Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő 7 évvel ezelőtt nullára írt tárgyi eszközeit apportként viszi be újonnan alakuló kft.-jébe, melynek 50 százalékban lesz a tulajdonosa. Az eszközök értéke 3 millió forint. Kérdésem, hogy ezt az összeget az őstermelőnek az egyszeres könyvelésében egyéb bevételként kell elszámolnia, mivel a tárgyi eszközeit elidegenítette? Az szja-bevallásban ezt az egyéb jogcímen folyósított támogatások között kell szerepeltetni? Válaszát köszönöm!
A mezőgazdasági őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is összeállítja a bevallástervezetét idén a NAV. Az adóhivatal közleményben figyelmeztet: az adózóknak ebben a körében a tervezet egy ajánlat, amely nem válik automatikusan bevallássá, azt ki kell egészíteni az önálló tevékenységből származó, illetve az őstermelői bevételekkel, költségekkel.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Adott egy magánszemély, aki egy kft.-ben ügyvezető tulajdonos. Az ügyvezetést heti 40 órás munkaviszonyban látja el. Ez a magánszemély létrehozott egy családi gazdaságot, melynek vezetőjeként élethivatásszerűen végzi a tevékenységét. A családi gazdaság alapításakor nyilatkozott, hogy őstermelőként nem minősül biztosítottnak, mivel munkaviszony jogcímén már biztosított. A családi gazdaságban még kettő tag van. A családi gazdaság szerződésében ők is vállalták, hogy személyesen közreműködnek vagy megbeszélés szerint folyamatosan közreműködnek a gazdaság valamennyi fázisában. Ezen tagoknak is van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya. Kérdésem az, hogy működhet-e a családi gazdaságban a családi gazdaság vezetője nem főállású őstermelőként, nem biztosított őstermelőként? Ha lenyilatkozta a többi tag is, hogy személyesen közreműködik a családi gazdaságban, akkor ezt valamilyen jogviszonyban kell tennie vagy elég a nyilatkozat? Ha nem állnak semmilyen jogviszonyban a tagok a családi gazdaságban, hanem csak a személyes közreműködésre tett nyilatkozatuk van, akkor lehet a bevételeket és a költségeket jelen esetben háromfelé osztani? Válaszukat előre is köszönöm!
Háromgyermekes anyuka gyermeknevelési támogatásban részesül, és ő a családi gazdaság vezetője is. Mint főállású őstermelőnek kell-e járulékot fizetnie?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a tavalyi mintegy 4 millióhoz képest idén egymillióval több szja-bevallási tervezetet készít – közölte az adóhatóság csütörtökön az MTI-vel.
Van egy őstermelő, aki 90% feletti részesedést szerez egy cégben. Az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban látja el (ez a társasági szerződésben rögzítve van), a minimálbér 30%-ánál kisebb összegért. Kérdésem, hogy jelen esetben maradhat-e főállású őstermelő vagy pedig társas vállalkozónak minősül s a minimálbér alapján meg kell fizetnie a járulékokat?
Tisztelt Szakértők! Az őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági egyéni vállalkozók amennyiben a használatukban lévő termőföldet eladják esetleg elcserélik, akkor az adóalapba beszámító bevételként kell kezelni akkor, ha kizárólagosan a tevékenységhez használt tárgyi eszköz. Első kérdésem az volna, hogy mikor kizárólagosan használt tárgyi eszköz? Sok esetben azzal nem találkoznak a könyvelők amikor a földet megveszik vagy egyéb más módon (például öröklik) a fentebb említett személyek. Így adott esetben ez nem is kerül a könyvekbe. Sok esetben nagyon régen került a birtokukba még akkor, amikor őstermelés nem is létezett, ezért a bekerülési érték ritkán meghatározható dokumentum híján. Eladáskor emiatt a bevétellel szemben nincs vagy elhanyagolható a költség. Így könnyen átlépik az értékhatárokat ami miatt szja- és eho-kötelezettségük keletkezik. Lesz-e ebben változás? A másik kérdésem, hogy ebben az esetben elégséges-e az adásvételi szerződés? A vállalkozók, őstermelők is áfaalanyok, ezért számlakötelezettségük is felmerülhet, mivel egy tárgyi eszközét értékesít vagy jelen esetben elég az adásvételi szerződés, esetleg csere-szerződés? Ha még is számlát kell kiállítani, akkor a számlán úgy gondolom nem kell áfát feltüntetni, mert nem tették az ingatlanértékesítést adókötelessé. Amennyiben alanyi mentes vagy kompenzációs felár mellett alanyi mentes jogállású, akkor beleszámolódik a 8 milliós értékhatárba ennek a tárgyi eszköznek az értékesítése? Kell-e emiatt áfabevallást benyújtaniuk?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes őstermelő bárányt vásárolt készpénzes számlával, 3 millió forintért egy kft.-től. Az őstermelőre nem vonatkozik a 1,5 millió forintos készpénz fizetési korlát? Ha igen, mi a teendő, be kell jelenteni a NAV-hoz, és 20 százalék bírságot meg kell fizetni?
Magánszemély 1991. évben termőföldet vásárolt 1/1 tulajdoni illetőségben. Magánszemély 2010. évtől kezdődően – napjainkban is – mezőgazdasági őstermelői tevékenysége keretében hasznosítja ez előzők szerint megvásárolt termőföldet: azon növénytermesztési tevékenységet folytat, illetve területalapú támogatást vesz igénybe rá. A termőföld az őstermelői kiadásai, költségei között nem került elszámolásra, a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel, mivel azt a tevékenysége megkezdését megelőző három éven túl vásárolta. (Amennyiben elszámolhatta volna, abban az esetben is költségnek nem minősülő kiadásként vehető figyelembe mivel tárgyi eszköz, ugyanakkor értékcsökkenés sem számolható el figyelemmel az szja törvény 11. számú mellékletnek II. 2. f) pontja alapján.) Magánszemély 2018. évben értékesíteni kívánja az 1991. évben megvásárolt termőföldet. Kérdésünk: A termőföld értékesítésre az szja tv. XI. fejezet szerinti ingatlan értékesítésre vonatkozó vagy az szja tv. 2. sz. Melléklet I. 2. pontja szerinti előírásokat kell alkalmazni, azaz mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételét növelő tétel? Amennyiben része a mezőgazdasági őstermelői bevételnek: - a bevétellel szemben költségként elszámolható-e a bekerülési érték mint nyilvántartási érték (tárgyi eszköz nettó értéke)? - minden esetben figyelembe vehető a nyilvántartási érték, vagy csak abban az esetben, ha a kiadás elszámolható (3 éven belüli), és elszámolásra is került és szerepel a tárgyieszköz-nyilvántartásban?
Egy betéti társaság állattartással foglalkozik, a társaság beltagja lehet-e külön állattartási főtevékenységgel őstermelő? A járulékot a bt.-ben fizeti meg. Amennyiben ezt így nem lehet, akkor mi a legjobb megoldás? Köszönettel: Baloghné
Tisztelt Szerkesztőség! Ha egy őstermelőnek több településen van földterülete, amelyeket használ, meg kell osztania az adóalapot a települések között?
2018. január 1-jétől változott a saját tulajdonúnak minősülő jármű fogalma a költségelszámolás szempontjából. Ismertetjük, mit jelent ez a gyakorlatban.
Ügyfelem adásvételei szerződéssel vásárolt egy használt rotációs kapát. Érvényesíthető-e a költségek között? A másik kérdésem: ha az évi 4 millió forint bevételt meg nem haladó őstermelő nyílatkozik, hogy 20 százalék költségszámlával rendelkezik, akkor ez kimondottan csak számlás költség lehet? Elöre is köszön a segítséget Üdvözlettel: Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném a segítségét: 2012-ben született beteg gyermekre tekintettel jelenleg az anyuka igényli a gyest, de szeretnék, ha a továbbiakban a főállású őstermelő nagyszülő venné igénybe. A gyermek jelenleg óvodás, szeptembertől pedig iskolás lesz. Milyen feltételekkel igényelheti a nagyszülő az őstermelése mellett a gyest, illetve milyen fizetési kötelezettsége lenne az őstermelése után gyes mellett? Válaszát előre is köszönöm.
Egy őstermelő homoktövis-termesztéssel foglalkozik. A termést átadja egy présüzemnek feldolgozás céljából. Az így elkészült homoktövis italt pedig visszakapja az őstermelő. A termelő végzi a termék forgalmazását. Kérdésem, hogy helyes-e az a gyakorlat, hogy az őstermelő értékesíti a terméket a feldolgozónak, az pedig a kész italt visszaszámlázza az őstermelő felé. Az italértékesítés őstermelői tevékenység és bevétel lesz?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték