A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat – írja honlapján a NAV.
A transzferárazás – sok más területhez hasonlóan – ma már nem csak módszertani, hanem adatkezelési és kockázatmenedzsment-kérdés is. Az elmúlt időszakban számos változás figyelhető meg a területen, az adóhatósági elvárások átalakulnak, a jogszabályi háttér változáson megy át, míg a gazdaság általános kiszámíthatatlansága, valamint bizonyos piacok aktuális nehézségei is előtérbe helyezik a transzferázás kérdését. Az említett kihívások mellett a technológiai megoldások – különösen a mesterséges intelligencia – megjelenése új lehetőségeket és egyben új kockázatokat is teremt a területen.
A HVG 338 oldalas társadalombiztosítási különszáma 8 törvényt tartalmaz a végrehajtási rendeleteikkel egységes szerkezetben, amelyeket tb-szakértői kommentárok, példák, összefoglaló táblázatok tesznek érthetővé.
2025. december 23-án a Magyar Közlönyben kihirdették a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló 45/2025. NGM rendeletet (új TP-rendelet).
Cikkünkben táblázatokba foglalva mutatjuk be, hogy miként változnak 2026-ban a társadalombiztosítási közterhek, és hogy milyen összegű minimális tb-közterheket kell fizetni munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban, vállalkozói jogviszonyban, illetve őstermelőként.
A 2025. évi LXXXIV. törvény egy új, 22/I paragrafussal egészítette ki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao. tv.). Az új szabály a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás utáni adókedvezményről rendelkezik. Ehhez kapcsolódóan az NGM rendeletet (59/2025.) adott ki az igénybevételhez szükséges végrehajtási előírásokról. Cikkünk az új adókedvezményt és az igénybevétel fontosabb előírásait mutatja be.
A 2025. évi 162. számú közlönyben változatos témákban hirdettek ki előírásokat, például a munkásszállás-építéshez nyújtható támogatásról, a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról, a rizsteleppé minősítésről, a zöldtöltés-igazolási rendszerről, a biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásáról.
December 30-án kihirdették a 2025. évi 160. és 161. számú Magyar Közlönyt. Megjelent – egyebek mellett – a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról szóló 58/2025. NGM rendelet, a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról szóló 59/2025. NGM rendelet, az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. VM rendeletet módosító 64/2025. NGM rendelet és a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. kormányrendeletet módosító 459/2025. kormányrendelet.
A 2025. december 23-án megjelent, 2025/157. számú Magyar Közlönyben kihirdették a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) végrehajtási rendeletének (45/2016. NGM rendelet, a továbbiakban: Vhr.) módosításáról szóló 47/2025. NGM rendeletet. A Vhr. módosítását egyrészt a jogszabályi koherencia fenntartása, másrészt a gyakorlati tapasztalatok indokolták, de találkozhatunk olyan változással is, amelynek hátterében az informatika és az elektronikus kapcsolattartás fejlődése, bővülése áll.
A Magyar Közlöny 2025. évi 155. számában december 22-én kihirdették a 2026. januári nyugdíjemelést szabályozó 410/2025. kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 3,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
A belföldi alanyi áfamentesség alkalmazásának éves felső összeghatára az idei 18 millióról 2026. január 1-jétől 20 millió forintra emelkedik, majd ha minden az elfogadott menetrend szerint alakul, akkor 2027-től és 2028-tól további 2-2 millió forinttal növekedik.
Az igazságügyi miniszer november elején benyújtotta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát (Javaslat) a Parlamentnek. A tervezett módosítások célja, hogy a jogalkotó az elmúlt több mint egy évtized jogalkalmazói tapasztalataira támaszkodva kezelje a gyakorlatban felmerült problémákat, és pontosítsa, finomítsa a hatályos szabályozást. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, a Javaslat 2026. március 1-jén lép hatályba. Jelen cikkünkben a november 11-én benyújtott Javaslatnak a gazdasági társaságokat érintő legjelentősebb módosításait tekintjük át.
2026. január 1-jével elkezdődik a CBAM éles (végleges) időszaka. Bizonyos termékek importálása előzetes regisztrációs kötelezettséget, továbbá nyilvántartás-vezetési, adatőrzési, éves nyilatkozati kötelezettséget, valamint a behozott termék beágyazott kibocsátásának megfelelő CBAM-tanúsítvány-vásárlási kötelezettséget is maga után von. Az érintett vállalkozásoknak gondoskodniuk kell – többek között – arról, hogy a rendszereikben kellő időben rendelkezésre álljanak a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok, rendszeresen meghatározzák a beágyazott kibocsátást, valamint folyamatosan figyelemmel kísérjék a tanúsítványvásárlási kötelezettség felmerülését.
2025. december 2-án a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetés céljából közzétette honlapján a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új NGM-rendelet (TP-rendelet) tervezetét.
2025. október 20-án, a Magyar Közlöny 122. számában jelent meg a 12/2025. Ab határozat, mely 2025. december 31. napjával megsemmisíti az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A § (1) bekezdésében a „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészt, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. A tudnivalókat az alábbiakban részletezzük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték