Egyszerűsödhetnek az EU taxonómia jelentéstételi szabályok

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság 2025. július 4-én bemutatta az EU taxonómia keretrendszer módosítását, melynek célja az EU fenntartható gazdasági tevékenységeire és befektetéseire vonatkozó osztályozási rendszer egyszerűsítése. A módosítások várhatóan csökkenteni fogják a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben megőrzik a keretrendszer főbb célkitűzéseit.

Az EU taxonómiai rendeletcsomag olyan, tudományos alapokon nyugvó osztályozási rendszer, amelyet az Európai Unió azért hozott létre, hogy egyértelműen meghatározza, mi minősül környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységnek. Az SFDR (Sustainable Finance Disclosures Regulation / fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet) hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplőknek nemcsak a zöldnek (fenntarthatónak) minősülő termékeikről kell beszámolniuk, hanem arról is, hogy ezen befektetéseik hogyan igazodnak az EU taxonómiához, tehát be kell mutatniuk befektetéseik és nyújtott finanszírozásuk „zöld” arányát.

Kapcsolódó cikkünk: Fenntartható-e a vállalat tevékenysége? Mit jelent és miért fontos az EU taxonómia szabályrendszere?

Emellett a CSRD hatálya alá tartozó nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettségének is kötelező részévé vált az EU taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekből származó árbevétel, CapEx és OpEx százalékos arányának közzététele, így jelentős vállalati körnek kell bemutatnia, hogy a tevékenységéből mi, és milyen módon minősül fenntarthatónak.

Mi változhat?

Amennyiben a most elfogadott rendeletet véglegesítik, a 2026-os pénzügyi évtől kezdődően várhatóan több változás is érvénybe lép, amelyek csökkentik a vállalatokra nehezedő jelentéstételi terheket, és egyszerűsítik a taxonómiát. A jelentéstételi kötelezettségek a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkoznak, beleértve az Omnibus direktíva bevezetésével életbelépő változások átültetését is.

A jelentéstételi kötelezettség az alábbi négy főbb változást foglalja magában:

– Mindhárom (OpEx, CapEx és árbevétel) KPI esetében bevezetnek egy 10 százalékos lényegességi küszöböt. A lényegességet minden KPI-ra vonatkozóan külön-külön, aggregált tevékenységi körönként kell megállapítani. A nem lényeges tevékenységek kizárhatók az igazíthatósági és igazodási vizsgálat alól.

– Az OpEx KPI jelentése elhanyagolható, amennyiben nem materiális a vállalat üzleti modellje szempontjából.

– Egyszerűsítések lépnek életbe a szennyezésmegelőzés és -kezelés jelentős károkozás elkerülésére (Do No Significant Harm – DNSH) vonatkozó kritérium esetében.

– A jelentéstételhez kapcsolódó sablonok is jelentősen egyszerűsödni fognak.

Mi a következő lépés?

Az Európai Bizottság által elfogadott rendelet négyhónapos vita keretében kerül az Európai Parlament és a Tanács elé, aminek befejeztével, az elfogadást követően publikálják az EU hivatalos lapjában. A rendelet ezt követően, várhatóan 2026. január 1-jével lép hatályba.