Írásunk előző részében az új kata hatálya alá történő bejelentkezés szabályaival foglalkoztunk. Külön pontban ki kell térni azonban arra az esetre, amikor egy jelenleg is katás egyéni vállalkozó dönt úgy, hogy a törvénytervezet szerinti új kata hatálya alá szeretne bejelentkezni – ezt követően ismertetjük az áttérési szabályokat.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat – írja honlapján a NAV.
Írásunkban példák segítségével, közérthető formában mutatjuk be a vagyonadóról szóló törvény tervezetét. Mivel egy tervezetről beszélünk, amely a jogalkotás során még számos pontján változhat, nem törekedhettünk teljességre, és biztos „tippeket” sem szeretnénk adni, csupán a jobb megértést kívánjuk szolgálni. Számtalan más élethelyzet is adódhat – itt a vélhetően leggyakrabban előforduló eseteket elemezzük.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont vonja be – évente egyszer adóztatva – a közteherviselésbe. Állományi adó, azaz a vagyon meglétéhez kapcsolódik; az adókötelezettség évente egyszer, a tárgyév utolsó napjára vonatkoztatva áll fenn (adóévről tehát nem beszélhetünk). A javaslatot a Pénzügyminisztérium október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a véleményezési határidő október 14., a szöveg ennek megfelelően még változhat.
3,7-ről 7,5 százalékosra emeli az éves hiánycélt a kormány, a Pénzügyminisztérium ezt „a valóság költségvetésének” nevezi, miután már korábban kiderült, hogy az Orbán-kormány elhallgatott egy sor kiadást, és valójában 3,7 helyett 8,3 százalék felé mutatott az idei hiánypálya – írja a PM sajtóközleménye nyomán a hvg.hu.
Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a bizalmi vagyonkezelés, miután az Országgyűlés elé benyújtott (és azóta elfogadott) törvényjavaslat alapján érdemben módosulnak a konstrukció adózási szabályai. A vita azonban nem magáról az intézményről szól: a cél továbbra is a vagyonvédelem, a generációváltás és a vállalkozások folytonosságának biztosítása, miközben a jogalkotó az adóelkerülésre használható elemeket igyekszik visszaszorítani – vélemény.
A T/387. számon, „A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról" címmel benyújtott törvényjavaslat több helyen változtatna az áfatörvény és az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény előírásain. Cikkünkben összefoglaltuk a főbb tudnivalókat.
Akinek van bizalmi vagyonkezelése (bvk) vagy vagyonkezelő alapítványa, most joggal érezheti úgy magát, mintha a társasjáték kellős közepén írnák át a szabálykönyvet. Bár az utóbbi időben a kérdést nagy érdeklődés övezi, és számtalan találgatás látott napvilágot, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét nem kell temetni. Az viszont már biztos, hogy 2026. augusztus 31-étől új időszámítás kezdődik: a minap megjelent friss törvényjavaslat alapjaiban szabja át a bvk-k adózását. Nézzük meg, mi változik, mi marad, és kire mi vonatkozik!
Bár a kisadózó vállalkozók tételes adójának felülvizsgálata vagy újragondolása várható a közeljövőben, ettől függetlenül a kata – köszöni szépen – él és virul, és a katás egyéni vállalkozások jelenleg is részesülhetnek különféle támogatásokban. Már a korábban hatályos katatörvény (a 2012. évi CXLVII. törvény) is tartalmazott rendelkezéseket a támogatásokkal kapcsolatban, és ez a jelenleg hatályos jogszabályban, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvényben (Katv.) sincs másként. Lássuk ezeket!
A hazai vállalkozások jelentős részénél az áfabevallás előkészítése ma is magában foglal Excel-alapú folyamati lépéseket és manuális ellenőrzéseket, egyeztetéseket, miközben a NAV egyre inkább tranzakciószintű, strukturált adatokon alapuló automatizált ellenőrzéseket végez. Ezt az irányt erősíti az eÁfa-rendszer bevezetése is: a hangsúly a tranzakció szintű adatokra, az adatok minőségére, egységes adókódolására és az automatizált ellenőrizhetőségre helyeződik át. Ebben a környezetben, illetve a növekvő adatmennyiség és az egyre komplexebb ügyletek mellett a manuális folyamatok egyre nehezebben tarthatók fent, ezért kulcskérdéssé válik a bevallási folyamatok újragondolása.
Ki mondja meg, mennyit ér egy cég, mennyit ér egy „kezelt vagyon”, és ki lenne az adó alanya? Négyrészes cikksorozatunk utolsó fejezetében ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Transzferár-korrekciók és mikrovállalkozói határértékek 2026-tól című cikksorozatunk második részében bemutatjuk, mikor kell könyvelni a transzferár-korrekciót, és hogyan néz ki ez a gyakorlatban.
Háromrészes cikksorozatunk első részében megmutatjuk, miért lett 2026-ban kiemelt számviteli téma a transzferár.
A transzferárazás – sok más területhez hasonlóan – ma már nem csak módszertani, hanem adatkezelési és kockázatmenedzsment-kérdés is. Az elmúlt időszakban számos változás figyelhető meg a területen, az adóhatósági elvárások átalakulnak, a jogszabályi háttér változáson megy át, míg a gazdaság általános kiszámíthatatlansága, valamint bizonyos piacok aktuális nehézségei is előtérbe helyezik a transzferázás kérdését. Az említett kihívások mellett a technológiai megoldások – különösen a mesterséges intelligencia – megjelenése új lehetőségeket és egyben új kockázatokat is teremt a területen.
A HVG 338 oldalas társadalombiztosítási különszáma 8 törvényt tartalmaz a végrehajtási rendeleteikkel egységes szerkezetben, amelyeket tb-szakértői kommentárok, példák, összefoglaló táblázatok tesznek érthetővé.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték