ha nem ítéli eléggé alaposnak a jogellenesség gyanúját. Amennyiben a tagállam az eljárás során vagy annak eredményeként a jogszabályt megváltoztatja, annak általában nincs visszamenő hatálya, vagyis a jogszabály miatt esetleg már bekövetkezett adóhátrányt ennél az eljárásformánál nem lehet visszakövetelni. Előfordulhat, hogy a tagállam nem ért egyet a Bizottsággal, ebben az esetben bírósági eljárásba fordul a vizsgálat, csak nem az adózó áll szemben az adóhatósággal, hanem a Bizottság a tagállammal.

Hogyan lehet a Bizottságnál bejelentést tenni?

A bejelentést lehetőleg a hivatalos panaszbejelentő űrlapon kell megtenni, amely elérhető a neten magyarul is. (http://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/complaint_form_hu.htm) Az űrlapot online be lehet nyújtani, vagy postai úton is eljuttatható a Bizottsághoz. Az űrlapon meg kell adni a panasztevő adatait és elérhetőségét, de lehetőség van azt kérni, hogy ezeket az adatokat a nemzeti adóhatósággal ne közöljék az eljárás során. Részletes leírást kell adni a vélelmezett jogsértésről, az elvárásoknak megfelelő leírást az űrlapon kérdések segítik. Meg kell adni azt is, hogy a kérdéssel kapcsolatosan történt-e jogügylet, volt-e korábban panasz beadva, illetve van-e folyamatban adóhatósági vagy bírósági eljárás.  A Bizottság a panasz beérkezését követő 15 munkanapon belül visszaigazolja azt és 12 hónapon belül kivizsgálja a panaszt.

Hogyan történik a bejelentés kivizsgálása?

Először a Bizottság saját hatáskörben megvizsgálja a panaszt és amennyiben alaposnak érzi az uniós jog megsértésének gyanúját, úgynevezett strukturált párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal. Ennek során a tagállam véleményt mondhat, illetve kérhető tőle további tájékoztatás is. A párbeszéd célja, hogy mielőbb megoldás szülessen a kérdésben. Optimális esetben a tagállam megváltoztatja az inkriminált jogszabályhelyet és mindenki boldog, eljárás lezárva. Ha a tagállam nem ért egyet a Bizottsággal, akkor kötelezettségszegéi eljárás indul. Az eljárás lépéseit az EU honlapján lehet a legjobban nyomon követni (http://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/infringements-proceedings/index_hu.htm). Lényege, hogy a Bizottság először felszólító levelet küld a tagállami kormánynak, amelyre az két hónapon belül indoklással ellátott véleményben válaszol.  Ha nem jött válasz, vagy a Bizottság nem ért egyet a válasszal, akkor az Európai Bíróság elé viszi a dolgot. A Bíróság határozatban kötelezi a tagállamot a jogsértés orvoslására és bírságot is kivet.

A kötelezettségszegési eljárás hatékonysága és gyorsasága miatt közkedvelt eszköz. Magyarország ellen eddig 15 esetben indult kötelezettségszegési eljárás (ezen felül jó néhány esetben történt jogszabályváltozás a strukturált párbeszéd nyomán is), ebből 5 az elmúlt és az idei év termése. A Bizottság a közelmúltban vizsgálta az élelmiszerlánc felügyeleti díjat, a más tagállambeli vállalkozás által végzett autólízing korlátozását, és alkohol jövedéki adó kérdéseket. Minden esetben jogszabály módosítással végződött az eljárás. A dohánygyártók különadójának vizsgálata jelenleg folyik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Lakóingatlan-vásárlás illetéke

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink