Családi gazdaság alakul még ebben az évben. A családi gazdaságnak 5 fő lesz a tagja, ebből 3 főnek van külön őstermelői igazolványa és már a 2017-es évre van benne bevétel. Az a kérdésem, hogy a 3 fő már meglévő bevétele hozzáadódik-e a családi gazdaság bevételéhez és 5 felé fog-e osztódni a 2017. évi szja-bevallásban. Köszönettel: Baloghné
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő 2016. évben nagyon nyereséges volt és nagy összegű ehót fizetett be. Kérdésem az lenne, hogy tételes elszámolóként ezt az eho összeget költségként figyelembe veheti-e? Illetve az iparűzési adót költségként elszámolhatja-e? Válasza sürgős lenne! Köszönöm szépen!
Őstermelő kacsatöméssel foglalkozik, "hízott kacsa bértartás" címén díjat számláz áfásan. Neki az szja-szabályok szerint a kiszámlázott nettó "hízott kacsa bértartás díj" összegét kell figyelembe venni VAGY a számlamellékletként a vágóhíd által feltüntetett elszámolási lapon megadott "őstermelő bruttó árbevétele" összeget kell nézni? Ez a kistermelői bevételi értékhatár megállapítása miatt fontos! Ez van az említett elszámoláson például: Jóváírás összesen (hízott kacsa): 2 000 000 Ft Terhelés (soványkacsa, takarmány): 1 600 000 Ft Kompenzációs felár alapja: 400 000 Ft Kompenzációs felár vagy áfa: 108 000 Ft Kifizetendő: 508 000 Ft Őstermelő bruttó árbevétele: 2 108 000 Ft Az áfás őstermelő által kiállított számlán pedig a "0147 TEÁOR kóddal hízott kacsa bértartás" szerepel nettó 400 ezer forint plusz áfa értékben. Ezt a számlát egy, a felvásárló által kiállított excel táblában összesített adatok alapján állították ki. Tehát a számlán feltüntetett plusz bevételek és költségek nem áfa alapjául szolgáló tételek, csak az őstermelő által kiállított számla az. Úgy tudom, hogy ha az őstermelő felvásárlási jegyet kap (nem áfás, nem ő állítja ki a számlát), akkor mindenképp a felvásárlási jegyen szereplő teljes bruttó hízott kacsa értéket kell az szja-értékhatárnál figyelembe venni, de ennél az esetnél mi a helyzet, ahol ő adja ki a számlát, amin csak a szolgáltatási díj szerepel? Milyen tevékenység számlázásával lehet jelen bérnevelés-bértartás-bérhizlalásnál elérni, hogy csak maga a szolgáltatási díj legyen a bevételi tétel?
Tisztelt Szerkesztőség! Őstermelő járulék bevallásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mit kell alapul venni a járulék számításnál? Például 2016. évben ha a bevétele nem érte el a 600 ezer forintot, akkor részére 1758-as járulékbevallást kell-e készíteni és az alapja az összes bevétel (értékesítés+támogatás) 20 százaléka? Vagy mivel nyilatkozattételi kötelezettségi sincs, akkor 1758-as bevallást sem kell készíteni? Abban az esetben, ha az őstermelésből származó bevétele (értékesítés 7 500 ezer és 3 000 ezer támogatás), akkor mi lesz az alapja a 1758-as járulékbevallásnak helyesen? Válaszukat köszönöm. Pné
Tisztelt Szakértő! Az 1997. évi LXXX. törvény 30/A § (3) és (5) bekezdése alapján az őstermelő választhat, hogy a bevétel 20 százaléka helyett a magasabb, választott összeg szerint fizetné a járulékokat. Az 58-as bevalláson ezt jelölni kellett volna. A jelölés azonban elmaradt. Önellenőrzéssel lehet a választást javítani, beírni a kívánt összeget, vagy jogvesztő? Válaszukat előre is köszönöm Ördög Éva
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, ha valakinek van főállású munkaviszonya, akkor szükséges a negyedéves bevallás benyújtása, mint főállású mezőgazdasági őstermelőnek? Várom válaszát.
Az alapítvány őstermelő mézét szeretné értékesíteni. Az alapítvány közhasznú tevékenységei között szerepel a termelői méz árusításának elősegítése. Kérdésem, hogy az alapítvány milyen módon tudja az őstermelő mézét értékesíteni, hogyan tud az alapítvány az őstermelő nevében mézet eladni? Fontos megjegyezni, hogy az alapítványnak ebből nem származik haszna. Az alapítványnak lesz-e bármilyen elszámolási kötelezettsége ezzel kapcsolatban? Megbízási szerződéssel tudja-e értékesíteni az alapítvány az őstermelő mézét? Van-e számla/nyugtaadási kötelezettsége az alapítványnak, ha az őstermelő bevétele nem éri el az évi 600 ezer forintot? Köszönöm.
Magánszemély saját maga után fizeti a 7110 forintot egész évben, jelenleg is, sőt a megelőző évben is, majd őstermelői igazolványt váltott 2017. áprilisban, bevétele nem volt. 2017 októberben kért adószámot az őstermelői igazolványra, valószínű csak 2017 decemberében lesz terményértékesítése, ami a 600 ezer forintot nem haladja meg. Ebben az esetben a tb-t az őstermelői tevékenység után a számlázástól számítva, vagy az adószám kiadásától számítva, vagy az őstermelői igazolvány kiváltásától kell fizetni? Mindhárom esetben a minimálbér után?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes őstermelő közösségen belülről szeretne gépet beszerezni. Valószínű az érték 10 ezer euró alatt lesz. Amennyiben nincs közösségi adószáma, áfával növelt értékű számlát fog kapni. Hogyan értelmezhető itt az értékhatár alatti adómentesség? Ha az értékhatár fölött lesz a beszerzés, és közösségi adószámot kér, abban az esetben mégiscsak áfát kell fizetnie (levonás nélkül) Magyarországon? Köszönöm a választ.
Őstermelőnek érvényes volt az igazolványa 2016-ra, de nem végezte a tevékenységet, mert munkaviszonya volt, külföldön dolgozott. Mivel nem végezte a tevékenységét, bevétele sem volt. 2017.09.01-től ismét főállású őstermelő. Ebben az esetben mi az alap, ami után fizeti a járulékot? Ha nem kell fizetnie, akkor a 1758-as bevallást nullásan kell beadnia?
Tisztelt Szakértő! Tételes költségelszámolást választó őstermelő bevétele 4 millió Ft alatt van. A bevétel 20%-át kitevő számlák esetében figyelembe vehető-e az a számla, ami előző évi teljesítésű (2016-os), de 2017-ben egyenlítették ki? Köszönettel: Nagyné
Az őstermelőknek is adóelőleget kell fizetniük a harmadik negyedévi jövedelmük után, ha az őstermelésből származó bevételük – támogatások nélkül – eléri a 4 millió forintot, és az adó összege eléri a törvényben meghatározott limitet. Erre már csak egy napjuk van, október 12-e a határidő.
Biztosított mezőgazdasági őstermelő részére rokkantsági ellátást állapítottak meg. Egészségi állapota alapján E minősítési kategóriába tartozó, állapota végleges, felülvizsgálatra nem javasolt. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a továbbiakban?
Köszönöm gyors válaszát korábbi kérdésemre. Az erdőgazdálkodási tevékenységet egyéni vállalkozásomon kívül végzem. Az erdőnek én is tulajdonosa vagyok, de csak részben. A többi tulajdonos között van, akinek őstermelői igazolványa van, és van olyan is, akinek nincs. Nem bérleti szerződés készült, csak megbízási szerződésem van. A befolyt bevételből a jövőbeni kerítésépítésre félretett pénz ebben az esetben milyen formában adózik, ha nem tudom számlával igazoltan adott naptári éven belül elkölteni? Növénytermesztéssel foglalkozom az őstermelésemben, amiből 600 ezer forintot meghaladó jövedelmem van.
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő, aki mezőgazdasági tevékenységére átalányadózást választott 2015 évben későn (március 20-a után) érvényesítette az őstermelői igazolványát. Korábbi levelükben kifejtették, hogy ilyenkor a köztes időszak alatti bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Kérdésem az lenne, hogy az így szerzett, önálló tevékenység bevételével szemben alkalmazhatja-e a tételes költségelszámolást a mezőgazdasági átalányadózása mellett? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Kiss Ferencné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték